A tanári kompetenciák európai szintű vizsgálata az utóbbi évtizedben került előtérbe. Ennek egyik oka, hogy kutatások során egyértelművé vált a tanári munka minősége és a tanulás eredményessége közötti összefüggés (Halász 2005), vagyis hogy a családi háttér után a tanár munkája a legmeghatározóbb a tanulás eredményességének tekintetében. Emellett egyre inkább megjelennek a tanár munkájával kapcsolatban is értelmezhető új elvárások: nem tantárgyspecifikus kompetenciák, új értékelési rendszerek, tanárképzési modellek, stb. Ezek a folyamatok szintén kihangsúlyozzák a tanári kompetenciák szerepét.

Az EU-ban a 2010-ig tartó Lisszaboni Folyamat 13 stratégiai célja közül az első helyen a tanárok és oktatók képzése áll. A tanárpolitikával foglalkozó munkacsoport hozta létre - 2004-ben - a tanárok képzésére, a tanári képesítésre és kompetenciákra vonatkozó közös európai alapelveket .² A dokumentum kiemeli: a 2010-es lisszaboni célkitűzések akkor érhetőek el, ha a tanárok kompetenciái és képzettsége a fejlesztési folyamatban központi szerepet kapnak.

A dokumentumban szereplő elsődleges elvárások:

• A tanár meg tudjon felelni a tanuló társadalom kihívásainak, aktívan részt venni annak alakításában, és diákjait is felkészíteni az egész életen át tartó tanulásra, EU-polgárságra.
• A tanár rendelkezzen megfelelő tárgyi tudással, legyenek tananyagfejlesztési, módszertani ismeretei, vegyen részt fejlesztési, kutatási folyamatokban.
• Jobb kapcsolat alakuljon ki a leendő iskolák és képzőhelyek között.
• A közös alapelvek:
  • A tanár jól képzett szakember.
  • A tanár az egész életen át tartó tanulás jegyében dolgozik.
  • Tanárnak lenni mobilis professzió. Jelenti ez egyrészt az intézményközi, európai programokban való részvételhez szükséges földrajzi mobilitást, másfelől az egyes oktatási szintek, színterek közötti szakmai mobilitást is.
  • A tanár együttműködik más intézményekkel, a munka világának szereplőivel.

A felsoroltakhoz szükséges tanári kompetenciaterületek:

• képes együttműködni, másokkal együtt dolgozni
  
• képes használni különböző tudáselemeket és információkat, képes különböző technikákkal dolgozni
  
• képes a társadalomban, és azzal együtt dolgozni

Az alapelvek az azóta történt uniós együttgondolkodás során kiegészültek több elemmel is: a szakképzésnek és az itt oktatók szerepének erősítésével, valamint annak hangsúlyozásával, hogy a tanári szakma elválaszthatatlanul összefonódik az egész életen át tartó tanulással.

Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) tanulmányában³ a szakképzésben foglalkoztatott tanárok kompetenciáit írja le a következőképpen:

• Pedagógiai kompetenciák: a tanár képes a tanulói igények feltárására és elemzésére, az ezekkel összhangban lévő programok megtervezésére. Képes tanítani, és felbecsülni tevékenysége eredményét.
• Szakmai kompetenciák: A tanár képes tisztázni a képzési célokat, összevetni ezeket a munkáltatók igényeivel és végigvinni az oktatási folyamatot.

A tanulmány kiemeli, hogy ezeknek a kompetenciáknak a mai viszonyok között folyamatos frissítése indokolt, hiszen a tanárképzés nem tud minden jelenleg szükséges tudást és kompetenciát közvetíteni.

³ Cort, P. - Härkönen, A. - Volmari, K. (2004): PROFF - Professionalisation of VET teachers for the future. Cedefop Panorama series, 104. Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg