Mit jelent a kétpólusú tartalmi szabályozás?

 

A kétpólusú tartalmi szabályozás az oktatás, a képzés tartalmának meghatározását, bevezetését és megvalósítását irányító rendszernek egy sajátos modellje. Ebben a modellben az oktató, képző intézmény munkájának állami szabályozása a bemenet és a kimenet oldaláról érvényesül. A bemeneti szabályozás az állami alaptanterv és kerettanterv, a képzési irányelvek, képesítési követelmények útján történik. A kimeneti szabályozást az állami vizsgarendszer (az alapműveltségi, az érettségi vizsgák, a szakvizsgák rendszere) biztosítja. Ebben a modellben a központi és helyi szabályozásnak egyaránt meghatározó szerepe van.

A kétpólusú szabályozás egyik elemének, azaz a központi szabályozásnak a funkciója:

- egyrészt az adott országon belül egységesen érvényes tartalmi alapok, keretek kialakítása, széleskörű társadalmi, szakmai együttműködésre építve;

- másrészt a központi szabályozás szükséges feladatainak (az oktatáspolitikai, a képzéspolitikai, a jogalkotási, a finanszírozási stb. feladatoknak) az ellátása.

A kétpólusú szabályozás másik elemének, azaz a helyi szabályozásnak felelőssége, feladatköre az intézményen belül érvényes nevelési, oktatási képzési tartalmak és működési keretek kimunkálása, realizálása, fejlesztése, a feltételek megteremtése, az intézmény fenntartóinak, a helyi társadalomnak, a szakma képviselőinek a közreműködésével.

Mit jelent a kétpólusú tartalmi szabályozás a curriculum szempontjából?

A kétpólusú tartalmi szabályozás az oktatást orientáló dokumentumok szempontjából kétszintű tantervi szabályozást jelent. A kétszintű tantervi szabályozás során az oktatás tartalmát alapvetően két szinten határozzák meg:

- állami szinten keretjelleggel,

- intézményi szinten pedig az oktatást, képzést közvetlenül szabályozó intézményi, helyi curriculumok (oktatási, képzési programok) formájában.

Amint azt a II. 2. fejezetben olvashatta, a Nat 2003 a „tartalmi-tantervi szabályozás” három szintjéről szól (1. szint: Nat, 2. szint: Kerettantervek; 3. szint: iskolák helyi tantervei).

Az oktatásirányítás szempontjából központi és helyi tantervet különböztethetünk meg. Központi tantervnek nevezhetjük azt a dokumentumot, melynek használatát hatóság rendeli el. Ebben az értelemben központi tanterv lehet az országos, de a regionális, a fenntartói (tartományi, felekezeti intézményhálózati, stb.) tanterv is. Helyi tantervnek nevezhetjük azt a dokumentumot, melyet az intézmény választott, vállalt, dolgozott ki, s melyet a helyi hatóságok, a fenntartók, az akkreditációs testületek jóváhagytak.

Világszerte az a tendencia kristályosodik ki, melynek értelmében az oktatás, képzés tartalmi tervezésében a kommunikációs és kooperációs funkciók erősödnek fel. A tantervi szabályozásra, a tantervek fejlesztésére ható társadalmi, mikrotársadalmi tényezők és feltételek jelentősége nő meg.

Ha az állami szabályozás, a magyarországi tartalmi-tantervi szabályozás lényegi kérdéseivel, a Nat bevezetésével, elterjesztésével kapcsolatban további információkhoz szeretne jutni, ajánlom figyelmébe „A Nemzeti alaptanterv implementációja” című, Vass Vilmos által 2008-ban összeállított anyagot.

http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/nat_implement_090702.pdf

A II. 2 fejezet core curriculumhoz illesztett példái sorában, a Nat változataiból kiemelt részletekben már olvashatott a magyarországi tartalmi-tantervi szabályozás jellemzőiről. Az alábbi példák azt illusztrálják vázlatosan, miféle tartalmi, szerkezeti megoldásokkal, módosításokkal szabályozták, orientálták a további curriculumok (kerettantervek, oktatási programcsomagok, iskolai helyi tantervek) fejlesztőit az egyes Nat változatok.

Tantervekről tájékozódhat - többek - között az alábbi linken:

http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/tantervek

Példa: Az 1995-ös Nemzeti alaptanterv az iskolai tanítás és tanulás követelményeit tartalmazta 1-10. évfolyamig (az akkor érvényes tankötelezettségig). A követelmények megjelentek (1) a műveltségi területek, (2) az iskolai évfolyamok és (3) az iskolai oktatás egészére kiható közös követelmények (kereszttantervek) szerint.

 

 

(1) Műveltségi területek: Anyanyelv és irodalom, Élő idegen nyelv, Matematika, Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk, Művészetek, Informatika, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Testnevelés és sport

(2) Az iskolai évfolyamok rendjében a tíz műveltségi területen megfogalmazott követelmények két nagyobb szakaszra (1-6. és 7-10. évfolyamra), valamint négy kisebb szakaszra (4., 6., 8., 10. évfolyamra) bontva jelentek meg.

A 6. és a 10. évfolyamok végére az általános fejlesztési követelmények a 4., 6., 8., 10. évfolyamok végére a részletes követelmények fogalmazódnak meg. Ez utóbbiak a „Tananyag”, a „Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)” és a „Minimális teljesítmény” szempontjai szerint strukturálódnak az egyes műveltségi területeken belül.

(3) A több műveltségi területhez is kapcsolódóan kerültek kidolgozásra a közös követelmények (az ún. kereszttantervek). Piktogramok jelzik a kereszttantervi követelmények kapcsolatát a részletes követelményekkel. A Nat-ban hét kereszttanterv jelenik meg, vagyis: Hon- és népismeret, Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, Környezeti nevelés, Kommunikációs kultúra, Testi és lelki egészség, Tanulás, Pályaorientáció

Példa: A 2003-as Nemzeti alaptanterv meghatározza az általános képzés keretében zajló nevelő-oktató munka kötelező közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló, az egyes tartalmi szakaszokban érvényesítendő fejlesztési feladatokat. A közvetítendő műveltség fő területeit (az ún. műveltségi területeket és a műveltségi területeken átívelő ún. kiemelt fejlesztési feladatokat) definiálja. A kötelező oktatás 12 évfolyama négy képzési szakaszra oszlik, és a fejlesztési feladatok ezekhez a szakaszokhoz kapcsolódnak. A Nat-ban meghatározott képzési szakaszok a következők: 1–4. évfolyam; 5–6. évfolyam; 7–8. évfolyam; 9–12. évfolyam.

A bevezető fejezet struktúrája: Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei, Egységes alapokra épülő differenciálás, Kiemelt fejlesztési feladatok (Énkép, önismeret, Hon- és népismeret, Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, Környezeti nevelés, Információs és kommunikációs kultúra, Tanulás, Testi és lelki egészség, Felkészülés a felnőtt élet szerepeire), A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei, A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás elvei, A kollégiumi és az iskolai nevelés és oktatás kapcsolata, A NAT felépítése

Műveltségi területek (Alapelvek, célok. Fejlesztési feladatok): Magyar nyelv és irodalom, Élő idegen nyelv, Matematika, Ember és társadalom, Ember a természetben, Földünk-környezetünk, Művészetek, Informatika, Életvitel és gyakorlati ismeretek,Testnevelés és sport

Példa: A 2007-es Nemzeti alaptanterv a következőkre fókuszál: „A Nat a kötelező iskolázás időszakára fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképet, tudás-, és tanulásértelmezést. Fejlesztési feladatrendszere szorosan kapcsolódik a kisgyermekkori fejlesztést orientáló Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott célkitűzésekhez. Napjainkban felértékelődik a formális, informális, nonformális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, és még inkább így lesz ez a jövőben, amikor a kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. A Nat-ban megfogalmazott fejlesztési feladatok nyitottak a szakmai képzés, a felnőttoktatás és az egyéni vagy közösségi önművelődést segítő intézmények követelményei és az általuk kínált lehetőségek felé.”

A bevezető fejezetek struktúrája:

A Nemzeti alaptanterv szerepe a közoktatásban

Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei

Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai

Kulcskompetenciák fejlesztése:

Anyanyelvi kommunikáció, Idegen nyelvi kommunikáció, Matematikai kompetencia, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, A hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Énkép, önismeret, Hon- és népismeret, Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, Gazdasági nevelés, Környezettudatosságra nevelés, A tanulás tanítása, Testi és lelki egészség, Felkészülés a felnőttlét szerepeire

Egységes alapokra épülő differenciálás

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

A Nat és a helyi szintű szabályozás, A Nat felépítése

 

Műveltségi területek: Magyar nyelv és irodalom, Élő idegen nyelv, Matematika, Ember és társadalom, Ember a természetben, Földünk-környezetünk, Művészetek, Informatika, Életvitel és gyakorlati ismeretek,Testnevelés és sport

 

Példa: A vonatkozó kormányrendeletek, Nat változatok rögzítették azt is, mi mindent kell tartalmaznia az intézmények Pedagógiai Programjának (ezen belül a nevelési prgramnak és a helyi tantervnek).

