A curriculum – nyílt, dinamikus, és társadalmi konszenzuson alapuló cél- és folyamat-modell.

Anweiler, O.: Curriculumforschung im lichte der vergleichenden Erziehungswissenschaft. Bildung und Erziehung, 24. 6./1971. 524-531. Fordítás: Tantervkutatás és összehasonlító neveléstudomány. OPKM D-30547

A curriculum – konkrét oktatástervezés, amelyet precíz formák, összefüggések, teljesíthető tanulási célok alapoznak meg, melynek végrehajtása során a tanulási célok teljesülését ellenőrzik.

Westphalen/Westphalen, K.: Praxisnahe Curriculumentwicklung. In die Curriculumreform am Beispiel Bayerns. Anhang: Der "Curriculare Lehrplan". 6. neubearb. Aufl. Auer, Donauwörth, München, 1978.

A curriculum – egyfelől egy tanulási célra tekintettel körülhatárolt tanulási folyamat tartalmi és didaktikai programját jelenti, másfelől a tanulóra is vonatkozik, aki a meghatározott programot a tanulmányi cél érdekében „végigfutja".

Ipfling, H-J.: Curriculum. In: Ipfling (szerk.) Grundbegriffe der pädagogischen Fachsprache 2. Aufl. Ehrenwirth, München, 1975. 57-63.

A curriculum – az oktatás szisztematikus ábrázolása meghatározott időszakra, mint több dimenzió konzisztens rendszere, a tervezés optimális megvalósítása és az eredmény ellenőrzése az oktatásban.

A curriculum négy dimenziója:

- funkciók (a képzési, tanulási célok megállapításánál);

- tartalmak (tantárgyak, oktatási témák);

- tartalmi struktúra (didaktikai struktúra, az oktatási célokhoz igazodó

formalizált tartalom);

- az oktatás szervezése (tanulási eljárások, segédeszközök).

Frey, K.: Das Curriculum im Rahmen der Bildungsplanung und Unterrichtsvorbereitung. Die deutsche Schule, 61. 5/1969. 270281. Fordítás: A curriculum funkciója az oktatás tervezésében és a tanítás előkészítésében. OPKM D-19552

 

A curriculum – egy jól körülhatárolt tartalmi egységhez rendelhető tanítási folyamatnak teljes és részletes leírását jelenti a céloktól az értékelésig.

Taba a curriculum hét komponensét emeli ki:

- a nevelési célok diagnózisa (a társadalmi igények elemzése);

- a célok kijelölése;

- a tartalom kiválasztása;

- a tartalom organizációja;

- a tanulási feladatok terve;

- az alkalmazható módszerek, stratégiák;

- az értékelés terve.

Lewy szerint az iskolai curriculum fogalma az utóbbi években jelentősen kiszélesedett, és ma már átfogja:

- a különböző tanulási tevékenységek tervét;

- változatos és differenciált tananyagokat tartalmaz (korrekciós, kompenzációs és dúsító céllal);

- javaslatokat fogalmaz meg a pedagógusok számára a módszerek és az értékelés alkalmazására.

Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Tankönyvkiadó., Budapest, 1992.; Lewy, A.: Planning the school curriculum. UNESCO-IIEP, Paris, 1977.; Taba, H.: Curriculum Development: Theory and Practice. Harcourt, Brace and World, New York, 1962.

 

A curriculum az oktatás megvalósítása érdekében megtervezett tevékenységek összessége, mely tartalmazza:

- az oktatási célok meghatározását;

- a tartalmakat (a tananyagot);

- az alkalmazandó módszereket, az értékelést;

- az eszközöket, a felszereléseket, a tankönyveket;

- a tanárok adekvát képzésére, képzettségére vonatkozó előírásokat.

Landsheere, G. de: Curriculum. Programme In: Landsheere: Dictionnaire de l evaluation et de la recherche en education avec lexique anglais-francais. PUF, Paris, 1979.

 

Odenbach a curriculum fogalmat széles értelemben használva, a curriculumhoz tartozónak tekinti az alábbiakat:

- az oktatási célok pontos leírását a kvalifikációk lehetőségeivel;

- az ismeretanyag rendjét évfolyam és iskolatípus szerint, melyek összehangoltak a célokkal, taneszközökkel, tanítási eljárásokkal, módszerekkel, s az eredmények ellenőrzésére szolgáló eszközökkel;

- azokat az intézkedéseket, melyek a pedagógusképzésben és továbbképzésben feltétlenül érvényesítendők.

Odenbach, K.: Curriculum Lehrplan. In: Odenbach: Lexikon der Schulpadagogik. Begriffe von A-Z. Westermann Taschenbuch 131, Braunschweig, 1974.

