V. 3. 5. Az oktatás és a helyi curriculum értékelése

Mely szempontok, mely értelmezési keretek átgondolása segítheti a helyi értékelés megtervezését?

 

Itt kerül sor annak átgondolására:

  • mikor, milyen tárgyak, kurzusok esetében indokolt külső, belső vizsgákat, elméleti, gyakorlati vizsgákat, kollokviumokat, szigorlatokat betervezni, mi a szerepe, jelentősége a tervezett vizsgáknak;
  • milyen írásbeli és szóbeli formáit érdemes beiktatni az érdekeltek ellenőrzésének, tájékoztatásának, értékelésének;
  • milyen gyakorisággal, milyen tartalommal, milyen formában, milyen módszerekkel szükséges megvalósítani a belső továbbképzést, az önértékelést és önelemzést;
  • milyen szempontok mentén, miként értékelhetők a helyi tantervek, a pedagógiai programok.

Példa: A következő példa azt illusztrálja, miféle módszerek, eljárások, eszközök tervezhetők meghatározott ellenőrzési, értékelési feladatokhoz:

V.ö.: Ballér Endre: A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktatómunka tervezéséig. OPI., Budapest, 1996. 75-76. o.

 


Ellenőrzési, értékelési feladat

Módszerek, eljárások, eszközök

Az oktatásban, képzésben érdekeltek, az intézményfenntartók, a munkahelyek igényei, elvárásai

Tanulási, képzési dokumentumok (tantervek, képzési tervek, tanulási segédletek, stb.) beválása

A kiemelt követelmények megvalósulása a tanulásban, képzésben résztvevők tudásában

- megbeszélések, fórumok

- kérdőívek

- interjúk

- dokumentumelemzések

- kérdőíves felmérés

- tesztek

- megfigyelések

- kísérleti kipróbálások

- strukturált, irányított megfigyelések

- dokumentumelemzések

- felmérések, tesztek, belső és külső vizsgák

- kritériumra, normára orientált értékelések



Példa: Az alábbi példa arra hívja fel a figyelmet, milyen szempontok alapján vizsgálhatók, értékelhetők a tantervek:

V.ö.: Szebenyi Péter: A helyi tanterv készítésének elvei és lépései. In.: Hogyan készítsünk helyi tantervet? (szerk.: Balla Árpád) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet. Miskolc, 1993. 25-27. o.

1. Vizsgálni kell a tanterv felépítését, belső logikáját, azt, hogy önmagában mennyire koherens és konzisztens munka.

- Megfelelnek-e a követelmények a kitűzött céloknak?

- Megfelelnek-e a tervezett tanulói tevékenységek a követelményeknek?

- Megfelelnek-e a tanulási (oktatási, képzési) eszközök az adott céloknak, követelményeknek, tevékenységeknek?

- Kellően össze vannak-e hangolva a különböző műveltségi területek, az egyes tantárgyak, az egyes kurzusok, az egyes képzési modulok tantervei a tananyag, a metodika, valamint az intézmény, ill. a képzés általános céltételezése szempontjából?

 

2. Vizsgálni kell a tanterv használhatóságát.

Ez főként annak elemzését igényli, hogy megfelel-e a tanterv az adott feltételeknek. A feltételekhez tartoznak:

- a pedagógusok, az oktatók, a képző szakemberek felkészültsége, pedagógiai, szakmai beállítottsága,

- az oktatásban, képzésben résztvevők előzetes tudása (kognitív, szociális, személyes kompetenciái),

- az oktatás, a képzés infrastrukturális, tárgyi környezeti feltételei,

- a fejlesztés pénzügyi forrásai, lehetőségei,

- az intézmény, a képzés mikro- és makrotársadalmi státusza

 

3. Vizsgálni kell a tanterv gyakorlati hatását a tanterv felhasználása, alkalmazása során.

Ez főként annak ellenőrzését feltételezi, annak elemzését igényli, milyen viszonyban van egymással:

- a „deklarált tanterv” (maga a leírt tanterv, vagyis a tantervi dokumentum),

- a „lefordított tanterv” (vagyis a tanterv alapján szervezett, megvalósított tanulási, képzési folyamat), valamint

- az „elsajátított tanterv” (vagyis a tanuló egyének tudásában bekövetkezett változás, a tanulás, képzés tényleges eredménye).

