Lehetséges kérdések és válaszok a curriculumfejlesztéshez

iDevice ikon Célok

ELŐSZÓ

Engedje meg, hogy a ”Lehetséges kérdések és válaszok a curriculumfejlesztéshez” című tananyagot[1] egy számomra meghatározó – az eddigi tanulási, tanítási, képzési programfejlesztéseimet (curriculumfejlesztéseimet) orientáló – mottóval, Faludi Szilárd gondolataival kezdjem. „Tantervben nem tananyagot, hanem oktatási folyamatot kell tervezni. Már a tantervi kérdések eldöntésében szerepének kell lennie annak a kérdésnek, hogyan tanul a gyermek, hogyan akarjuk mi őt tanítani.” [2]

A fenti megfogalmazás meghatározó bármilyen – intézményes keretek között zajló, emberi tanulást, tanítást megtámogató – programfejlesztésre. A tanulás/tanítás[3], a megismerés és kérdésföltevés, a problémafelismerés és problémamegoldás, az átalakítás és alkotás, a tervezés, a kivitelezés és az (ön)értékelés emberi sajátosságok. Jellegzetesen az ember képes arra, hogy saját tanulási/tanítási tevékenységét, saját szakmai tevékenységét megtervezze, hogy egy program működését előre vetítse, a várható következményeket és eredményeket számba vegye, s mindezek figyelembevételével alkossa meg hosszabb-rövidebb távú programjait, mozgósítsa szellemi, tárgyi, anyagi erőit, eszközeit.

A tananyag segítségével megismerheti, vagy felfrissítheti azokat az alapokat, megteheti azokat a lépéseket, amelyek szükségesek az alkotó folyamattervezéshez a pedagógiai fejlesztések területén, ezen belül is elsősorban a tanulási és tanítási programfejlesztések terén.

A tananyag öt fejezetének kiemelt témáihoz megértést könnyítő, egyúttal a törzsanyag mondanivalóját kitágító, elmélyítő példák kapcsolódnak. Az egymásra épülő feladatok a feldolgozott témákhoz kötődő tudásanyag alkalmazását igénylik, saját produktumok létrehozását teszik lehetővé.

Az egyéni haladási ütemet megengedő, az egyéni tanulási stílust kipróbálni, kibontakozni hagyó, mindazonáltal az értőbb, értelmezőbb (ön)reflektívebb tanuláshoz és a produktívabb, a folyamatos fejlesztést, továbbgondolást, kiegészítést, átkonstruálást lehetővé tevő feladatmegoldások sorához nyújthat segítséget az egyes témák, feladatok egyénhez, csoporthoz illeszthető felhasználása. A portfóliós[4] megoldásmódok a tanulási, alkotási folyamat nyomon követését, értelmezését is lehetővé teszik. Ebből a szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek:

- a feladatok munkalapjai, melyek az egymásra építhető feladatok megoldását, a produktumokat, azok megalkotásának folyamatát dokumentálják;

- a reflexiók munkalapjai, melyek az egyes tanulási egységek végén rögzítik azt, hogy a tananyagban tanultak, illetve a szabadon választott szakirodalomban olvasottak mennyiben nyújtottak megerősítést vagy új információt a tananyagot feldolgozó(k) számára, milyen kritikai észrevételek, további gondolatok, kérdések fogalmazódtak meg.

 

A megoldott feladatok, az elkészült produktumok – konzultációkon, szemináriumokon, szakmai műhelymunkák során történő – közzététele, megvitatása, elemzése és értékelése, a tanulás/tanítás hatékonyságának növeléséhez, az alkotások továbbfejlesztéséhez járulhat hozzá. Az esetleges vizsgák vagy prezentációk is „nyilvános” – csoport, szakmai műhely előtt történő – vizsgaként vagy prezentációként, azaz az elkészített produktumok elemző, értelmező bemutatásaként, megvédéseként képzelhetők el.

Mivel az intézményes tanuláshoz kapcsolódó folyamattervezés valamennyi pedagógus, valamennyi képző szakember szakmai kompetenciájának szerves része, ezért a tananyag tananyag rugalmasan felhasználható a pedagógia szakos alapképzésben, a tanári mesterképzésben, a pedagógiatanár és a tantervfejlesztő tanár szakokon, a neveléstudomány mesterszakon, a pedagógus szakvizsgás képzésben, valamint e tárgykörben meghirdetett tanár-továbbképzéseken és a helyi tantervkészítési, helyi tantervfejlesztési döntéseket megalapozó testületi műhelymunkák során.

A tananyag felépítése

 

A tananyag öt fejezetből és tizenkét tanulási egységből áll. Az I-III. fejezet egy-egy tanulási egységet, a IV. fejezet két tanulási egységet, az V. fejezet hét tanulási egységet tartalmaz.

Az egyes tanulási egységek után célszerű ismételten átgondolni a tananyagot, és a saját tanulási folyamatot. Ekkor célszerű rögzíteni a tanulási tapasztalatokat, a felmerült kérdéseket, problémákat, felismeréseket és továbbvivő gondolatokat.

A tananyag fejezetei

A tanulási egységek

I. fejezet:

I. Curriculum, curriculumelmélet értelmezése(i)

1. A curriculum értelmezése(i) a tantervi műfajtípusok

2. 2. A curriculumelmélet értelmezése(i), kutatási irányai

Első tanulási egység:

Curriculum értelmezése(i), a curriculum-elmélet értelmezése(i), kutatási irányai

II. fejezet:

II. A curriculum mint tantervi műfaj

1. A curriculum mint tantervi műfaj fogalma, komponensei

2. A curriculum szóösszetételekben: a zárt, a nyitott, a core, a local és az extracurriculum

Második tanulási egység

A curriculum mint tantervi műfaj

III. Fejezet:

III. A curriculumfejlesztő szakember (szakpedagógus), és pedagógus kompetenciái

1. A kompetencia szó jelentése.

2. A curriculumfejlesztő szakember

3. A pedagógus szerepe a curriculumok felhasználásában és fejlesztésében

Harmadik tanulási egység

A curriculumfejlesztő szakember és pedagógus kompetenciái

IV. Fejezet:

IV. A curriculumfejlesztés alapkérdései

1. A tervezés alapkérdései és a curriculumfejlesztés

2. A projekt típusú tervezés

3. A rendszerszemléletű megközelítés és a curriculumfejlesztés.

Negyedik tanulási egység:

A tervezés alapkérdései és a curriculumfejlesztés

Ötödik tanulási egység:
A projekt típusú tervezés

A rendszerszemléletű megközelítés

V. Fejezet:

V. A curriculumfejlesztést megalapozó rendszerkomponensek

1. A kétpólusú tartalmi szabályozás

2. A helyi curriculum értelmezése, a helyi curriculum tervezése

3. A helyi curriculumfejlesztés főbb területei

3. 1. A helyzetfeltárás,

3. 2. Az intézmény fő célkitűzései

3. 3. Az oktatás tartalmi struktúrája

3. 4. Az oktatás szervezési keretei

3. 5. Az oktatás, és a helyi curriculum értékelése

3. 6. A pedagógusok curriculumfejlesztési feladatai

3. 7. Az egyes tantárgyak helyi programjai

3. 8. Az egyes pedagógusok tantárgyi programjai

3. 9. Az egyes tanulók tanulási programjai

4. A curriculum fő alkotóelemei, és megfogalmazásuk a különböző rendszerszinteken

4. 1. A célok

4. 2. A tananyag

4. 3. A tantervi követelmények

Hatodik tanulási egység:

A kétpólusú tartalmi szabályozás

A helyi curriculum értelmezése, tervezése

Hetedik tanulási egység:

A helyi curriculum I.