Az iskola pedagógiai programja meghatározza egyrészt az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

- a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,

- a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

- a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,

- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,

- a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,

- a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit.

Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is.

Az iskola pedagógiai programja meghatározza másrészt az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

- az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

- az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételeit,

- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,

- moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,

- a középszintű érettségi vizsga témaköreit,

- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,

- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,

- a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,

- a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

 

 

Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni

a) az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,

b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait.

V.ö.:

http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/kozokt_tv_070823.pdf

A Nat változatok „üzenete” közvetlenül az iskolák számára választható, adaptálható kerettantervek, oktatási programok, programcsomagok készítőinek szól. Ugyanakkor minden pedagógus számára nélkülözhetetlen a Nat megismerése, sőt mi több, az értés, az értelmezés, a megértés joga is megilleti, hiszen saját pedagógiai tevékenységét az értéktételező és folyamatszabályozó dokumentumok – úgymint NAT, kerettantervek, oktatási programok és programcsomagok, iskolai helyi tanterv és helyi tantárgyi programcsomagok – összefüggésben látása teheti szakmailag megalapozottabbá.

A továbbiakban a tantervi-tartalmi szabályozás Nat-ra épülő kerettantervi bevezetéséről, és kerettantervi dokumentumairól olvashat

Lásd.:

http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/2009/oktatasi-kulturalis-090803-1

A Kerettantervekről lásd még az alábbi internetes forrást:

http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/tantervek/kerettantervek

Akkreditált kerettantervek jegyzéke letölthető az alábbi linkekről:

http://www.oh.gov.hu/akkreditalt-110117

 

Példa: A fent megadott linken láthatja, hogy akkreditált kerettantervként tartják nyilván többek között:

a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettantervét (2005.)

a Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterveket (2005.)

a Magyar Waldorf Iskolák Kerettantervét (2006.)

a Közoktatási típusú sportiskolai kerettantervet (2007)

a Kerettantervet az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszán (5-6. évfolyam) folyó nem szakrendszerű oktatás számára (2008.)

a Kerettantervet az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (1-4. évfolyam);

a Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára (5-8. évfolyam); a a a Kerettantervet a gimnáziumok számára; a Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyamai számára; Kerettanterv a szakiskolák 9-10. évfolyamai számára (2008.)

a Kerettantervet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja 9. évfolyamának tantárgyai és a 9-13. évfolyam önismeret és tanulásmódszertan/kommunikáció tantárgyak oktatásához (2010)

A linken megadott listából Ön által választott, majd tanulmányozott kerettanterv további kiindulópontokat nyújthat saját intézményi, tantárgyi, vagy témaköri tervező, curriculumfejlesztő tevékenységéhez.

Az akkreditált kerettantervek jegyzékének linkjén: http://www.oh.gov.hu/akkreditalt-110117 találja meg a kompetenciafejlesztő oktatási programok (pedagógiai rendszerek) – 2008-ban – akkreditált jegyzékét is.

 

A 2008-ban akkreditált kompetenciafejlesztő oktatási programok (pedagógiai rendszerek) teljes listáját érdemes áttekinteni, mivel

1) ez a fajta curriculum új elemként jelenik meg, és sajátos helyet foglal el a tantervi-tartalmi szabályozás rendszerében,

2) ebből a listából láthatja, mely kompetenciaterületekre, s a programcsomagok mely típusaira irányult ez a – 2002-től induló – fejlesztés,

3) ebből a listából választhatja ki azokat a programokat további tanulmányozásra, melyek az Ön tantárgyi, témaköri tervezését, saját curriculumfejlesztését is megtámogathatják.

Mielőtt a kompetenciafejlesztő oktatási programok (pedagógiai rendszerek) listáját tanulmányozná, keressünk választ a következő kérdésre:

Hogyan határozható meg az oktatási program, programcsomag, pedagógiai rendszer lényegisége?

 

A 2003-as Nat az oktatási program, programcsomag, pedagógiai rendszer jellemzőit a következőképpen határozza meg:

A tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Beszélhetünk átfogó, egy vagy több műveltségi területre, tantárgyra kiterjedő programokról. A tantárgyi program jellegzetes komponensei a következők.

(1) Kerettanterv: tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli, és az időben elrendezi a tananyagot.

(2) Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, esetleg elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul.

(3) Modulleírások: részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről.

