İhsan Oktay Anar kortárs török szerző, hazájában napjaink egyik legnépszerűbb írójaként tartják számon. Törökországban ez idáig öt regénye jelent meg, ebből kettő, az Efrasiyab történetei¹ és a Ködös kontinensek atlasza² olvasható magyarul, Tasnádi Edit fordításában.

Bár a szerző hazájában nagy népszerűségnek örvend, neve Európában szinte teljesen ismeretlen. Noha könyveit több európai nyelvre is lefordították, munkásságát részletesen egyetlen tanulmány sem tárgyalja. Ennek oka talán az értelmezés nehézségeiben gyökerezik, a török prózairodalom tolmácsolása során ugyanis egy olyan típusú kulturális közvetítés válhat szükségessé, mely iránt a nyugati világ egyelőre csak bizonyos keretek között tűnik fogékonynak.

Tasnádi Edit, a kortárs török prózairodalom első számú magyar fordítója, szerint a török irodalomra Magyarországon nincs nagy kereslet: „A magyar kiadók gyakorlata az volt, hogy egy török munka megjelentetése után hosszú évekre »letudták« a valószínűleg nehezebben népszerűsíthető alkotásokat, hiszen a török írók nem annyira ismertek, hogy az olvasók keressék műveiket."³

A török prózairodalom hagyománya nem nyúlik túl messzire, s szorosan összeforr a műfordítási gyakorlattal. Ahogy az Imre Szeman Turkish Novel című munkájából kiderül⁴, a nyugati típusú regények megjelenése majdnem egyidős a Török Köztársasággal. Az ezt megelőző időkben a legjellemzőbb elbeszélő forma a vers volt, mely szorosan kapcsolódott a perzsa irodalmi hagyományokhoz, tehát retorikailag és formailag is igen kötött volt. Az ilyen típusú költészet témái váltak a korai török prózairodalom alapjaivá is. A szintén jelentős legenda, eposz és népmesehagyomány a próza kialakulásában jóval kisebb szerepet játszott.⁵

A törökországi modernizációs törekvések keretein belül hozták létre 1933-ban azt a fordításokkal foglalkozó intézményt, ahol megindult az európai - elsősorban angol és francia nyelvű - irodalom fordítása is. Ahogy az Szeman összefoglalójából kitűnik, ez volt a szellemi otthona a kor íróinak és műfordítóinak.

A nyugati irodalmi köznyelv mintájára az újonnan alakult köztársaságban a török irodalmi nyelv közérthetőbbé tételét is szorgalmazták, így született meg az úgynevezett „falusi irodalom"⁶, mely az Anatóliában élő falusi ember mindennapjait mutatja be, előtérbe helyezve a társadalmi különbségekből eredő problémákat. Imre Szeman ennek az irányzatnak az uralkodóvá válását nevezi meg a török irodalom iránt való csekély érdeklődés elsődleges okaként, mivel az eltérő hagyományok és életforma révén az egész műfaj nehezen hozzáférhető a nyugat számára.⁷

A török irodalmi fordítások akadályaként említi Tasnádi Edit az oszmán-török⁸ nyelvet is, mely még a török olvasó számára is megnehezíti az irodalom értését, hiszen „még a nyolcvan-száz évvel ezelőtt született műveket is le kell fordítaniuk »törökre«"⁹.

Bár a szerző harmadik regénye, az Efrasiyab történeteinek magyar kiadása hátoldalán Anarral kapcsolatban Orhan Pamuk neve is felbukkan, İhsan Oktay Anar nehezen vethető össze Pamukkal az európai kontextusban. Míg Orhan Pamuk az európai és hazai recepcióban a Kelet és Nyugat közötti közvetítőként jelenik meg, Anar hasonló típusú munkásságáról nemigen esik szó.

A Ködös kontinensek atlasza (Puslu Kıtalar Atlası) a szerző első, az Efrasiyab történetei (Efrâsiyâb' ın Hikâyeleri) pedig harmadik regénye, Magyarországon mindkettő a törökországinál hozzávetőleg egy évtizeddel később jelent meg. E két regény merőben más típusú közvetítést hajt végre, mint Orhan Pamuk művei. Míg Pamuknál a kelet és nyugat közötti közvetítés előre kitűzött célként jelenik meg¹⁰, Anar ezt a munkát mintha csendben, sokkal finomabb szálakkal szőve vinné véghez. Regényeiben az azokat felépítő szerkezetek egymáshoz való viszonya és a közöttük való átjárás leginkább talán a Tasnádi Edit által kiemelt egyes török nyelvváltozatok közötti tolmácsoláshoz hasonlítható, s így, a művek szintjei közti váltások során válnak láthatóvá Törökország és Európa kapcsolódási pontjai is.

A dolgozat célja e tolmácsolási technikák kimutatása İhsan Oktay Anar Ködös kontinensek atlasza című regénye alapján, felfedve az interkulturális mediáció egy alternatív irodalmi lehetőségét.

 

1 İhsan Oktay Anar: Efrasiyab történetei, Budapest, Ráció Kiadó, 2008.

2 İhsan Oktay Anar: Ködös kontinensek atlasza, Budapest, Magyar Napló Kiadó, 2007.

3Idézet egy Tasnádi Edittel folytatott beszélgetésből az Orient Express Török-Magyar Kulturális Hírportál oldaláról: http://www.turkinfo.hu/index.php?oldal=portre&&portreoldal=portrereszl&&adat=803.

 

5 „Classical narratives in verse (mesnevi), which largely had been adapted from the Persian literary tradition, were rhetorically and formally fixed, and limited thematically to a few subjects, such as the epic quests of lovers for their beloveds. These themes would become the basis for the very first Turkish novels. Prose narratives were adaptations of these mesnevis and constituted a relatively minor literary form. In comparison to the legends, epics, folk stories, moral fables and popularized histories disseminated orally or read by storytellers, which were widely known and formed a shared cultural tradition, these classical narrative forms were extremely obscure and exerted relatively little influence either on the development of the Turkish novel or on Turkish literature more generally."

6 Imre Szeman ezt a Turkish Novel című munkájában „village fiction"-nek nevezi.

7 „While contemporary Turkish literature has been identified primarily with the work of the realist "village writers," and with the work of Yashar Kemal in particular, this is owing more to the limited availability of Turkish work in English translation (including recent writing by members of the Turkish diaspora living in Germany) than to village fiction qualifying as a dominat literary trend. With the exception of the excellent work of a few dedicated scholars, English-language literary critical research on Turkish literature has been extremely limited in size and scope, impeding a more nuanced understanding of the contemporary literary scene."

8 Oszmán kori, arab és perzsa szavakban gazdag török irodalmi nyelv.

9 Idézet egy Tasnádi Edittel folytatott beszélgetésből az Orient Express Török-Magyar Kulturális Hírportál oldaláról: http://www.turkinfo.hu/index.php?oldal=portre&&portreoldal=portrereszl&&adat=803.

10 „A világ sok más vidékén a gyermekek és a fiatalok első regényolvasmányaik révén ismerkednek meg Európával - én is közéjük tartozom. Emlékezzünk csak vissza arra, hogyan találkoztak a regénnyel az Európa határain túli földrészek, új kultúrák, új civilizációk, milyen lelkesen és milyen ihletettséggel használták, hogyan fejezték ki magukat a regény segítségével és hogyan csatlakoztak ezáltal Európához..." (Orhan Pamuk: A regényírásról in Nagyvilág, 2006/2.)