(az igények feltárása, az intézmény céljai, az oktatás tartalmi struktúrája)

Nyolcadik tanulási egység:

A helyi curriculum II.

(az oktatás szervezési keretei, az oktatás és a tantervek értékelése, a pedagógusok curriculumfejlesztési feladatai)

Kilencedik tanulási egység:

A helyi curriculum III:

(a tantárgyi helyi curriculum, a tanárok tanítási programjai, a tanulók tanulási programjai)

Tizedik tanulási egység:

A célok

Tizenegyedik tanulási egység:

A tananyag

Tizenkettedik tanulási egység:

A követelmények


iDevice ikon Szómagyarázat

[1] Jelen tananyag alapjául szolgáltak az alábbiak: Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapjai. JPTE Távoktatási Központ, Pécs, 2008. Lektorálta: Cserné Adermann Gizella. CD-s hypertext változatot szerkesztette: Klincsik Mihály és Perjés Ildikó; Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. UNESCO Tanárképző Portál ELTE – PTE Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszék, Budapest – Pécs, 2002. Lektorálta Ballér Endre és Tratnyek Magdolna. Technikai szerkesztés Wéberné Dittrich Ágnes (2005), Kovács Zsófia (2009).

 

[2] Faludi Szilárd: A tantervek készítését megalapozó pedagógiai kutatások. In.: Tanulmányok a neveléstudomány köréből 1962. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963.

 

[3] Amikoraz emberi megismerési folyamatokat támogatjuk a képzés, az intézményes tanulás/tanítás folyamatában, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az emberi sajátosságot, hogy az EMBER (tanár, diák) egyszerre tanuló és tanító lény. V.ö.: Csibra Gergely és Gergely György: Társas tanulás és társasmegismerés. A pedagógus szerepe. Magyar Pszichológiai Szemle, 2007. 6. sz; Tomasello, M.: Gondolkodás és kultúra. Osiris, Budapest, 2002.

 

[4]A portfólió az egyén (a kiscsoportok) tanulási produktumainak, valamint tanulási útjának dokumentálása, a tanulási, gondolkodási folyamat állomásainak, produktumainak – a terveknek, vázlatoknak, a teljesített (kapott vagy vállalt) feladatoknak, az (ön)értékeléseknek, az írásos reflexióknak stb. – gyűjteménye. A portfólió segítségével – a hallgató, az oktató, a kolléga számára egyaránt – láthatóvá, értelmezhetővé válik a tanulási, alkotási folyamat, az adott eredményhez vezető út is. A portfólió az értékelés eredmény- és folyamatorientált megközelítésének is fontos eszköze.

[5]Csapó Benő a következőképpen körvonalazza a kompetencia, a szakértelem és a műveltség fogalmát. „A kompetencia újabb használata a generatív nyelvészet nyomán honosodott meg az oktatás elméletében. A tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg, hasonlóan ahhoz, ahogy az anyanyelvet megtanuljuk, majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk.” „A szakértelem egy jól meghatározható területen alkalmazható ’fogások’, sémák összessége. A szakértők sajátos mintázatokban azonosítják a feladatokat, amelyekhez mozgósítják a rendelkezésükre álló kész sémákat, megoldásokat.” „A műveltség újabb értelmezése eredetileg írástudást jelentő angol ’literacy’ kifejezés általánosítása nyomán terjedt el. (…) Bizonyos tudásterületekhez kapcsolódó általános tájékozottságot, biztonságos eligazodást, áttekintést, a nagy összefüggések átlátását, alkalmazható tudást jelent.” (Csapó Benő: A tudáskoncepció változása. Nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 2. sz. 40-41. o.)

 

 

[6]A görög „paradeigma” szó eredeti jelentése: minta, példa. Thomas Kuhn által bevezetett értelmezésben, a tudományos életben megjelenő paradigmák a valóságos tudományos gyakorlat egyes elfogadott mintáit jelentik. Ezek magukban foglalják a megfelelő törvényt, elméletet, az alkalmazást és a kutatási eszközöket együttesen. Olyan modellek, amelyekből a tudományos kutatás sajátos összefüggő modelljei fakadnak. Kuhn, T.S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, 1984

 

[7] A fejlesztési koncepció elméletei, valamint a curriculum legitimációjának elméletei olyan tényezők tantervi együttműködésével is foglalkoztak, mint például a tanárok szerepével, a tanulók közreműködésével a tantervi döntésekben, a pedagógusok tantervi kompetenciájával, a szülők, szakmák, gazdasági és politikai döntéshozók bekapcsolódásával a tantervfejlesztésbe.

<<Vissza<<

 

[8] A curriculumelmélet újabb kutatási irányait, területeit jelentik azok a kutatások, melyek a curriculumokban megjelenő ún. globális kérdések, illetve a jelenkori műveltséghez, tudáshoz nélkülözhetetlen tartalmak tervezésére, curriculumba, tanulási folyamatba történő beintegrálására iányulnak. Például környezetvédelem és fenntartható fejlődés, egészséges életvitel, európai integráció, multi- ás interkulturális nevelés, humán értékek erősítése, informatikai kultúra, kommunikáció, vállalkozói kultúra, állampolgári kultúra, az interaktív tanulást mozgósító, a multimédiát felhasználó tartalma.

 

<<Vissza<<


[9] Qicke, J.: Modernity and a direction for Curriculum Reform. Britisch Journal of Educational Studies, 1996. 44. 4. o. Hivatk.: Ballér Endre: Tantervi dokumentumok megváltozott szerepe az oktatás tartalmának szabályozásában és fejlesztésében. In.: Báthory Zoltán és Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomny köréből 2001. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 199. o..; Lásd még: Nagy József: Tanterv és személyiségfejlesztés. Educatio, 1994. 3. sz.; Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

 

<<Vissza<<

 

[10] V.ö.: Gönczöl Enikő és Vass Vilmos: Az oktatási programok fejlesztése. Új pedagógiai Szemle, 2004. 10. sz.; Vass Vilmos: A nemzeti alaptanterv felülvizsgálata és implementációja. In.: Kelemen Elemér és Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2005. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2006.

 

 

[11] A curriculumfejlesztő szakpedagógus professziogramját 1996-ban Bárdossy Ildikó készítette. V.ö.: Curriculumfejlesztő szakpedagógus. In.: Zsolnai József és Kocsis Mihály (szerk.): Kritika és Koncepció. JPTE Tanárképző Intézet, Pécs, 1997. 77-79. o. Lásd még.: Bárdossy Ildikó: Tantervezés és iskola. Pedagógusképzés. 2005. 3. sz.

 

<<Vissza<<


iDevice ikon Feladatok

 

1. feladat:
Döntse el, melyik feladatot – az 1. 1. vagy az 1. 2 feladatot – fogja megoldani!

1. 1.
Válasszon ki egy tantárgyat (melyet tanult, vagy tanított)!
Idézze fel, és írásban rögzítse a tantárgy tartalmi vázát, struktúráját és órakereteit!

1. 2.
Válasszon ki egy Önt érdeklő – szakjához, szakterületéhez kapcsolódó – témát!
Készítse el a téma tartalmi vázát, vázlatát!

 

 

 



2. feladat

Folytassa a feladatot aszerint, hogy az 1. feladatban mit választott!

2. 1.

Az első feladatban kiválasztott, és írásban rögzített – Ön által tanult, tanított – tantárgy tartalmi vázát egészítse ki a következőképpen! Fogalmazza meg a tantárgy célját (gondolja át, mi a tantárgy szerepe a tanulásban/tanításban)! Fogalmazzon meg néhány követelményt (gondolja át, mit kell tudniuk, tenniük, mit kell teljesíteniük a tantárgyat tanulóknak)!

2. 2.

Az első feladatban kiválasztott, és írásban rögzített – szakjához, szakterületéhez kapcsolódó –- téma vázát, vázlatát egészítse ki a következőképpen! Fogalmazza meg a téma elsajátíttatásának célját!
Fogalmazzon meg néhány követelményt (gondolja át, mit kell tudniuk, tenniük miféle ismeretek, készségek, képességek birtokában kell lenniük a tanulóknak a téma feldolgozása után)!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

    

3. feladat:

Idézze fel, vegye elő eddig elvégzett feladatait!

Folytassa a feladatot aszerint, hogy az 1. és 2. feladatban mit választott!

3. 1.

Gondolja át, milyen tanulási/tanítási tapasztalatokat szerzett a tantárgy tanulása/tanítása során! Gondolja át azt is, milyen változásokat eredményezett Önben (vagy tanítványaiban) a tantárgy tanulása? E tapasztalatok birtokában hogyan módosítaná a 2. feladatban Ön által megfogalmazott célokat, követelményeket? Módosításait írásban is rögzítse!

3. 2.

Gondolja át, milyen tamulási/tanítási tapasztalatokhoz, milyen eredmények eléréséhez szeretné juttatni a téma feldolgozóit! Hogyan módosítaná a 2. feladatban Ön által megfogalmazott célokat, követelményeket? Módosításait írásban is rögzítse!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

    

4. feladat:

4. 1.

Milyen tényezők segítették, vagy gátolták a tantárgy tanulását/tanítását?

Milyen változtatásokat javasolna a tantárgy céljában, tematikájában, követelményeiben? Milyen további elemekkel egészítené ki a tantárgy tervét? Indokolja döntését!

4. 2.

Miként tehetné tématervében még hatékonyabbá a tanulást/tanítás? Változtatna-e valamit az Ön által megfogalmazott téma célján, a téma szerkezetén, követelményein? Milyen további elemekkel egészítené ki a téma tervét? Indokolja döntését!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

            

5. feladat


Idézze fel, vegye elő eddig elvégzett feladatait (folytassa a feladatot aszerint, hogy az 1-4. feladatokban mit választott)! Válaszoljon írásban az alábbi kérdésekre!

A tantárgy vagy a téma megfogalmazott komponenseit (a tantárgy vagy a téma céljait, tartalmi vázát, követelményeit, az Ön által esetlegesen bővített komponenseket) fogalmazza át, módosítsa, ha ennek szükségét érzi!
A fenti komponenseket egészítse ki a következőképpen!

Gyűjtse össze a tantárgy vagy a téma tanulása/tanítása során javasolható módszereket, tanulói, tanári tevékenységeket!
Gondolja át, melyek azok a módszerek, tevékenységek, amik leginkább előmozdíthatják a tantárgyi vagy a témaköri célok elérését, a tanulási célok (követelmények) teljesítését, a tartalom hatékony, eredményes feldolgozását!

Gyűjtsön össze néhány, a tantárgy vagy a téma tanulásához/tanításához használható taneszközt, tanulói, tanári segédeszközt!
Gondolja át, mire alkalmasak, mi a funkciójuk a felhasznált, felhasználható taneszközöknek! Gondolja át azt is, melyek azok a taneszközök, amik leginkább előmozdítják a célok elérését, amik leginkább tanulásra, részvételre ösztönöznek!

Fogalmazza meg röviden az (ön)ellenőrzés és (ön)értékelés tantárgyhoz vagy témához kapcsolódó tervét!
Gondolja át, hogy az (ön)ellenőrzés, az (ön)értékelés mely formái, módszerei segítik a hatékony és eredményes tanulást! Gondolja át, melyek azok az ellenőrzési, értékelési formák, módszerek, amik a céloknak, tartalomnak leginkább megfelelnek!
tovább a hallgatói feladatok munkalapjaihoz…

 

 

 

        

6. feladat:

Gondolja át e fejezetben olvasottakat! Fogalmazza meg Önmaga számára azt, mely ismeretek, képességek birtokában van már, mely ismeretek megszerzését, mely képességek fejlesztését kell még megvalósítania annak érdekében, hogy curriculumfejlesztői feladatokat oldjon meg, hogy együttműködjön szakemberekkel curriculumfejlesztési feladatok megoldásában!


A feladatmegoldás írásos rögzítése elsősorban Önmaga számára készül, hisz ennek megvitatására, közzétételére nem kerül sor a konzultáción.

E feladat elvégzése sokkal inkább önelemzést, önértékelést, önkontrollt igényel.


 

 

 

              

7. feladat:

Válasszon ki egy létező intézményi, vagy képzési, vagy tantárgyi programot! Előzetesen tájékozódjon, informálódjon a programról, tanulmányozza a hozzáférhető dokumentumokat!

Készítsen interjút a program készítőivel a tervezés (a tanulás, képzés folyamatterve, azaz az intézményi, képzési, tantárgyi curriculumok megalkotásának) folyamatáról, kiemelten a döntési helyzetekről! A kérdések összeállításánál, az interjú lefolytatásánál, az interjú eredményeinek rögzítésénél, strukturálásánál vagy modellezésénél támaszkodjon a kutatásmódszertani szakirodalmakra (vagy kutatásmódszertanban tanultakra)!

Az interjú eredményeit dokumentálja!

 

 

 

                 

8. feladat:

8. 1.
Vegye elő, tanulmányozza át az Ön által elvégzett 7. feladatot!
Elemezze munkájának eredményét, dolgozza fel tapasztalatait a következő kérdések figyelembevételével írásban! Fellelhetők-e az Ön által megismert intézményi, képzési, tantárgyi curriculumok tervezésében a projekt típusú tervezés lényeges elemei? Melyek ezek? Találkozhatunk-e projektként tervezett (projektként működő), vagy a projekttanulás jellemző jegyeit (értékeit) magukon viselő egységekkel? Melyek ezek?
8. 2.
Vegye elő, tanulmányozza át elvégzett feladatait, az 1-5. feladatokat!
A választott a) tantárgy vagy b) téma Ön által összeállított programját dolgozza át oly módon, hogy a) a tantárgy egyes témái vagy b) a téma projektként, projektorientált tanulással feldolgozható(k) legyen(ek)! A változtatásokat írásban rögzítse!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

           

9. feladat:

Még egyszer gondolja át azokat az információkat, amelyek ebben a tanulási egységben feltárultak! Megítélése szerint szükséges vagy nem szükséges ezekkel, az információkkal rendelkeznie a curriculum készítésére, fejlesztésére vagy éppen adaptálására vállalkozó szakembernek?

Válaszát, s válaszának indoklását röviden, ha lehet pontokba szedve összegezze! Próbálja átgondolni azt, milyen tennivalói, feladatai vannak a curriculum készítésére, fejlesztésére vagy éppen adaptálására vállalkozó szakembernek, pedagógusnak, ehhez miféle tudásháttér szükséges, miféle ismeretek, miféle képességek szükségesek!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

               

10. feladat:


10. 1.
Gyűjtse össze, s rögzítse írásban azoknak a dokumentumoknak a listáját, amelyek ismerete és elemzése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a helyi curriculum készítéséhez hozzáfogjon! Ezt a feladatot elvégezheti a 7. feladathoz kapcsolódóan is. Ebben az esetben azokat a dokumentumokat kell számba vennie, melyek az Ön által kiválasztott intézmény vagy képzési program összeállításában voltak irányadó dokumentumok!


