3. "Koppants, ha hallod" és "Figyelj a szóra"
3/a Feladat címe: Koppants, ha hallod!
Szerző: Kálmos Borbála
Szint: kezdőtől haladóig
Cél: a hallás utáni szövegértés feladatoknál a hallott szöveg tagolását gyakoroltatja.
Idő: a hallás utáni értés feladat hosszától függ
Szervezés: egyéni foglalkozás vagy frontális munka
Osztály/csoport: egyéni korrepetáláskor vagy csoportban is alkalmazható, diszlexiás és vegyes csoportokban egyaránt
Előkészítés: A hallás utáni értés feladat és a hallgatandó szöveg kiválasztása. Célszerű a szöveg kulcsszavait előre megtanítani. Ez a lépés diszlexiás csoportokban különösen fontos.
Miben segít: A hallás utáni értés feladatoknál nagyon gyakoriak a nyitott kérdéses vagy igaz-hamis válaszos feladatok. A tanulók gyakran elvesznek a szövegben, ez a feladat segít növelni a koncentrációjukat. Különösen hasznos nyelvvizsgára készülő csoportoknál.
Kivitelezés:
Szint: kezdőtől haladóig
Cél: a hallás utáni szövegértés feladatoknál a hallott szöveg tagolását gyakoroltatja.
Idő: a hallás utáni értés feladat hosszától függ
Szervezés: egyéni foglalkozás vagy frontális munka
Osztály/csoport: egyéni korrepetáláskor vagy csoportban is alkalmazható, diszlexiás és vegyes csoportokban egyaránt
Előkészítés: A hallás utáni értés feladat és a hallgatandó szöveg kiválasztása. Célszerű a szöveg kulcsszavait előre megtanítani. Ez a lépés diszlexiás csoportokban különösen fontos.
Miben segít: A hallás utáni értés feladatoknál nagyon gyakoriak a nyitott kérdéses vagy igaz-hamis válaszos feladatok. A tanulók gyakran elvesznek a szövegben, ez a feladat segít növelni a koncentrációjukat. Különösen hasznos nyelvvizsgára készülő csoportoknál.
Kivitelezés:
- A szöveg meghallgatása előtt átmegyünk a tanulókkal a kérdéseken, aláhúzzuk a kérdésekben található kulcsszavakat, szókapcsolatokat. Ha ezeket hallják, akkor valószínűleg annál a szövegrésznél tartunk, ahol a válasz van.
- Az első hallgatáskor a tanulók nem írnak semmit, csak koppantanak, ha olyan rész jön, amire szerintük a kérdés vonatkozik. A tanár ekkor mindig megállítja a magnót, és megbeszéli a tanulókkal, hogy jó helyen járnak-e, és hogy nagyjából mit értettek meg a szövegből.
- Második hallgatáskor kell csak a diákoknak jegyzetelni és leírni a válaszokat a kérdésekre.
- A feladatok közös ellenőrzése után következhet még egy hallgatás, hogy még egyszer le tudják a tanulók ellenőrizni, miért az adott válasz a helyes.
Variáció:
Koppantás helyett kitalálhatunk más gesztust is, pl. kézfeltartást, általános iskolások fel is állhatnak a székükről.
Koppantás helyett kitalálhatunk más gesztust is, pl. kézfeltartást, általános iskolások fel is állhatnak a székükről.
3/b Figyelj a szóra
Szerző: Dóczi-Vámos Gabriella
Szint: kezdőtől a haladóig
Cél: hallás utáni szövegértés fejlesztése, figyelem és koncentráció fejlesztése, szókincs fejlesztése, ismétlése, gyakorlása
Idő: kb. 10 perc
Szervezés: Egyéni munka, pármunka, csoportmunka
Osztály/csoport: Nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni foglalkozáson is jól használható Előkészítés:
Szint: kezdőtől a haladóig
Cél: hallás utáni szövegértés fejlesztése, figyelem és koncentráció fejlesztése, szókincs fejlesztése, ismétlése, gyakorlása
Idő: kb. 10 perc
Szervezés: Egyéni munka, pármunka, csoportmunka
Osztály/csoport: Nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni foglalkozáson is jól használható Előkészítés:
- Készítsünk egy szöveget, de akár már meglévő szöveggel is dolgozhatunk.
- Azokat a szavakat, amelyekkel a szövegből dolgozni szeretnénk, nagy betűmérettel írjuk/nyomtassuk egy lapra, és vágjuk szét. Természetesen ezeket a szavakat jelöljük be a saját szövegünkön is. Ezek lehetnek a tanulók számára új és/vagy nehezebb szavak, lehetnek ismert szavak is, amelyeket ismételni szeretnénk, ez egyéni döntés kérdése.
- Készítsük el a szöveget nagy méretben egy csomagolópapíron úgy, hogy az előkészített szavak helyét egy a szövegtől eltérő színnel, üres kerettel jelezzük.
- Gyurmaragasztót vigyünk az órára.
Kivitelezés:
A feladat az ismert szövegkitöltés módszerhez hasonlatos. A tanár felolvassa a szöveget, a tanulóknál vannak a szövegből kiemelt szavak, melyeket akkor kell felmutatniuk, amikor meghallják. Harmadik felolvasásra a csomagolópapírra írt szövegbe helyezzék el a szavakat.
A feladat az ismert szövegkitöltés módszerhez hasonlatos. A tanár felolvassa a szöveget, a tanulóknál vannak a szövegből kiemelt szavak, melyeket akkor kell felmutatniuk, amikor meghallják. Harmadik felolvasásra a csomagolópapírra írt szövegbe helyezzék el a szavakat.
- A hallási utáni szövegértési feladat hangulati előkészítése: a szavak megtanítása akármilyen szótanulási módszerrel
- Osszuk szét a szavakat a tanulók között, mindenki más szót kap.
- Adjunk pár percet, hogy a diákok megismerkedhessenek a szavakkal, amelyeket kaptak.
- Mondjuk el az instrukciót tömören.
- Feladat: olvassuk fel a szöveget, és közben figyeljünk, hogy a tanulók felmutatják-e a szavakat.
- Olvasás végén kérdezzük meg, hogy mindenki felmutatta-e a nála lévő összes szót.
- Olvassuk fel a szöveget újra, majd minden felmutatandó szónál álljunk meg, és tudatosítsuk, hogy a jó szót mutatják.
- Harmadik felolvasás közben a tanulók a szavakat elhelyezik a csomagolópapírra írt szövegbe.
- Az elkészített szöveget közösen ellenőrizzük úgy, hogy minden tanuló megkapja a teljes szöveget.
Variációk:
- Ha egyéni foglalkozáson alkalmazzuk a módszert, használjunk kevesebb szót, mert a tanuló nehezen tud sok szót kezelni (szervezettségi problémák) és sok szó közül választani, a szavakat gyorsan felismerni és közben a szövegre is figyelni.
- A feladat flexibilis természete arra is módot ad, hogy párban vagy kis (3-4 fő) csoportokban dolgoztassuk a tanulókat. A szöveget a pár/csoport egyik tagja olvassa fel, míg a másik/többiek a szavakat mutatja/ák fel. Ebben az esetben a csomagolópapírra írt szöveg kitöltése az egész csoport munkáját lezáró feladat, tehát miután befejezték a párok/csoportok a feladatot, a tanár felolvassa a szöveget, és a tanulók beillesztik a szavakat az üres helyekre. A feladat ilyen jellegű alkalmazása differenciálásra is lehetőséget ad.
- Haladóbb csoport esetében a csomagolópapírra írt szöveg kitöltésénél dönthetünk úgy, hogy nem olvassuk fel a szöveget, hanem a tanulók önállóan egészítik ki az első két felolvasásra támaszkodva.
Miben segít:
- Fejleszti a hallás utáni szövegértést, a figyelmet és a koncentrációt.
- Azoknak a tanulóknak, akiknek a hallás utáni szövegértés problémát jelent, frusztráció- és szorongáscsökkentő lehet az, hogy nézhetik azokat a szavakat, amelyeket ki kell hallaniuk a szövegből.
- Az, hogy a szavakat a megfelelő időben kell felmutatniuk, majd a csomagolópapírra írt szövegbe el kell helyezniük, implicit módon fejleszti a szövegen belüli időbeli és térbeli tájékozódást.
- A feladat integrálja az összes információfeldolgozási módot: a mozgás integrálása a feladatba a kinesztetikus tanulási stílusúaknak kedvez, a felmutatott szavak és a csomagolópapíros megoldás a vizuális, a felolvasott szöveg az auditív tanulási stílusúaknak.
Speciális diszlexiás problémák és az ezek megoldását segítő ötletek:
Probléma:
A diszlexiások sokszor nehéznek találják a hallás utáni szövegértést.
Lehetséges megoldások:
Probléma:
A diszlexiások sokszor nehéznek találják a hallás utáni szövegértést.
Lehetséges megoldások:
- Ha olyan szöveget választunk, amelyhez hanganyagot is találunk, és nem tudjuk szabályozni a tempót, a második lejátszáskor állítsuk meg a magnót minden felmutatandó szónál.
- A fokozatosság elvéből kiindulva kezdjünk rövidebb szövegekkel és kevesebb szóval (2 szó/tanuló).
Probléma:
A szótanulás gyakran okoz nehézséget a diszlexiásoknak.
Lehetséges megoldások:
A szótanulás gyakran okoz nehézséget a diszlexiásoknak.
Lehetséges megoldások:
- A szótanulást a feladat során megkönnyítettük azzal, ahogy a szavakat kezelték a tanulók a feladat során.
- A szavakkal úgy is foglalkozhatunk tovább, hogy a közös ellenőrzéskor, a tanulók emeljék ki színnel/írják át/húzzák alá, stb. azokat a szavakat a saját szövegükben, amelyekkel foglalkoztunk.
Differenciálás, és ezzel kapcsolatos nehézségek:
- A párban/csoportban végzet munka differenciál, hiszen minden pár/csoport a saját tempójában haladhat.
- Ha nehézségi szintek szerint szeretnénk differenciálni, tudatosan osszuk ki a szavakat a tanulók között. Akár előre is eldönthetjük, hogy ki melyik szót kapja majd, és úgy osszuk ki. Ezt a tanulóknak nem kell tudniuk.