Amikor a tanterv gyakorlati hatását elemezzük, egyfajta kongruencia vizsgálatot végzünk a tanulást, képzést orientáló, szabályozó dokumentum elvárásai, és a tényleges tanulás, képzés valósága, eredményei között.

 

Tanterv


Valóság

Tervezett körülmények

F

Valóságos körülmények

Tervezett tanulási (oktatási) tevékenységek

F

Valóságos tanulási (oktatási) tevékenységek

Tervezett eredmények

F

Valóságos eredmények

4. Vizsgálni kell a tanterv gazdaságosságát.

Ez a befektetések és az eredmények mérlegelését jelenti.

Ellenőrizni, értékelni kell azt, miféle befektetést igényel a tanterv összeállítása és felhasználása, amely nem csupán: anyagi, hanem szellemi energiák befektetését, valamint időráfordítást is igényel.

Ellenőrizni, értékelni kell azt, hogy mit adott a tanterv (a tanulás programja):

- a tanuló egyéneknek (kognitív, szociális, személyes kompetenciáik gyarapodásában, továbbtanulási, elhelyezkedési lehetőségeik terén),

- az oktató, képző szakembereknek és testületeiknek (kognitív, szociális, személyes kompetenciáik, szakmai kompetenciáik gyarapodásában),

- a helyi társadalomnak, az oktatási intézményeknek, a munkahelyeknek.

 

A következő példák újabb információkat és szempontokat nyújtanak a curriculum működésének értékeléséhez, és a curriculum értékeléséhez.

Példa: A tanterv (curriculum) értékelésének szempontjai

Pratt, 1980, idézi: Kurttán Zsuzsa, 2001, 161-162. o:

 

1. Cél

Tömören kifejezésre jut-e a tanterv átfogó célja? Az magában foglalja-e a curriculum valamennyi intencióját?

2. Háttér

Meggyőző-e a program célja? Várhatók-e ellenállások? Megfelelően összefoglalt-e az igényfelmérés (módszere, eredménye)?

3. Tanulási célkitűzések, követelmények

Szerepel- e valamennyi fő specifikus kívánt tanulási célkitűzés, követelmény? Utalnak-e arra, hogyan változnak majd meg a tanulók a program eredményeképpen? Meghatározott-e minden tanulási követelmény típusa, fontossága? Azok pontosak, megvalósíthatók, funkcionálisak? Valamennyi követelmény teljesítése esetén megvalósul-e az általános cél?

4. Teljesítménykritériumok

Értékelhető-e valamennyi cél elérése explicit teljesítménykritériumokkal? A teljesítménykritériumok kongruensek, komplettek, objektívek, megbízhatóak? Megfelelőek-e a szintek?

5. Elrendezés, fokozatosság

Az egymásra épülés rendszere világos és explicit-e? A szintek tükrözik-e a célkitűzések, tanulási követelmények közötti prioritásokat? A szintezési rendszer biztosítja-e, hogy a lényeges célokat a tanulók elérjék a teljesítménymérési szakaszok (osztályozás) előtt?

6. Kontextus, környezet

Megadták-e a társadalmi környezet, kontextus jellemzőit? Mindenre kiterjed-e? Kiderül-e világosan, hogy a tanterv hogyan illeszkedik az iskolai pedagógiai programba, illetve hogyan kapcsolódik a tanuló egyéni tantervéhez? Meghatározottak-e az egyes színtereken a felelősségi körök? Utalnak-e egyéb intézményekre, amelyek ugyancsak használnák a tantervet? Említenek-e egyéb programokra, tanárokra stb. gyakorolt hatást?

7. Belépési jellemzők

Közlik-e a tanulói jellemzőket? Körvonalazzák-e a merítés és kiválasztás (felvételi) folyamatait? Érvényesek-e az előfeltételek? Megfelelőek-e az előtesztek? Mi az elutasítás feltétele?

8. Tanítás

Megfelelően részletes és kivitelezhető-e a tanítási terv? A tartalom motiváló, és releváns-e a célkitűzésekhez viszonyítva? A tanítási stratégiák kellően megfelelők, változatosak és kreatívak-e? Valamennyi célkitűzésre, követelményre kiterjed-e a tanítás

9. Differenciálás

A formatív értékelés gyakori, érvényes, diagnosztizál? A felzárkóztatás előre tervezett, megfelelő, motiváló, hatékony? Mi az eljárás a gyorsabb ütemben haladó tanulókkal?

10. Infrastruktúra

Meghatároznak-e minimális és maximális csoportlétszámokat? Rendelkezésre állnak-e az adott kritériumok által meghatározott könyvek, taneszközök? A felszerelések kihasználtsága megfelelő-e? A technikai személyzet felkészültsége, tevékenységi köre, felelőssége meghatározott? A költségvetés mindenre kiterjed?

11. Kipróbálás

Milyen módon próbálták ki a tantervet? Beépítették-e a curriculumba az eredményeket?

12. Programértékelés

Az iskolai program hatékonyságának és elfogadhatóságának mérésére rendelkezésre állnak-e érvényes mérési eljárások? Kidolgozták-e a főbb értékelési szempontokat? Biztosított-e a folyamatos megfigyelés, értékelés?

13. Gyakorlati megvalósulás

Tervezett-e a gyakorlati megvalósítás stratégiája, időbeosztása? Egyértelműen meghatározottak-e a szerepek, a felelősségi szintek? Rendelkezésre állnak-e a megfelelő anyagi források?

14. A tanterv formája

Megfelelő-e a tanterv stílusa, helyesírása, külalakja?

 


Példa: Sajátos szempontra hívja fel a figyelmet az alábbi példa, mely a tantervben figyelembe vett változók, és a tankönyvek, tananyagok néhány összefüggését veszi sorra:

Kurtán Zsuzsa, 2001, 164. o. táblázata alapján

 

A tantervnél figyelembe vett változók

Tankönyvek tananyagok

Tanulók

életkor, kulturális háttér, tanulók neme, előzetes tudása, érdeklődése, motiváltsága

témák, ismeretek, tanulói feladatok, tevékenységek, választhatóság, illusztrációk

Intézményi (iskolai háttér)

NAT, kerettanterv, iskolai pedagógiai program, iskolai helyi tanterv, tantárgyi helyi tanterv, csoportlétszám, feltételek

értékfelfogás, strukturálás, átjárhatóság,

folyamatos ellátottság, hozzáférés

Tanárok

szaktárgyi tudás, szakmai színvonal, tanítási stílus, módszerek, rugalmasság mértéke, innovációs készség

kötöttség és szabadság a tanári kézikönyvben, tananyagban,

ösztönzés az innovációra, az adaptív tanulástervezésre és –szervezésre

Tanulási mód

osztálytermi tanulás, önálló tanulás, távoktatás, konzultációs lehetőség, internet,

a tankönyv terjedelme, strukturálása, a feladatok, a tanulói tevékenységek, a hozzáférések és alkalmazások sokfélesége, egyéb taneszközök használatára késztetés

a kognitív önszabályozó tanulás ösztönzése

Az utolsó két példa az iskolai önértékelés tantervre vonatkozó teljesítménymutatóit emeli ki.

 

Példa: Fogyasztói elvárások és minőségbiztosítási indikátorok:

V.ö.: Pőcze Gábor: Minőségi szempontok az intézmény értékelésében és a pedagógiai programban. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 1. sz. 43. o.

 

Formai indikátorok

Tartalmi indikátorok

1. szint: Alapvető

Törvényes munkaidő kitöltése

Tanítási óra pontos kezdése és befejezése

Az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése

Részvétel a nevelőtestület munkájában

Munkakörhöz kapcsolódó megbízások (munkaközösség, ügyelet stb.) (közalkalmazotti jogviszony szerint)

Elvárások

Tantervi tananyag megtanítása

A helyi tanterv alapján tanítási program kialakítása, szükség szerinti módosítása

Tanulók tanulmányi teljesítményének pedagógiai program szerinti értékelése

Szülők tájékoztatása

Munkatervi célok és sikerkritériumok szembesítése stb. (szakmai végzettség szerint)