10. 2.
Válasszon ki egy – az országos és a helyi igények elemzésére, illetve helyzetfeltárására szolgáló – módszert! Mutassa be oly módon, hogy feltáruljon a módszer lényege, hogy nyilvánvalóvá váljanak funkciói, erősségei és korlátai! Amennyiben e módszert eddigi munkája során, esetleg korábbi feladatainak elvégzése kapcsán már alkalmazta, úgy számoljon be tapasztalatairól, eredményeiről is!

 

 

                

11. feladat:

Ennél a feladatnál Ön dönt arról, hogy a 11. 1. vagy a 11. 2. feladatot oldja meg.


11. 1.
Fogalmazza meg az Ön szakterületéhez kapcsolódó képzés fő célkitűzéseit!


11. 2.
Vázolja fel azokat az értékeket, azokat a pedagógiai elveket, azokat a stratégiai kiindulópontokat, amelyek a 7. feladatban az Ön által kiválasztott intézmény (vagy képzés) intézményi (vagy képzési) céljaiból kibonthatók, továbbfejleszthetők!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

                

12. feladat:


Választhat hogy a 12. 1. vagy a 12. 2. feladatot oldja meg.

12. 1.
Vázolja fel, hogy az Ön szakterületéhez kapcsolódó képzés milyen tantárgyi rendszert, milyen képzési tartalmakat igényel! Döntését röviden indokolja!

12. 2.
Mutassa be, s röviden értékelje a 7. feladatban Ön által kiválasztott intézmény vagy képzés tartalmi struktúrája kialakításának kiindulópontjait, szempontjait!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

 

                 

13. feladat:

Ennél a feladatnál eldöntheti, hogy a 13. 1. vagy a 13. 2. feladatot végzi el.


13. 1.
Vázolja fel, hogy az Ön szakterületéhez kapcsolódó képzés milyen szervezési kereteket igényel! Döntését röviden indokolja!


13. 2.
Mutassa be, s röviden értékelje azokat a szervezési kereteket, melyek a 7. feladatban az Ön által kiválasztott intézmény vagy képzés rendszerében megtalálhatók!

 

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

 

           

14. feladat:


Döntse el, hogy az alábbi feladatok közül melyiket kívánja választani és megoldani!


14. 1.Vázolja fel, hogy az Ön szakterületéhez igazodó képzés milyen értékelési rendszert, és milyen értékelési terv kidolgozását igényli! Döntését röviden indokolja!


14. 2.
Mutassa be, s röviden jellemezze a 7. feladatban Ön által választott intézmény vagy képzés értékelési rendszerét!


14. 3.
Vizsgálati szempontjainak megtervezése után elemezzen, értékeljen egy Ön által kiválasztott tantervet!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

 

        

15. feladat:


Eddigi tanulmányainak, tapasztalatainak felhasználásával vegye számba, s rendszerezze azokat a feladatokat, melyeket a helyi curriculumfejlesztésre vállalkozó szakembereknek el kell végezniük! Gondolatait rögzítse írásban is!

A helyi curriculumfejlesztés 1-6. pontokban rögzített feladatainak értelmezése, tennivalóinak elvégzése, vagyis a helyi tanterv intézményegészre érvényes összetevőinek leírása alapján kerülhet sor az egyes tantárgyak helyi programjainak (3. 7. fejezet), az egyes tanárok programjainak (3. 8. fejezet), az egyes tanulók programjainak (3. 9. fejezet) átgondolására, megtervezésére, értékelésére, folyamatos fejlesztésére.

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

 

         

16. feladat:


Vegye elő, tanulmányozza át az Ön által elvégzett 1-5. feladatokat!

Rögzítse, mely struktúrában történt az Ön által kiválasztott tantárgy vagy téma leírása! Szükség esetén egészítse ki a struktúrát!

Fogalmazza meg a struktúraképző elemek (pl. célok, tananyag, interaktív tananyag, ellenőrzés /ön/ellenőrzés, értékelés /ön/értékelés, taneszközök, tanulási környezet stb.) tartalmát, jelentését!

 

 

 

 

 

      

17. feladat:

Vegye elő, tanulmányozza át az Ön által végzett 5; 8. 2; 16. feladatokat!
Vegye számba, és írásban rögzítse azokat a lehetséges módszereket, szervezeti kereteket, feladatokat, amelyek a differenciált képzés, tanulássegítés érdekében tervezhetők, amelyek az oktatásban, képzésben résztvevők számára választékot nyújtanak, lehetőséget teremtenek az Ön által választott tantárgyhoz vagy témához kapcsolódóan!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

 

        

18. feladat:

Az Ön által elvégzett 5; 8. 2; 16; 17. feladatokhoz kapcsolódik tennivalója.

Az Ön által kiválasztott tantárgyhoz vagy témához illesztve dolgozzon ki (egy lehetséges tanulóra, vagy éppen saját magára vonatkoztatva) egy egyéni tanulási, kutatási programtervet, vagy egy önálló tanulmányi szerződést!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

 

       

19. feladat:


Eddig elvégzett (5; 8. 2; 16-18.) feladatait áttekintve, döntse el, ki kell-e egészítenie, át kell-e dolgoznia tantervi céljait! Ha szükséges, végezze el a korrekciókat! Döntését röviden, írásban indokolja meg!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

 

        

20. feladat:

Az eddig elvégzett (5., 8. 2., 16-19.) feladatok áttekintése után döntse el, hogy ki kell-e egészítenie, át kell-e dolgoznia a tantervi tananyagot (vagy annak struktúráját)! Ha szükséges végezze el a korrekciókat! Döntését röviden írásban indokolja meg!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

        

21. feladat:
 
Fogalmazzon meg olyan affektív, illetve pszichomotoros követelményeket (tanulási célokat), amelyek saját szakterületéhez, (tantárgyához, témájához) kapcsolódnak!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

       

22. feladat:
Fogalmazzon meg legalább 3-3 feladatot a kognitív taxonómia egyes szintjeihez igazítva, saját szakterületéhez (tantárgyához, témaköréhez) kapcsolva!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

        

23. feladat:

23. 1.
Az alábbi példákban a pontosított követelmények kipontozott helyére illessze be a megfelelő számokat aszerint, hogy a követelmény megfelelő egysége a tanulóktól elvárt tevékenységet (1.), a tevékenység elfogadhatóságának kritériumát (2.), vagy a tevékenység végrehajtásának körülményét (3.) tartalmazza-e!

A tanuló tájékoztató anyag nélkül (...), logaritmustáblázat segítségével (...), öt perc alatt (...) legyen képes a megadott problémák közül (...) ötöt (...) helyesen megoldani (...).

Kísérjék figyelemmel a megyei napilapot (...) folyamatosan egy hétig (...). Csoportonként (...) számoljanak be az olvasottakról (...), azaz 3-4 perces híranyagban (...) foglalják össze a legfontosabb információkat (...) vázlat segítségével (...). Számoljanak be a munka menetéről, a munkamegosztásról, az anyagok kiválasztásáról, a híranyag összeállításának lépéseiről.

