Itt kerül sor

- azoknak az értékeknek,

- azoknak a pedagógiai, andragógiai elveknek,

- azoknak a stratégiai kiindulópontoknak,

- azoknak az oktatás és képzés egészére érvényes céloknak és működési elveknek

a megállapítására, melyek arra hivatottak, hogy orientálják, szabályozzák :

- a curriculumok készítőit a koherens oktatási, képzési, tanulási dokumentumok, programok összeállításában (legyen szó akár az intézmény vagy a képzés curriculumáról, akár a tantárgyak vagy a képzési modulok programjairól, akár a tanárok vagy a tanulók tanterveiről);

- az oktatás- és képzésszervezőket az intézmény, a képzés filozófiájával, stratégiájával adekvát napi munkavégzésükben, a curriculumok felhasználásában, az oktatás, képzés napi gyakorlatát tervező, szervező, értékelő tevékenységükben.

 

Példa: Az alábbi részletek a Németh László Nyolcosztályos Gimnázium Pedagógiai Programjából valók.

„A iskolatípus nyolcosztályos gimnázium, s mint ilyen, vállalja ennek klasszikus funkcióját, az általánosan művelt értelmiség előképzését, a szellem emberének formálását.

A munkába állásra való felkészítést is hivatásának tekinti. De csak abban az értelemben, amennyiben felruházza diákjait az értelmes munkavégzés megkívánta készségekkel: az önálló ismeretszerzés, az önművelés, a kreativitás, a problémaérzékenység és a társadalomban való közlekedés, a kulturált életvitel képességével. (…)

Pedagógiai alapvetés. A nyolcosztályos gimnáziumban folyó legfontosabb tevékenység a gyermek személyiségének, képességeinek sokoldalú kibontakoztatása, saját életének teljesebbé tétele érdekében és a haza hasznára. Ezt nevezzük nevelésnek, amelynek színtere a tanítási óra, a szakkörök, közös étkezések, séták, játék, sport, kirándulás és egyéb közös tevékenységek. Nincs közös nevelés és oktatás (tanítás); tanulás van elsősorban, s annak irányítása, befolyásolása, azaz nevelés. (...) A növendékek öntevékenységének kibontakoztatása igen fontos nevelési feladat. (...) Végsősoron tizennyolc éves korára olyan felnőtté kell válnia, aki egyrészt igényli az aktív közéletiséget, másrészt rendelkezik azokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyek egy demokratikus társadalomban a művelt tömegek számára szükségesek.

Mindennek elérése a nyolcosztályos gimnázium célja. A célt kétféle, egymással párhuzamosan haladó úton kivánja a program elérni. Egyik út a mindennapos tevékenységbe beágyazott nevelőmunka, melynek tervezhető mozzanatai a tantervekben előre megtervezettek. (...) A másik út a spontán szerveződő diáktevékenységek, közösségi megmozdulások és programok tapintatos segítése. (...)

Tantervi alapelvek. (...)

- „Mint ahogy valamely ép és egészséges szervezetben az egyes funkciók zavartalanul összeműködnek, úgy a tantervnek is összeillő egésznek kell lennie, ahol egyetlen rész sem gátolhatja a másikat, hanem inkább a hatását erősíti.” (1.)

Az oktatás javait és tárgyait úgy kell elrendeznünk egyenként és összességükben a fokozatosság mértéke szerint, hogy ez a tanuló fejlődésének megfeleljen. Ezt hívjuk az elrendezés progresszív elvének.(2.)

- A tananyag felépítésekor az egyes tantárgyak:

a) „saját programjaikon belül a megfelelő tematikai területeken, osztályokban ön maguk jussanak el a szükséges általánosításokhoz,

b) a más tantárgyakban megismert általánosításokra is támaszkodva törekedjenek a tanultak szintézisére a megismerés magasabb szintjén,

c) a képzési folyamat egésze olyan szintézist szolgáljon, amely lehetővé teszi az átmenetet a magasabb típusú, bonyolultabb tudás elsajátításához...” (3.)

- A tananyag kiválasztásakor „ne az egyes szaktudományokból, hanem a nevelés feladataiból” induljunk ki, „így az oktatás nevelő jellege nem lesz pusztán dekoráció”. (4.)

(1.)(Prohászka Lajos: A tanterv elmélete. Bp., 1948. In: A tantervelmélet forrásai 2. OPI, Bp., 1983. 62. o.); (2.)(I. m. Prohászka L. 63. o.); (3.) (V. Sz. Mitinya: A képzési rendszerek időszerű problémái és ellentmondásai a fejlődő országokban. .In: Az oktatás világfejlődésének tendenciái korunkban.OPI, Bp., 1983. 107. o.); (4.) (Faludi Szilárd: A tantervi anyag kiválasztásának alapjai az általánosan művelő iskolában. In: A tantervelmélet forrásai 1. OPI, Bp., 1983. 47. o.).

V.ö.: Hoffmann Rózsa: A Németh László Nyolcosztályos Gimnázium pedagógiai programja (Iskolakoncepció, tantervek, vizsgakövetelmények) I. rész. PSZM Projekt, Budapest, 1992. 19-22. o.

 

 

 

Ajánlom figyelmébe az alternatív iskolák honlapját is:

http://alternativiskola.lap.hu

 

Tanulmányozhatja például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai programját:

http://www.akg.hu/program/