2. szint: Specifikációk

Részvétel a pedagógiai program és a helyi tanterv összeállításában

Részvétel a pedagógiai program megvalósulásának ellenőrzésében és értékelésében

A tanítási-tanulási folyamat minőségbiztosítási igények szerinti dokumentálása

Saját tevékenység ellenőrizhetővé és értékelhetővé tétele (nyílt nap, óralátogatás stb.) (pedagógiai program szerint)

és Igények

A tanulók pedagógiai program szerinti értékelése

Tananyag és tanítási módszerspecifikáció a tanulócsoport és az egyes tanulók igényei szerint

Tanórán kívüli differenciális foglalkozások szervezése, vezetése

Bekapcsolódás a minőségbiztosítási rendszer ellenőrzési és értékelési feladataiba stb. (pedagógiai program szerint)

3. szint: Értéktöbblet

Folyamatos rendelkezésre állás

Kezdeményezőkészség a nevelőtestületben

Az iskola képviselete külső megbízások esetén stb. (a nevelőtestület igényei szerint)

Fogyasztói megelégedettség

Indulás az „év pedagógusa” címért

Szakmai publikációk, előadások, tantervfejlesztés, tankönyvírás

A tanítványok rendelkezésére állás, nem tanári szerepben stb. (a tanítványok igénye szerint)

Példa: A tantervre vonatkozó teljesítménymutatók kiemelése:

V.ö.: Mennyire jó a mi iskolánk? A teljesítménymutatók használata az önértékelésben. A Skót Központi Hivatal kézikönyvéből. Ford.: Schüttler Vera. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 9. sz. 129-142. o.

Teljesítménymutató

Témák

Tanterv

Tanterv

1.1. A tanterv szerkezete

· Rugalmasság és egyensúly a tanterv elemei között

· Integráció, egymásba hajlás

· Az órarend hatékonysága és a tanulók választásának előkészítése

1.2. A kurzusok, programok minősége

· Szabadosság, egyensúly és választás

· Integráció, folyamatosság és fejlődés

· Támogatás és útmutatás a tanárok részére

1.3. A tanári tervezés minősége

· A programok és a napi események tervezése

Példa a tanterv teljesítménymutató alapján készült 4-es (nagyon jó) és 2-es (kielégítő) szintű értékelésére

4-es szint: Kiegyensúlyozottság és rugalmasság a tanterv elemei között. Összhangban van az iskola céljaival, a nemzeti és helyi ajánlásokkal. Teljes mértékben integrálja a tudást, készségeket, értelmi képességeket, személyes és szociális tulajdonságokat, és a kiemelt fontosságú alapelvek áthatják az egész tantervet. Az órarend sikeresen szervezett, és lehetővé teszi a tanterv hatékony megvalósítását, elegendő időt biztosít, súlypontozza a tanterv területeit, a tantárgyakat és a módszereket.

2-es szint: A tantervben nincs rugalmasság és kiegyensúlyozottság a különböző elemek között. Nem teljesen tükrözi vissza az iskola céljait. Közel sincs összhangban a nemzeti és helyi ajánlásokkal. Kevésbé integrálja a tudást, készségeket, értelmi képességeket, személyes és szociális tulajdonságokat. A kiemelt alapelvek kevéssé vannak összhangban a tantervvel. Az órarend szervezése nem biztosítja teljes sikerrel a tanterv hatékony megvalósulását. Az időbeosztás és a tantervi területek, tantárgyak és módszerek súlypontozása nem megfelelő. Kevés és nem megfelelő alkalmakat biztosítanak a tanulóknak a választásra.

 

14. feladat:

Döntse el, hogy az alábbi feladatok közül melyiket kívánja választani és megoldani!

14. 1.

Vázolja fel, hogy az Ön szakterületéhez igazodó képzés milyen értékelési rendszert, és milyen értékelési terv kidolgozását igényli! Döntését röviden indokolja!

14. 2.

Mutassa be, s röviden jellemezze a 7. feladatban Ön által választott intézmény vagy képzés értékelési rendszerét!

14. 3.

Vizsgálati szempontjainak megtervezése után elemezzen, értékeljen egy Ön által kiválasztott tantervet!

 

 

>>Ugrás a feladatokhoz>>