A megadott téma alapján (...) válasszanak ki egy könyvet (...). Dolgozzák fel a könyv egy fejezetét (...), azaz jegyzeteljék ki (...), készítsenek vázlatot (...). Öt perces kiselőadás formájában (...) számoljanak be az olvasottakról (...) a vázlat segítségével (...).Számoljanak be a könyv kiválasztásának módjáról, indítékairól (miért éppen ezt a könyvet választották), valamint a vázlatkészítés és a kiselőadásra történő felkészülés módjáról.

23. 2.
Saját szakterületén belül, az Ön által kiválasztott tantárgyhoz, témakörhöz kapcsolódóan fogalmazzon meg – írásban – olyan követelményeket, melyek a „mérhető célok” mindhárom kritériumát tartalmazzák!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

24. feladat:


24. 1.
Az előző feladat megadott követelményei közül válasszon ki egyet!
Véleménye szerint milyen ismeretek, milyen készségek, képességek birtokában kell lennie a tanulóknak ahhoz, hogy a követelményben rögzített tevékenységeket eredményesen végezhessék el?
Próbálja megfogalmazni az előzetes követelményeket írásban!
24. 2.
Az előző feladat Ön által megfogalmazott követelményeihez rendelje hozzá az előzetes követelményeket, s ezt írásban is rögzítse!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 

 

 

 

  

25. feladat:

A korábbi feladatokban választott és feldolgozott tantárgyat, témát Ön miféle „vizsgával” (esetleg projektszerű vizsgával vagy portfóliós értékeléssel) zárná? Gondolja át a „vizsgáztatás” menetét, metodikáját, követelményeit, teljesítési feltételeit!

<<Vissza a tananyaghoz<<

 



iDevice ikon Olvasnivaló

A minőség iskolái. Segédanyag a gyakorlati fejlesztő munkához. Válogatás az angol nyelvű szakirodalomból. (vál.: Falus Iván, Vastagh Zoltán, szerk.: Kotschy Beáta). School B.T. Nyíregyháza, 1996.

Adey, P.: Gondolkodtató természettudomány. A természettudomány az általános gondolkodási képesség kapuja. Iskolakultúra. 1999. 10. sz.

Angelusz Erzsébet: Filozófia, antropológia, nevelés. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1984.

Anweiler, O.: Curriculumforschung im lichte der vergleichenden Erziehungswissenschaft. Bildung und Erziehung, 24. 6./ 1971. 524-531.p. (Ford.: Tantervkutatás és összehasonlító neveléstudomány. OPKM D-30547)

Ashman, A. – Conway, R.: Using cognitive methods in the Classroom. Routledge. London. 1993.

Balla Árpád (szerk): A helyi tantervek. Megyei Pedagógiai Intézet. Miskolc. 1994.

Ballér Endre: Törekvés az értékelés alapjául szolgáló egységes követelményrendszer kidolgozására. III. Nyári Egyetem. Szeged. 1979.

Ballér Endre: Tantervfejlesztés az iskolában. Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1993.

Ballér Endre: Tantervelméleti paradigmaváltások a magyar neveléstörténetben. Educatio. 1994. 3. sz.

Ballér Endre: A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktatómunka tervezéséig. OPI, Budapest. 1996.

Ballér Endre: Tantervelméletek Magyarországon a XIX.-XX. században. OKI, Budapest. 1996.

Ballér Endre: curriculum-elmélet címszó. In.: Báthory Zoltán – Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai lexikon I. kötet. Keraban Könyvkiadó. Budapest. 1997.

Ballér Endre: Tantervi dokumentumok megváltozott szerepe az oktatás tartalmának szabályozásában és fejlesztésében. In.: Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2001. Osiris Kiadó. Budapest. 2001.

Barnes, D.: Practical curriculum study. London, Boston … 1982

Banathy, B.: The application of systems inquiry in education. In.: Proceedings of the 1987 Annual Meeting of the International Sociaty for general System Research. Budapest., 1987.

Bánáthy Béla: Rendszerkutatás az oktatásban. (ford.: Bajomi Lázár Péter) Új Pedagógiai Szemle, 1993. 2. sz. 52-64.

Baráth Tibor: Iskolafilozófia és pedagógiai program. M. modul 29.o. In.: Iskolavezetés és fejlesztés II. Közoktatási Vezetőképző Intézet. Szeged

Bárdossy Ildikó: A szentlőrinci iskolakísérlet tantervi munkálatairól (1978-1983). Pedagógiai Szemle, 1986. 10. sz. 979-989.

Bárdossy Ildikó: Önfejlesztő iskolák az NSZK-ban. Embernevelés, 1990. 2-3. sz. 83-95.

Bárdossy Ildikó: Segédanyag a tantervelmélet és tantervfejlesztés tanulmányozásához. Tolna Megyei Pedagógiai Intézet, Szekszárd, 1990.

Bárdossy Ildikó és Kovácsné Tratnyek Magdolna: Város mint Iskola avagy Ahol mindenki egy csillag. Útmutató pedagógusoknak, pedagógusjelölteknek és minden érdeklődőnek egy személyközpontú iskolamodellről. PSZM Projekt. Calibra Kiadó. Budapest. 1993.

Bárdossy Ildikó: Projektek az oktatásban. Pedagógiai Szemlélő, 1994. 1. füzet. (A Projektek az oktatásban c. speciálkollégium periodikája. JPTE, Pedagógia Tanszék, Pécs)

Bárdossy Ildikó és Tratnyek Magdolna: City-As-School in Pécs and its Learning Workshoops. In Productive Learning in the Workshop. Pilot Projekts of Pécs, St. Petersburg and Berlin Present Their Work. IPLE (Ed.) Schibri Verlag, Berlin-Milow. 1999. és Die Stadt als Schule in Pécs und ihre Lernwekstatten. In.: Produktives Lernen in der Lernwerkstatt. Pilotprojekte aus Pécs, St. Petersburg und Berlin stellen ihre Arbeit vor. IPLE (Hrsg.) Schibri Verlag. Berlin-Milow. 1999.

Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapjai. JPTE Távoktatási Központ. Pécs. 1998.

Bárdossy Ildikó: A curriculumfejlesztés alapkérdései. UNESCO Tanárképző Portál, ELTE – PTE Tanárképző Intézet, Budapest – Pécs, 2002.

Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla és Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. PTE – OSI, Pécs – Budapest, 2002.

Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla és Priskinné Rizner Erika (szerk.): A kritikai gondolkodás fejlesztése – az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei II. kötet. Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2007.

Bárdossy Ildikó és Dudás Margit (szerk.): Európa kulturális fővárosai és a kultúrák együttélése. Oktatási program középiskolák számára. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2008.

Bárdossy Ildikó és Dudás Margit: A tanulás tervezése és értékelése. Tanulási/tanítási program oktatók és tanár szakos hallgatók számára. PécsiTudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, 2010.

Bárdossy Ildikó: Tantervezés és iskola. Pedagógusképzés. 2005. 3. sz.

Bastian, J.: Die Regenbogenkampfer. Eine Woche auf den Spuren von Greenpeace. In.: Bastian, J.-Gudjons, H. (Hg.): Das Projektbuch. Bergmann-Helbig Verlag, Hamburg, 1991.

Báthory Zoltán: Tanulási eredmények. Pedagógiai Szemle. 1973. 7-8. sz.

Báthory Zoltán: A pedagógiai értékelés és annak tantervi alkalmazása. Magyar Pedagógia. 1978. 2. sz.

