5.                Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint munkássága

A Horthy-korszak (1920-1944) új külpolitikai irányelveket szabott meg. A Tanácsköztársaság internacionalizmusa helyett nemzeti politikát, megbékélés helyett Nagy-Magyarország békés, tárgyalásos területrevízióját tűzték célul. A kultúszkormányzat a megváltozott viszonyokhoz igazodott. Hanauer István püspök a „Katolicizmus a történetben” című, a Katolikus Tanáregyesület országos gyűlésén elhangzott beszédében a nemzeti történelem katolikus alapokra helyezését hangsúlyozta, a katolikus szellemű oktatás elvét hangsúlyozta a felvilágosodással szemben. A húszas évek Klebelsberg nevével fémjelzett közoktatáspolitikáját a keresztény-nemzeti értékrend hatotta át. Az 1920. évi 114 233 V. sz. alatti VKM körrendelet alapján a tanulók valamennyi alsó-és középfokú oktatási intézményben minden nap kötelező jelleggel mondták el Papp-Vári Elemérné Hitvallás című versét, mely „Magyar Hiszekegy”-ként a korszak nemzeti imádsága lett. A húszas években az oktatáspolitika koncepciója a hagyományos középosztály társadalmi és politikai bázisszerepének átmentésén és a rendszer szolgálatába állításán alapult. Klebelsberg Kunó (1875-1932) 1922-től 1931-ig vezette a kultusztárcát. Oktatáspolitikájának lényege a kultúrfölény és a neonacionalizmus gondolata volt. Konzervatív kultúrpolitikája tudatos társadalomfejlesztésre irányult, egyszerre akarta a tömegképzést korszerűsíteni és az elitképzést megvalósítani. A keresztény-nemzeti ideológia lényegét jelentő neonacionalizmus azt jelentette, hogy a nemzetet nem a kard, hanem a kultúra tarthatja egyben és teheti ismét naggyá. Ezért tartották a korszakban a kultusztárcát a hadügyi tárcának.

Klebelsberg 1926-tól kezdődően óriási népiskolai programot hirdetett. A költségvetés mintegy felét fordították a népiskolai programra, melynek következtében négy év alatt közel hatszáz új iskola létesült. A miniszternek óriási szerepe volt az analfabétizmus felszámolásában. Modernizálta a középfokú oktatást is. Az 1924-es középiskolai reformja a gimnázium és a reáliskola mellé új iskolatípust teremtett a reálgimnáziumot.

Klebelsberg tudatosan törekedett az elitképzésre. Létrehozta a Collegium Hungaricumok rendszerét, a tehetséges kutatókat külföldi ösztöndíjjal segítette. Egyetemfejlesztő tevékenysége is példamutató, Kolozsvárról Szegedre, Pozsonyból Pécsre telepített egyetemek létrehozása is az ő nevéhez fűződik. Bővítette a Debreceni Egyetemet, létrehozta a Testnevelési Egyetemet.

Támogatta az Eötvös József Kollégiumot, a francia Ecole Normale Superieure mintájára, még a XIX. század végén létrehozott hazai elitképzés fellegvárát. Óriási erőfeszítéseket tett a hazai történettudományos kutatások, a bécsi levéltárak anyagainak megnyitásáért. A Fontes sorozat kiadása is Klebelsberghez kötődik. 

Amíg a húszas évek oktatáspolitikája a hagyományos középosztály társadalmi és politikai szerepének átmentésén és a rendszer szolgálatába állításán alapult, a harmincas évek Hóman Bálinttal fémjelzett kultúrpolitikája kibővült a parasztságnak a rendszer szolgálatába állításával. A rendszer keresztény nemzeti értékrendjét a harmincas évekre nép-nemzeti értékrend hatotta át. A harmincas évek elején kibontakozó népi mozgalom magyarságképe a történelmet már nem Nyugat-függő történelemként, hanem a magyarság függetlenség-eszményének megvalósításaként képzelte. el. A népiek függetlenségeszménye a kuruc hagyományokra is épült, ennek értelmében az idegen hódítókkal és a társadalmi igazságtalansággal szembeni lázadást is jelentette. Az új kultuszminiszter, Hóman Bálint programja a nemzetté nevelést tekintette a legfontosabb feladatnak, amely még a vallásos neveléssel szemben is elsőbbséget élvezett. 1934-ben Hóman új, egységes középiskolát (gimnáziumot) hozott létre. Az egységes középiskola a nemzetismeretre épült, ezért a nemzeti tárgyak  (történelem, magyar irodalom, földrajz, néprajz) tanulását tekintették a legfontosabbnak. Sor került a tanügyigazgatás centralizálására is, az 1940. évi XX. törvénycikkel pedig megvalósította az egységes 8 osztályos, mindenki számára kötelező népiskolát.