(4) Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: (a) információhordozók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, CD-k stb., (b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., (c) a kettő kombinációi: szoftverek stb..

(5) Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését.

(6) Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására.

(7) Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás a fejlesztő műhely részéről. A szóhasználatot differenciáltabbá tehetjük, ha programnak az (1), (2), (3) és (4) pontban felsorolt komponenseket nevezzük, programcsomagról akkor beszélünk, ha ezek kiegészülnek az (5) ponttal. A pedagógiai rendszer pedig a (6) és (7) pontokat is tartalmazza.

V.ö.: Nemzeti alaptanterv, 2003. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Kormányrendelet

Pála Károly a programcsomag lényegiségét a következőképpen fogalmazza meg:

„A programcsomag egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszközegyüttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál. A különféle tanulói eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Ennek megfelelően az oktatási programcsomag komplex módon tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek.”

A programcsomagok alábbi három típusát különíti el:

„Az A-típusú egy vertikális műveltségterületi rendszer szerint építkezik. Tartalmában teljességgel lefedi a legközvetlenebbül kapcsolódó műveltségterületet. (Például a szövegértés-szövegalkotás esetében a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet, a matematikai kompetenciák esetében a matematika műveltségterületet.)

A B-típusú programcsomag horizontálisan, kereszttantervi rendszerként működik. Ez azt jelenti, hogy a program fókuszában álló kompetencia (pl. matematika-logika) fejlesztését nem az erre elsősorban hivatott műveltségterület vagy tantárgy keretében, hanem más területek, tantárgyak tananyagában (pl. történelem, biológia, kémia stb.) valósítja meg.

A C-típus a tanórán kívüli foglalkozásokra ajánlott programok gyűjtőneve (szakkörök, tábori alkalmazások, diákkörök stb.). Ilyenek például a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák esetében a Földünk és környezetünk műveltségterülethez (Nemzeti alaptanterv) kapcsolódó természetfigyelési projektek.”

V.ö.: Pála Károly: Kompetencia alapú oktatási programcsomagok fejlesztése Magyarországon. In.: Demeter Kinga (szerk.): A kompetencia. Kihívások és értelmezések. OKI, Budapest, 2006. On-line Kiadvány.

http://www.ofi.hu/tudastar/hazai-fejlesztesi/pala-karoly-kompetencia

 

Példa: A kompetenciafejlesztő oktatási programok – 2008-ban – akkreditált teljes jegyzéke a következő:

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Életpálya-építési kompetenciaterület (1-4. évf.)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Életpálya-építési kompetenciaterület (5-6. évf.)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Életpálya-építési kompetenciaterület (9-12. évf.)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Idegen nyelvi kompetencia kiegészítő tananyag 12-19 éves tanulók angol, német, és 14-19 éves tanulók francia nyelvi kompetenciájának fejlesztéséhez

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Idegen nyelvi kompetencia kiegészítő tananyag 6-13 éves tanulók angol, német nyelvi kompetenciájának fejlesztéséhez

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve Matematika kompetencia / Matematika, több műveltségterületet érintő (bevezető -kezdő szakasz) és tanórán kívüli fejlesztés (Általános és középiskola 1-12. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Matematika kompetencia / Több műveltségterületet érintő fejlesztés (Általános és középiskola 3-12. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Matematika kompetencia (Szakiskola 9-10. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák / Az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődését támogató program

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák / A környezeti kompetenciák fejlődését támogató program

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák / Reflektálás a jelenre, felkészülni a jövőre

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák (Szakiskola 9-10. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kerettanterv / Szövegértés-szövegalkotás kompetencia (Szakiskola 9-10. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kerettanterv / Szövegértés-szövegalkotás kompetencia / Magyar nyelv és irodalom, valamint több műveltségterületet érintő fejlesztés (1-4. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kerettanterv / Szövegértés-szövegalkotás kompetencia / Tanórán kívüli fejlesztés / Báb- és drámajáték

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kerettanterv / Szövegértés-szövegalkotás kompetencia / Magyar nyelv és irodalom (5-8. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kerettanterv / Szövegértés-szövegalkotás kompetencia / Magyar nyelv és irodalom (5-12. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kerettanterv / Szövegértés-szövegalkotás kompetencia / Magyar nyelv és irodalom (7-12. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kerettanterv / Szövegértés-szövegalkotás kompetencia / Magyar nyelv és irodalom, valamint több műveltségterületet érintő fejlesztés (7-12. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kerettanterv / Szövegértés-szövegalkotás kompetencia / Több műveltségterületet érintő fejlesztés (Általános iskola 5-6. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kerettanterv / Szövegértés-szövegalkotás kompetencia / Tanórán kívüli fejlesztés / Médiaismeret