Báthory Zoltán (szerk.): A tantervfejlesztés és a tantervi értékelés kutatásmetodikai kérdései. OPI. Budapest. 1980.

Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó. Budapest. 1985.

Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Tankönyvkiadó, Budapest. 1992. Második, átdolgozott kiadás, OKKER Kiadó, Budapest, 1997. Harmadik, átdolgozott kiadás, OKKER Kiadó, Budapest. 2000.

Bernstein, B.: Az iskolai tudásanyag osztályozásáról és kereteiről. In.: Az iskola szociológiai problémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1974.

Berthoff, A.: The making of meaning: Metaphors models, and maxims

for writing teachers. Portsmouth. NH: Boznton/Cook, 1981

Bloom, S. B.: Taxonomy of Educational Objectives: Cognitive Domain. McKay, New York, 1956.

Bloom, S. B.: Mastery Learning. In.: Block, H. J. (ed.) Mastery Learning: Theory and Practice. Holt Rinehart and Wintson. New York. 1971.

Bonstingl, J.: A minőség iskolái. A Teljeskörű Minőségi Menedzsment (TQM) alkalmazása az iskolában. School Bt. Nyíregyháza. 1996.

Bruner, J. S.: Az oktatás folyamata. Tankönyvkiadó. Budapest. 1968.

Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó. Budapest. 1994.

Checkland, P.: Systems thinking, systems practice. John Wiley and Sons, New York, 1981.

Churchman, C. W.: Rendszerszemlélet. Statisztikai Kiadó. Bidapest. 1974.

de Corte, E.: A matematikatanulás és –tanítás kutatásának fő áramlatai és távlatai. Iskolakultúra. 1997. 2. sz.

Csapó Benő: A mastery learning elmélete és gyakorlata. Magyar pedagógia, 1978. 1. sz.

Csapó Benő: A kritériumorientált értékelés. Magyar Pedagógia. 1987. 3. sz.

Csapó Benő: Kognitív Pedagógia. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1992.

Csapó Benő: Képességfejlesztés az iskolában – problémák és lehetőségek. Új Pedagógiai Szemle. 1999. 12. sz.

Csapó Benő: Természettudományos nevelés: híd a tudomány és a nevelés között. Iskolakultúra. 1999. 10. sz.

Csapó Benő: Az oktatás és a nevelés egysége a demokratikus gondolkodás fejlesztésében. Új Pedagógiai Szemle. 2000. 2. sz.

Csapó Benő: A tudáskoncepció változása. Nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 2. sz.

Cserné Adermann Gizella: Teljesítményértékelés a képzésben. JPTE Távoktatási Központ. Pécs. 1998.

Csibra Gergely és Gergely György: Társas tanulás és társas megismerés. A pedagógus szerepe. Magyar Pszichológiai Szemle, 2007. 6. sz.

Csoma Gyula: Az esettanulmányok felhasználása a felnőttek oktatásában. Az oktatásügyi irányítás elméleti és gyakorlati kérdései. OM. Vezetőképző Intézet. Budapest. 1980.

Dancsó Tünde: A sulinet digitális tudásbázis tananyagainak felhasználása az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 2007. 9. sz.

Dave, R. H.: Taxonomy of Educational Objectives and Achievement Testing. In.: Developments in Educational Testing. London, University of London Press, 1969.

Delors, J.: Oktatás – rejtett kincs. A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése. UNESCO könyvek. Osiris Kiadó. Magyar Unesco Bizottság. Budapest. 1997.

Eggleston, J.: The Sociology of the Curriculum. Routledge and Kegan. London. 1977. Falus Iván-Szivák Judit: Didaktika. Comenius B.T., Pécs, 1996.

Farkas Ferenc-Poór Ferenc: Szervezési célok és rendszerelméletek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1981.

Faludi Szilárd: A tantervtől a módszerig. In.: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. (szerk.: Kiss Árpád, Nagy Sándor) Akadémiai Kiadó. Budapest. 1965. 65-103.

Faludi Szilárd: A tantervi anyag kiválasztásának alapjai az általánosan művelő iskolában. In.: A tantervelmélet forrásai 1. OPI. Budapest. 1983.

Faludi Szilárd: A tantervi anyag kiválasztásának alapjai az általánosan művelő iskolában. In.: A tantervelmélet forrásai 1. OPI., Budapest. 1983.

Falus Iván (szerk.:) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

Falus Iván – Szivák Judit: Didaktika. Comenius B.T. Pécs. 1996.

Falus Katali és Jakab György: A projektérettségi. Az első év tapasztalataiból. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 10. sz.

Fercsik János: Hálós tervezés a pedagógiában. Ma és holnap. 1978. 2. sz.

Ferge Zsuzsa: Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1976.

Fischer, R.: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1999

Flavell, J. H.: Metacognition and Cognitive Monitoring: A New Area of Cognitive –Developmental Inquiry. American Psychologist. 34. 1979.

Frey, K.: Das Curriculum im Rahmen der Bildungsplanung und Unterrichtsvorbereitung. Die deutsche Schule, 61. 5./1969. 270281. (Ford.: A curriculum funkciója az oktatás tervezésében. OPKM D-19552)

Gagne, R. M.: The learning basis of teaching methods. In.: Gage, N. L. ed.: The psychology of teaching methods Univ. of Chicago, 1976.

Garay Jánosné: A remény is veszélyeztetett? Egy önfejlesztő kisiskola bemutatása. Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete. Szekszárd, 1995.

Gáspár László: Egységes világkép, komplex tananyag. Tankönyvkiadó. Budapest. 1978.

Glaser, R.: Adaptive Education: Individual diversity and learning. Holt, Rinehart and Winston, New York, 1977.

Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Kutatás-módszertani kiskönyvtár. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 2001.

Gönczöl Enikő és Vass Vilmos: Az oktatási programok fejlesztése. Új pedagógiai Szemle, 2004. 10. sz

Gubi Mihály: A rejtett tanterv elmélete. Világosság. 1980. 1. sz.

Gyaraki F. Frigyes: Tananyagelemzés, -kiválasztás, -elrendezés egzakt módszerekkel. Budapest. 1983.

Gyaraki F. Frigyes: ontodidaktika címszó. In.: Báthory Zoltán – Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai lexikon II. kötet. Keraban Könyvkiadó. Budapest. 1997.

Handbuch der Curriculumforschung. Beltz Verlag, 1983.

Hajnal Albert: A modellek modellje. In.: Rendszerkutatás. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Budapest. 1973.

Halász Gábor: Adalékok az iskola környezetének és légkörének vizsgálatához. Pedagógiai Szemle. 1981. 7-8. sz.

Harrow, A. J.: Taxonomy of Psychomotor Domain. McKay, New York, 1972.

Havas Péter: A természettudományos fogalmak alakulása. Vizsgálat alsó tagozatos tanulók körében. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1980.

Hoffmann Rózsa: A Németh László Nyolcosztályos Gimnázium pedagógiai programja. (Iskolakoncepció, tantervek, vizsgakövetelmények) I. rész. PSZM Projekt, Budapest. 1992

Horánszky Nándor: Tanterv és curriculum. Magyar Pedagógia, 1992. 3. sz. 193-213. p.

Horváth Zsuzsa, Paradigmaváltás a tantervfejlesztésben: A kerettantervről beszélget Horváth Zsuzsával Schüttler Tamás. Új Pedagógiai Szemle. 2000. 6. sz.

Ipfling, H-J.: Curriculum. In.: Grundbegriffe der padagogischen Fachsprache. 2. Auf. Ehrenwirth, München, 1975. 57-63.

