A felnőttkori tanulás dimenziói az eddigiektől eltérő szempontrendszer alapján is csoportosíthatóak. Eddig azt néztük meg, hogy a tanulás didatikai szempontból hogyan kategorizálható: tanulási-tanítási folyamatról beszélünk-e, a tanulás célja definiálható-e, zárt vagy nyitott rendszerű tanulásról beszélünk. A következő felosztás egészen más logika mentén épül fe. Itt csupán azt vizsgáljuk, hogy a tanulási processzusok az oktatás-képzés intézményrendszerén belül hol zajlanak.

E szerint két kategóriát alkotunk: a tanulás történhet iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül. Az iskolarendszerben történő tanulás felnőttkorban a szűkebb kategória, ennek definiálásával kezdünk tehát. Iskolarendszerű oktatásban az vesz részt, aki államilag nevesített közoktatási vagy felsőoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolákban, főiskolán vagy egyetemen) tanul, és itt közoktatás esetén tanulói, felsőoktatásban pedig hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A mai magyar törvényi szabályozás értelmében az iskolai végzettségek kizárólag iskolarendszerű oktatásban szerezhetőek meg. Itt lényeges kitérnünk az iskolai végzettségek fogalmának tisztázására. Ezek a következőek: általános iskolai végzettség, (nyolc osztályos bizonyítvány), középiskolai érettségi bizonyítvány gimnázium vagy szakközépiskola után, valamint az egyetemeken, főiskolákon, alap- vagy mesterképzésben szerezhető diploma (korábban főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség). A szakképesítés nem iskolai végzettség! Tehát az, aki az általános iskola után szakiskolában, vagy korábban szakmunkásképzőben szerzett szakmát, nem rendelkezik középiskolai végzettséggel. De annak sincs a közhiedelemmel ellentétben, illetve bárhogyan is hirdeti magát a képző felsőfokú végzettsége, aki a gimnázium után felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést, pl. kereskedelmi szakmenedzser, diagnosztikai technológus, titkárságvezető vagy projektmenedzser-asszisztens lett. Ebben az esetben is csak akkor szerez a diák felsőfokú végzettséget, ha főiskolán vagy egyetemen sikeresen folytatja tanulmányait az első diplomáig. Az iskolarendszerben történő felnőttkori tanulás - jellegéből adódóan - mindig formális.

Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás sokkal összetettebb rendszert képez. Itt a formális, a nonformális és az informális tanulás egyaránt megjelenik. Míg az iskolarendszerű felnőttoktatás jellegéből adódóan formális, az iskolarendszeren kívüli felnőttkori tanulás egyaránt lehet formális (pl. OKJ-s tanfolyam a képzőközpontban, autóvezető-tanfolyam), illetve nonformális (pl. foltvarró szakkör a művelődési házban). A nonformális tanulás – megint csak jellegéből adódóan – az iskolarendszeren kívüli szakágazat része. Az informális tanulás, mivel egész életünket átszövi, mind az iskolarendszerben, mind az iskolarendszeren kívül megjelenik.