4. Az integráció hazai története - részlet
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében és oktatásában részt vevő intézményeknek programjaik elkészítésekor az óvodás kortól kezdve figyelembe kell venniük a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásáról kiadott irányelveket.
Az alapjaiban a többségi iskolákéval azonos tanterv lehetővé teszi az azonos általános iskolai képzettség elérését és így a közép- és felsőfokú továbbtanulást a sajátos nevelési igényű gyerekek számára is. Az egyes iskolák és egyéb gyógypedagógiai intézmények maguk dönthetik el, hogy az oktatás, illetve az ellátás folyamatában milyen módszereket tartanak a legalkalmasabbaknak, és melyeket használják. Ezek a módszerek eltérőek az egyes fogyatékosságok szerint, de minden esetben alkalmazkodnak a Nemzeti alaptantervben meghatározott tartalmi követelményekhez. Alkalmazásuk során az iskolai képzésben a tantárgyszerű megközelítés a jellemző. A sajátos nevelési igényű tanulók az iskola elvégzésekor az ép tanulókéval megegyező végbizonyítványt kapnak.
Az utóbbi két évben megkezdődött a legjobb speciális (korábbi elkülönült) intézmények egységes gyógypedagógiai intézménnyé (képző-szolgáltató intézményekké) alakulása, melyekben megvalósulhat a szakmai támogatási rendszerek kiépítése, az együttnevelés gyakorlatának támogatása. Az ott dolgozó gyógypedagógusok szaktudását - pl. fejlesztő programok alkotása, terápiák alkalmazása, tanácsadás - az integrált nevelés terjedésével igénylik az integráló intézményekben. Az elkülönítetten nevelő iskolák aktív bevonása az integráció folyamatába lehetőség a pedagógusok továbbképzésre, a szülőkkel való kommunikáció minőségének, tartalmainak segítésére, szakmai és szakszolgálati teendők ellátására
A habilitációs és rehabilitációs ellátás
1998. éviXXVI. „Törvény" szerint a rehabilitáció „az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek
célja a fogyatékos személy képességeinek fejlesztése, a társadalmi életben való részvételének
szinten tartása, valamint önálló életvitelének elősegítése".
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában résztvevő közoktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs/rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team munkában kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszik szükségessé.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység tartalmát befolyásoló tényezők: a fogyatékosság típusa, súlyossága, kialakulásának ideje, a sajátos nevelési igényű tanuló életkora, egészségi, pszichés és egészségügyi állapota, fejleszthetősége, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.
Hogyan támogatja a speciális intézmény az integrációt?
Szervezeti változások
A tanulói összetétel változásának és az integráció elterjedésének hatására a speciális iskolák szervezetében markáns változások jöttek létre. Egyrészt az iskolai (oktatásra koncentráló) funkció aránya lényegesen csökkent és a tanulói összetétel változásának következtében jelentősen át is alakult, másrészt megjelentek azok a szolgáltatások, amelyek direkt módon is elősegítik az integrált nevelést. Egyaránt kihívás és lehetőség tehát, hogy az integrált nevelés terjedésével a speciális kompetenciák erőteljesebb megjelenését segítse a többségi iskolákban (iskolarendszerben) is. A speciális intézményekben dolgozó gyógypedagógusok szaktudását az integrált nevelés elterjedésével a többségi intézményekben igénylik is. A meglévő gyógypedagógiai tudás (pl. fejlesztő programok alkotása, terápiák alkalmazása, tanácsadás) segíti az integrált oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat 10, pedagógusokat.
Szakmai szolgáltatás
Az oktatáspolitikai fejlesztések célkitűzése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan, optimális képzési kínálatot biztosítson, amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igényeihez, képességeihez és tanulási előfeltételeihez és hozzáférhetővé teszi számukra a többségi oktatási rendszer kínálatait. A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról lehetőséget ad Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (a továbbiakban EGYMI) létrehozására.
A 33. §" értelmében az EGYMI létrejöhet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából.
Céljaival összhangban elláthatja a pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazószakember-hálózat működtetését 11. Feladatai lehetnek: a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; a fejlesztő felkészítés; a logopédiai ellátás; a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógytestnevelés tevékenységei. Vállalhatja még a pedagógiai-szakmai szolgáltatás12 feladatait - például a szaktanácsadást, amelyben feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése. Működtethet tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálatot, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével. Az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai feladatot ellátó intézményegységet is működtethet.
A speciális intézményekben pedagógus továbbképzésre, a szülőkkel való kommunikáció minőségének, tartalmainak átgondolására és segítésére, szakmai és szakszolgálati teendők ellátására nyílik lehetőség. Így a korábbi elkülönült intézmények forrásközpontokká (képző-szolgáltató intézményekké) alakulhatnak, ahol megtörténhet a szakmai támogatási rendszerek kiépítése. Érdekünk, hogy ez a legjobb speciális intézmények bázisán történjen meg.
11 Közoktatási Törvény 34. § a), b), e), g) és h)
12 Közoktatási Törvény 36. § (2) bekezdésének b)-e) és g)