A curriculum szó a latin currō („futni”, „versenyt futni”) igéből származik, jelentése a régi latinban „futás”, „pályafutás”, „folyamat”, “lefutás”. A latin nyelvű pedagógiai irodalomban először a XVI. században fordult elő ez a kifejezés, a tananyag-kiválasztás és tananyag-elrendezés megnevezésére szolgált (pl. de curriculo scholastica). Ugyanakkor állíthatjuk, jelentős gondolkodók foglalkoztak – már az ókortól kezdődően – a tanítandó, tanulandó tartalmakkal. Gondolhatunk többek között Platón: Állam-ára, Vives magyar fordításban A tanulmányok rendszeréről címmel kiadott művére, Comenius: Nagy Oktatástan-ára, Pestalozzi: Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? című munkájára vagy Herbart: Általános pedagógiá-jára.

Hogyan nevezik a tantervet a különböző nyelvekben?

A kiválasztott és elrendezett tananyagot tantervbe rögzítették. A tanterv megnevezésére a franciák a „programme de l’ enseignement” vagy „programme des études” kifejezést, a németek a „Lehrplan” szót használják. A tanterv szó az angol nyelvben a „syllabus”, a „school curriculum”, illetve a „curriculum” szavaknak felel meg. A curriculum (angol nyelvterületen) a tanterv megnevezésére, s egyúttal a tantervi műfajfejlődés meghatározott fokozatának jelölésére is szolgál. A magyar szaknyelvben a szillabus, valamint a tanterv (az oktatás terve) és a curriculum szavak egyaránt használatosak, azonban mindegyik elnevezés másfajta tantervi műfajt jelent.

Melyek a tantervi műfajtípusok?

A szillabust a tananyag tervének is szokták nevezni. Ez a tantervi műfaj a nevelési célok és a tananyag rövid kifejtését, a tantárgyakra és tanévekre előírt tartalom vázát és óratervét tartalmazta. A tanítandó, tanulandó tartalom vázlatos – a tananyag tematikus kibontását, a tanítás sorrendjét, menetét sem tartalmazó – rögzítését jelentette. Bár a tanítandó tartalom kötött volt, a tanulási segédletek (a tankönyvek) kiválasztásában szabadságot élvezhettek a pedagógusok, mivel egy-egy tantárgyhoz többféle tankönyv is készült. Az állami oktatás első szillabus-tervétől (a Mária Terézia által kiadott Ratio Educationis-tól, azaz 1777-től) kezdődően 1950-ig kidolgozott tantervek lényegében ebbe a tantervi műfajtípusba sorolhatók.

A szillabus-típusú tantervek a tanítás anyagát vázlatosan osztják be, tantárgyakra, évekre és osztályokra bontják, egyúttal rögzítik azt, mely tananyag mennyi idő alatt végezhető el, heti hány óra fordítandó rá.

Példa: Az 1925. évi népiskolai tanterv a következőképpen rendezte el a népiskolában tanítandó tantárgyakat:

I. Hit és erkölcstan

II. Magyar nyelv

a/ Beszéd- és értelemgyakorlatok

b/ Olvasás és olvasmánytárgyalás

c/ Irás

d/ Fogalmazás

e/ Helyesírás és nyelvi magyarázatok

III. Számtan és mértan

IV. Földrajz

V. Történelem

a/ A magyar nemzet történelme

b/ Polgári jogok és kötelességek

VI. Természeti és gazdasági ismeretek

a/ Természettan és vegytan

b/ Természetrajz, gazdaságtan és háztartástan

c/ Egészségtan

VII. Rajz

VIII. Ének

IX. Kézimunka

X. Testgyakorlás

A Beszéd és értelemgyakorlat tantárgy struktúráját a 2. osztályos tantervből kiemelt részlet illusztrálja:

1. A gyermek játékai

(labda, bige, csiga, karika, sárkány, lovasdi).

A játékszerek anyaga és készítésük módja.

Nyári élmények.

2 A község belső területe.

A házak összehasonlítása (lakás, tisztaság, szellőztetés, fűtés, világítás, díszítés, szoba, erkélyvirágok).

Az udvarok összehasonlítása (kút, szemétdomb, kerítés, kapu, rend).

Kertek összehasonlítása (kicsiny, nagy, gondozott, elhanyagolt, szegény, gazdag stb.).

3. A község főbb utcái

(épületek, kerítések, gyalogjáró, kocsiút, árok, fertőtlenítés, csatorna, híd, lámpa, fasor, park, liget, seprés, por, locsolás, rendőr).

Nevezetesebb épületek.

 

A tantervi műfajfejlődés következő fokozatát az oktatás, illetve a nevelés és oktatás tervei jelentették. Ezek a tantervek rögzítették az intézmények általános céljain, feladatain túl az egyes tantárgyak céljait, feladatait, órakeretét, a tanítandó tartalom (a tananyag) struktúráját, a követelményeket, a módszertani utasításokat, majd alapelveket, valamint a taneszközöket, s később a tanórán és iskolán kívüli nevelés szerepét is.

„Általában magában foglalja iskolatípusra, iskolafokozatra, évfolyamokra, osztályokra, műveltségi területekre, tantárgyakra bontva a nevelés-oktatás célkítűzéseit, óraterveit, tananyagát, követelményeit, a feldolgozás fő módszereit, eszközeit.”

 

Ballér Endre: Tanterv szócikk. In.: Báthory Zoltán és Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai Lexikon III. kötet. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997. 469. o.

Példa: Az 1978. évi gimnáziumi nevelés és oktatás tervéből vett példa, az első osztályos Anyanyelv tantárgy tervéből emel ki részleteket:

Célok és feladatok

 

Tananyag

Az ember és a nyelv:Törzsanyag, Kiegészítő anyag, A közlőképesség fejlesztésének formái, (gyakorlatok)

A szövegalkotás alapjai: Törzsanyag, Kiegészítő anyag, A közlőképesség fejlesztésének formái , (gyakorlatok)

Követelmények

 

B/ A tanuló a megszerzett ismeretek alkalmazásával legyen képes a következő teljesítményekre (tevékenységi formák végzésére):

 

A tantervi műfajfejlődés következő fokozata a curriculum, melyről lesz még szó.

A curriculum – azaz a folyamatterv vagy program – a tanítási, tanulási folyamat (meghatározott tartalmi egységeihez hozzárendelhető) tervezését és leírását jelenti a céloktól az értékelésig.