Joó András: Eszköztudás - tartalomtudás. Pedagógiai Szemle, 1979. 4. sz.

Joó András: A tanóra ökológiája. Tantervelméleti Füzetek. 12. OPI. Budapest. 1984.

Kamarás István: Ime az ember! Szent Gellért – OKI. Budapest. 1993.

Kádárné Fülöp Judit: Taxonómia a pedagógiában. Pedagógiai Szemle, 1971. 6. sz. 497-506.

Kádárné Fülöp Judit: Pedagógiai taxonómiák rendszerszemléletű továbbfejlesztésének lehetőségei. III. Pedagógiai Nyári Egyetem. Szeged. 1979.
Kádárné Fülöp Judit: Tantervezés. Útmutató a helyi tanterv kiválasztásához, szerkesztéséhez, írásához. Iskolaszolga. Budapest. 1996.

Káldi Tamás: Helyi tantervek készítése számítógéppel. Új Pedagógiai Szemle, 1996. 7-8. sz. 138-155.

Karmiloff-Smith, A.: Túl a modularitáson. A kognitív tudomány fejlődéselméleti megközelítése. In.: Pléh Csaba (szerk.) Kognitív tudomány. Osiris Kiadó. Budapest. 1996.

Kárpáti Andrea: Tantárgyintegráció. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988.

Kárpáti Andrea: Vizuális nevelés: vizsga és projektmódszer. Középiskolai tantárgyi feladatbankok II. Mérés-értékelés-vizsga 3. (Országos Közoktatási Intézet Értékelési és Érettségi Vizsgaközpontjának sorozata) Országos Közoktatási Intézet. Budapest. 1997.

Kárpáti Andrea: Digitális pedagógia. Új Pedagógiai Szemle. 1999. 4. sz.

Kárpáti Andrea – Komenczi Bertalan – Fehér Péter: Az Európai Unió oktatási informatikai stratégiája. Új Pedagógiai Szemle. 2000. 7-8. sz.

Kárpáti Andrea: Informatika az iskolában. In.: Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2001. Osiros Kiadó. Budapest. 2001.

Kerettantervek I-IV: A kerettantervek alkalmazása. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei. A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei I. (Gimnázium). A középfokú nevelés-oktatás kerettantervei II. (Szakközépiskola, Szakiskola) Oktatási Minisztérium. Budapest, 2000.

Kiss Árpád: A tanulás fogalma a pszichológiában és a pedagógiában. In.: Pszichológiai tanulmányok V. Akadámiai Kiadó. Budapest. 1963.

Kiss Árpád: Az iskolai teljesítmények mérésének és értékelésének indoklása. Magyar Pedagógia. 1973. 1-2. sz.

Kiss Árpád: Egy nemzetközi vizsgálat néhány közérdekű tanulsága. Magyar Pedagógia. 1974. 3. sz.

Klafki, W.: Neue Studien zur Bildungstheorie und Didaktik. Zeitgemäße Allgemeinbildung und kritisch-konstruktive Didaktik. 5. kiad. Beltz Verlag. Weinheim, Basel. 1996.

Komenczi Bertalan: A vezetés szerepe az információs és kommunikációs technológiák pedagógiai felhasználásában és fejlesztésében. Új Pedagógiai Szemle. 2001. 7-8. sz.

Komenczi Bertalan: Tananyagfejlesztési módszertan. In: Hutter Ottó, Magyar Gábor és Mlinarics József (szerk.): E-learning, 2005. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2005.

Kotschy Beáta (szerk.): A minőség iskolái. Segédanyag a gyakorlati fejlesztő munkához. SCHOOL B:T: Nyíregyháza. 1996.

Kozma Tamás: Tudásgyár? Az iskola mint társadalmi szervezet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1985.

Könczöl Tamás: A Sulinet Digitális Tudásbázis program. Iskolakultúra, 2004. 12. sz.

Krathwohl, R. D.-Bloom, S. B.-Masia, B. B.: Taxonomy of Educational Objectives: Affective Domain. McKay, New York, 1964.

Kron, F. W.: Grundwissen pädagogik. 4. verb. Aufl. E Reinhardt. München, Basel. 1994.

Kron, F. W.: Pedagógia Osiris Kiadó. Budapest. 1997.

Landa, L. N.: Pedagógiai Kibernetika. A modern technikai eszközök szerepe a pedagógiában. TIT Nyári Egyetem. Szeged, 1966.

de Landsheere, G.: Curriculum. Programme. In.: Landsheere: Dictionnaire de l évaluation et de la recherche en education avec lexique anglaisfrancais. PUF, Paris, 1979.

Lantos Ferenc: Képekben a világ. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 1994.

László Ervin: Harmadik évezred. Veszélyek és esélyek. A Budapesti Klub első jelentése. Új Paradigma. Budapest. 1998.

Lewy, A (szerk).: Handbook of Curriculum Evaluation. Paris, New York, UNESCO Longman Inc. 1977.

Lewy, A.: Planning the school curriculum. UNESCO-IIEP, Paris, 1977.

Lewy, A.: (szerk.): The international encyclopedia of curriculum. Oxford, New York… 1991.

Luria, A.R.: The working brain. Penguin. Harmondsworth. 1973.

Mátrai Zsuzsa: Egy döntésjáték, és ami mögötte van. Pedagógiai Szemle, 1992. 2. sz. 5-12.

McKernan, J.: Curriculum Action Research. A Handbook of methods and resources for the reflective practitioner. London. 1991.

Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. Okker Kiadó. Budapest. 1998.

Nagy Mária: Tanári szakma és professzionalizálás. Vázlat egy szakma politikatörténetéhez. OKI. Budapest. 1994.

Nagy Mária: Tanárok – a világban és az osztálytermekben.. In.: Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2001. Osiris Kiadó. Budapest. 2001.

Nagy József: Köznevelés és rendszerszemlélet. OOK. Veszprém, 1979.

Nagy József: A megtanítás stratégiája. Tankönyvkiadó. Budapest. 1984.

Nagy József: A tudástechnológia elméleti alapjai. OOK. Veszprém, 1985.

Nagy József: Tanterv és személyiségfejlesztés. Educatio. 1994. 3. sz.

Nagy József: Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996.

Nagy József: Kompetenciamodell és nevelés. Iskolakultúra. 1997. 3. sz.

Nagy József: XXI. Század és nevelés. Osiris Kiadó. Budapest. 2000.

Nagy Sándor: Az oktatáselmélet alapkérdései. Tankönyvkiadó. Budapest. 1981.

Nahalka István: Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron. Iskolakultúra. 1997. 2., 3., 4. sz.

Nahalka István: Az oktatás tartalma. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 1998, 2003.

Nahalka István: Mi vagy ki az ördög, és hol van? – Vajon tényleg az ismeretközpontúság a magyar oktatás fő problémája? Új Pedagógiai Szemle, 1999. 12. sz.

Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

Nemzeti alaptanterv. Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Korona Kiadó. Budapest. 1995.

Németh László: A kísérletező ember. Magvető és szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest. 1973.

Odenbach, K.: Curriculum Lehrplan. In.: Odenbach: Lexikon der Schulpadagogik. Begriffe von A-Z. Westermann Taschenbuch 131., Braunschweig, 1974.

Orgoványi-Gajdos Judit: A deklarált tantervtől az elsajátított tantervig Európa kulturális fővárosai és a kultúrák együttélése c. oktatási program adaptív feldolgozása felzárkóztató osztályommal Taní-tani, 2010. 3. (54.) szám.

Orosz Sándor: A tananyag elemzése. OOK., Veszprém, 1977.

Orosz Sándor: A taxonómiák néhány elméleti problémája. Neveléstudomány. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola Közleményei. 1982.

Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona Kiadó. Budapest. 1994.

Orosz Sándor: Tudásmárás a XX. század utolsó évtizedében. In.: Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2001. Osiris Kiadó. Budapest. 2001.

Pálvölgyi Lajos: A kibernetikai pedagógiától a pedagógiai kibernetikáig. Pedagógiai Szemle, 1980. 2.sz.

Pearson, P. D. – Fielding, L. Comprehension instruction. In. R. Barr, M.L. Kamil, P. Mosenthal – P. D. Pearson (Eds.) Handbook of reading research. Vol.2. White Plains, NY: Longman 1991.

Pethőné Nagy Csilla: Módszertani Kézikönyv. Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás a gimnáziumok és szakközépiskolák 9-12. évfolyamában. Korona Kiadó, Budapest, 2005.

Petersen, W. H.: Handbuch Unterrichtsplanung. Grundfragen, Modelle, Stufen, Dimensionen. München. 1982.

Piaget, J.: Az értelem pszichológiája. Condolat. Budapest. 1993.

Polonkai Mária – Perjés István: A helyi tantervek készítésének alapjai I-II. Megyei Pedagógiai Intézet. Debrecen. 1993.

Polonkai Mária – Perjés István: A helyi tantervek készítésének gyakorlata. Juventus 96 Bt. Debrecen. 1997.

Productive Learning in the Workshop. Pilot Projekts of Pécs, St. Petersburg and Berlin Present Their Work. IPLE, Schibri Verlag, Berlin-Milow. 1999.

Produktives Lernen in der Lernwerkstatt. Pilotprojekte aus Pécs, St. Petersburg und Berlin stellen ihre Arbeit vor. IPLE, Schibri Verlag. Berlin-Milow. 1999.

Prohászka Lajos: A tanterv elmélete. (Előadásai alapján összeállította: ifj. Jensch László) Kézirat. Bp., 1948. In.: A tantervelmélet forrásai. (szerk.: Zibolen Endre) OPI. Budapest. 1983.

Rogers, C.: A tanulás szabadsága a 80-as években. Kliensközpontú pszichoterápia napjainkban, a kultúrák közötti kommunikáció kreatív megközelítései. (ford.: Angster Mária) Magyar Pszichológiai Társaság Center for Cross-Cultural Communication. Szeged, 1986.

Santini, B.: Taxonómiák. In.: A tantervelmélet kialakulása és fejlődése. A tantervelmélet forrásai 5. OPI., Budapest. 1985. 91-123.

Snyder, K. J.- Anderson, R. H.: Managing Productive Schools. Orlando, Academic Press, 1986.

Steele, J. L. – Steele, P.: The thinking – writing connection: Using clustering to help students write persuasively. Reading Horiyons. 1991. 32.

Steinaker, N. W.-Bell, M. R.: The Experiental Taxonomy. A New Approach to Teaching and Learning. New York, 1979.

Szabolcs Éva: Taxonómiák a nevelési célok rendszerében. Magyar Pedagógia, 1981. 2. sz. 183-190.

Szabolcs Éva: A taxonómiák továbbfejlesztésének elméleti és gyakorlati törekvései. Magyar Pedagógia, 1983. 4. sz. 426-435.

Szebenyi Péter: Kívánatos és lehetséges tanterv. Pedagógiai Szemle. 1973. 11.

Szebenyi Péter: A helyi tanterv készítésének elvei és lépései. In.: Hogyan készítsünk helyi tantervet? (szerk.: Balla Árpád) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet. Miskolc, 1993.

Szebenyi Péter: Tantervkészítés egykor és most. Educatio. 1994. 3. sz.

Szabó László Tamás: A „rejtett tqanterv” Oktatáskutató Intézet. Budapest. 1985.

Taba, H.: Curriculum Development: Theory and Practice. Harcourt, Brace and World, New York, 1962.

Takács Géza: Iskolapróza. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium kalandja a szabadsággal. Ökonet Kft. Budapest, 2000.

Takács Viola: A Galois gráfok pedagógiai alkalmazása. Pécs, Iskolakultúra könyvek 6. 2002.

Tarkó Klára: Az olvasás és a metakogníció kapcsolata iskoláskorban. Magyar Pedagógia. 1992. 2. sz.

Tomasello, M.: Gondolkodás és kultúra. Osiris, Budapest, 2002.

Tyler, R.: Basic Principles of Curriculum and Instruction. The University of Chicago Press, Chicago, 1949, 1970. (30. kiad.)

Tyler, R.: A tanterv és az oktatás alapelvei. (részletek) In.: A tantervelmélet kialakulása és fejlődése. A tantervelmélet forrásai. 5. kötet. (szerk.: Ballér Endre) OPI., Budapest. 1985.

Varga Csaba: A globalizáció pozitív alternatívája az információs társadalomban. In.: Molnár János – Kiss Endre (szerk.): Megérteni a globalizációt. Friedrich Ebert Stiftung. Budapest. 1999.

Vaughn, J. L. – Estes T. H.: Reading and reasoning beyond the primary grades. Boston, MA: Allyn-Bacon, 1986.

Vass Vilmos: Az oktatás tartalmi szabályozása. Iskolakultúra. 2000. 6-7. sz.

Vass Vilmos: A nemzeti alaptanterv felülvizsgálata és implementációja. In.: Kelemen Elemér és Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2005. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2006.

Vágó Irén: Tartalmi változások a közoktatásban – A „rejtett” helyi tantervektől a valóságos helyi tantervekig – In.: Vágó Irén (szerk.): Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években. Okker Kiadó. Budapest. 1999.

Vári Péter: Cél- és Követelményrendszer. OOK., Veszprém, 1980.

Vigotszkij, L. Sz.: Gondolkodás és beszéd. Akaddémiai Kiadó. Budapest. 1967

Westphalen, K.: Praxisnahe Curriculumentwicklung. In die Curriculumreform am Beispiel Bayerns. Anhang: Der Curriculare Lehrplan, 6. neuarb. Aufl. Auer, Donauwörth, München, 1978.

Zrinszky László: Iskolaelmélet és iskolai élet. Okker Kiadó. Budapest. 2000

Zsolnai József: Tantervfejlesztés, taneszközrendszer-tervezés, tanítási program. (A nyelvi-irodalmi-kommunikációs kísérlet példája). In.: Tanulmányok a neveléstudomány köréből 1979-1984. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985. 170-190.

Zsolnai József: Egy gyakorlatközeli pedagógia. Kutatásaink elméleti alapozása. OOK. Budapest. 1986.

Zsolnai József: A tanulás tervezése és irányítása a nyelvi irodalmi és kommunikációs nevelési programban. Tankönyvkiadó. Budapest. 1986, 1991. (Harmadik kiadás.)

Zsolnai József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. ÉKP Központ-Holnap Kkt.-Tárogató Kiadó. Budapest. 1995.

Zsolnai József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996. Zsolnai József és Kocsis Mihály (szerk.): Kritika és Koncepció. JPTE Tanárképző Intézet, Pécs, 1997.



iDevice ikon Képgaléria
Mutassa a képet
 
Mutassa a képet
 
Mutassa a képet
 
Mutassa a képet
 
Mutassa a képet
 
« Előző | Következő »