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kerettanterv / Szövegértés-szövegalkotás kompetencia / Magyar nyelv és irodalom (Középiskola 9-12. évfolyam)

Kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: Kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kerettanterv / Szövegértés-szövegalkotás kompetencia / Tanórán kívüli fejlesztés/Irodalmi önképzés

 

A kompetenciafejlesztő oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettantervei letölthetők az alábbi linkeken:

http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/tantervek/nemzeti-fejlesztesi

http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/2009/oktatasi-kulturalis-090803-1

Miután foglalkozott a tartalmi-tantervi szabályozás helyi tanterveket orientáló tényezőivel, dokumentumaival, s mielőtt magával a helyi tantervvel foglalkozna, érdemes fontolóra venni a következő kérdést és lehetséges válaszokat, s ezeket összevetni az Ön által adható válaszokkal.

Kiknek fontos a jól összeállított curriculum?

A kiknek fontos a jól összeállított curriculum kérdésre adható válaszok – legyen szó központi, keret jellegű dokumentumokról, vagy helyi oktatási, képzési programokról – a következők lehetnek.

1. lehetséges válasz:

A curriculum (az oktatás, képzés deklarált programja) egy társadalom ügye, a szó legtágabb értelmében közügy, hiszen annak meghatározó (értékjelölő, folyamatorientáló) jelentősége van az állampolgárrá, a munkaerővé válásban.

2. lehetséges válasz:

A curriculum a helyi társadalom ügye, hiszen egy régió, egy település társadalmi, gazdasági fellendülése, népesség- és munkaerő-megtartó ereje nagymértékben függ az oktatási, képzési lehetőségektől, az oktatás képzés tartalmától, minőségétől. Egyúttal a régió, a település társadalmi, gazdasági viszonyai hatnak arra, befolyásolják azt, milyen oktatásra, képzésre tart igényt, nyújt lehetőséget a helyi társadalom.

3. lehetséges válasz:

A curriculum az adott intézmény ügye, hiszen annak léte, működőképessége függ –többek között – attól, hogy programja elfogadott-e, támogatott-e, hogy nő vagy csökken azok száma, akik az intézményt, a képzést választják.

4. lehetséges válasz.

A curriculum a közvetlen felhasználók ügye. Fontos a pedagógusnak, aki ez alapján tervezi, szervezi, értékeli alapvető tevékenységét, vagyis az oktatást és képzést, akinek egzisztenciális kérdés, hogy szakmai hozzáértéssel és felelősséggel használja, adaptálja, állítsa össze, fejlessze tovább a curriculumot. Fontos a tanuló egyénnek, hiszen a curriculum tartalma, szerkezete, minősége alapvetően befolyásolja azt, hogy miféle oktatásban, képzésben részesül, hogy ténylegesen részese-e, alkotó részese-e a tanulás, képzés, önművelés, önképzés folyamatának, hogy miféle továbbtanulási, munkába állási esélyek teremtődhetnek meg számára.

Melyek a kétpólusú tartalmi szabályozás, a kétszintű tantervi szabályozás eredményes működését meghatározó feltételek, tényezők? E fenti kérdésre adható válaszok kapcsán a következő feltételeket vehetjük sorra.

1. feltétel

Széleskörű vitákon, egyeztetéseken kialakított, legitimitást élvező curriculumok kerüljenek bevezetésre, felhasználásra.

2. feltétel:

Széleskörű vitákon, egyeztetéseken kialakított, az elfogadott curriculumokra épülő vizsgakövetelmények, s a vizsgakövetelményeket megvalósító, elsajátításukat ellenőrző, értékelő vizsgarendszer kerüljenek bevezetésre.

3. feltétel:

A curriculumokhoz igazodó, a vizsgák sikeréhez hozzájáruló tanulási, oktatási, képzési segédletek, tankönyvek, taneszközök választéka kerüljön piacra.

4. feltétel:

A curriculumfejlesztést szakmailag támogató szakértők, szakmai műhelyek (vagy intézetek) álljanak rendelkezésre, melyek természetesen nem arra hivatottak, hogy „bérmunkában”, „megrendelésre” curriculumot fejlesszenek, hanem arra, hogy hozzájáruljanak (szakanyagokkal, konzultációkkal, képzéssel, továbbképzéssel stb.) a curriculumkészítéshez és a curriculumfejlesztéshez szükséges kompetenciák kifejlődéséhez.

5. feltétel: