Az egyik lehetőség: A teljes személyiség kibontakozását segítő kompetenciákat kell fejleszteni. A személyiség elemei aktivitás, szociabilitás, motiváltság, emocionalitás, tudás. A személyiség teljes kibontakoztatásának részletes képességlistáját az Alapműveltségi Vizsgaközpont 1993-ban vitára bocsátotta és 1994-ben tette közzé.

A másik lehetőség: A meglévő nemzetközi tantervek képességlistáját kell „átvenni” pl.1980-as, 1990-es évek angol, holland, új-zélandi tantervekben megjelent képességlistákat.

Az új-zélandi tantervben az alábbi fejlesztendő képességek szerepelnek:
kommunikációs, számolási, információs, problémamegoldó, önmenedzse-
lési és verseny-, szociális és együttműködő, fizikai, a munkához és a
tanuláshoz szükséges képességek.

A új-zélandi példa azért is figyelemre
méltó, mert ebben a tantervben nemcsak a képességek felsorolását, hanem
részletes leírását is megtalálhatjuk.

Egy kanadai, elsősorban a foglalkoztathatóságot előtérbe helyező képességlista strukturálja, rendszerezi a főbb csoportokat (alapvető, személyes és együttműködési képességek).

Például az alapvető képességek: a kommunikációs, a menedzselési, az információs, a
számolási, a gondolkodási és a problémamegoldó képesség.

Az együttműködési képességek között kiemeli az alábbiakat: munkavégzési
képesség másokkal, részvételi képesség a feladatokban és a projektekben.

A képességekből kiinduló fejlesztési algoritmus körvonalai a következők:

• listák,
• meghatározások,
• területek,
• struktúrák

• Hol vannak a fejlesztendő képességlisták határai?
• Ki dönti el, hogy milyen képesség kerüljön a listákba (tudomány, társadalmi, szülői szervezetek; gazdasági, pénzügyi csoportok; pedagógusok stb.)?
• Hogyan lehet a tartalomba ágyazott
  képességfejlesztést a gyakorlatban megvalósítani?

Az önálló tanulást?

10. ábra: Rubik kocka reklámja

A szociális kompetenciákat?


11. ábra :)

A természettudományi kompetenciát vagy a problémamegoldást?

12. ábra