 

Horánszky Nándor curriculum értelmezésében a következő szintézis jelenik meg. A curriculum történetileg a tantervre építkezik, abból nő ki, attól tolódik el, s alakul át más minőséggé, melynek meghatározó jegyei már széles társtudományi kapcsolatokat feltételeznek. A szociológiai aspektusok a szocializációs folyamatokra (társadalomba való beilleszkedés, értékek, normák stb.) irányítják a figyelmet. A pszichológiai aspektusok a szélsőségesen gyermekközpontú szemlélettől, a személyiség, mint társadalmi-pedagógiai kategória felfogásáig sok mindenre kiterjednek. A politikai aspektusok a politikaelmélet (a politológia) szempontrendszerét, a demokratikus egyeztetés szabályait veszik figyelembe.

A curriculum – az ő felfogásában – az oktatási (tanítási, tanulási, képzési) célok leírása a tartalom figyelembevételével. Ez a tartalom (ismeretanyag, tapasztalatok, tantárgyak) összehangolt a különböző tanítási eljárásokkal, szervezeti formákkal, taneszközökkel, (médiával), módszerekkel, nem különben a hatékony ellenőrzéssel, értékeléssel. A tartalom (a tananyag) elrendezése ennek szellemében lehet strukturált (évfolyamok vagy nagyobb egységek elrendezésében, avagy az adott szaktárgyi struktúrához igazodva), vagy célszekvenciákban megállapított tananyag(jegyzék), mely különféle taxonómiai rendszereket hív segítségül. A curriculumban az oktatási folyamat szervezése (megalapozása) áll előtérben, mint komplex egység. E szervezés kétfelé mutat: egy előtte megvalósuló tervezést feltételez, és egy, a folyamat végén szükséges ellenőrzést vesz célba. A tervezés biztosítja az egész feltételrendszer (tanár, tanuló, pedagógusképzés stb.). figyelembevételét. A tanterv és curriculum közötti különbség a megvalósulás mértékében, a célok felfogásában (tanulásra, folyamatra, tevékenységre orientáltság), azok leírásában (tagolásában, az operacionalizáltságában), a tanuló szerepének, személyiségfejlesztésének megítélésében, az ellenőrzés változataiban mutatkozik meg.

Horánszky Nándor: Tanterv és curriculum. Magyar Pedagógia, 1992. 3. sz.

A továbbiakban példákat lát arra, hogyan épülhetnek fel, hogyan fogalmazódhatnak meg a curriculumként építkező oktatási, képzési tervek, programok.

 

Példa: „A problémacentrikus társadalomismeret képzési programja” (Részletek)

I. A képzés céljai és feladatai

A problémacentrikus társadalomismeret (...) néhány társadalmi probléma intenzív és többszempontú feldolgozását célozza meg (...) A tantervben megjelenített kommunikációs képességek fejlesztése, a munkavállalói és munkáltatói, valamint érdekképviseleti szerepekre való felkészítés, a kooperációs, a konfliktustűrési, az elemző és problémamegoldó képesség fejlesztése, csakúgy, mint a piacgazdaságra, a politikai intézményrendszerre és az állampolgári jogokra és kötelezettségekre vonatkozó ismeretek tanítása általános elvárásnak tűnik. (...)

II. Általános követelmények

1. A tanuló legyen képes a mai magyar társadalom egy akut szociális problémákról, „kényes kérdéséről” (pl. lakáskérdés, válások, cigánykérdés, menekültkérdés, oktatásügy, egészségügy, alkoholizmus, ingázás, munkanélküliség, bűnözés stb.) elemző-érvelő módon véleményt nyilvánítani. (...)

III. Javasolt órafelosztás

Témakörönkénti felbontásban, szabadon is felhasználható keretekkel.

IV. Javasolt tananyag

1. Szocializációs problémák

1. 1. A család funkciói és zavarai

Kiindulás: filmekből, irodalmi forrásokból

- a család funkciói, a családi szerepek, a nőszerep ellentmondásai, a családi időhiány, a család és a társadalom kapcsolata és szerkezeti analógiái

Cél: a családi konfliktusok okainak tudatosítása, megoldási javaslatok, lehetőségek megismerése.

Tevékenységek: filmvita, szerepjáték (esti beszélgetés, tanácsadó iroda stb.), időmérleg-készítés, családtörténet-készítés

1. 2. Milyen iskolára lenne szükségem?

Kiindulás: (...)

Cél: (...)

Tevékenységek: (...)

V. Függelék

1. Tananyag objektív feltételei

(...) A tanulók számára szöveggyűjteményeket, lexikonokat, technikai feltételeket (videotechnika, film, magnetofon, hanganyag) kell biztosítani.

2. A követelmények részletezése:

A tanuló - életkorának (17-18év) megfelelően - legyen képes:

- problémák azonosítására és meghatározására, tudjon elvi megoldási javaslatokat tenni,

- a szükséges információ lelőhelyének azonosításával az információkat összegyűjteni,

- értékelni az információt,

- rendszerezni és elemezni az információt, következtetéseket levonni,

- hatékonyan résztvenni a csoportmunkában,

- türelemmel viseltetni más álláspontok iránt, megérteni azok belső érzelmi - gondolati logikáját, (...)

3. A problémafeldolgozás módszerei (...)

4. A tanulói tevékenység értékelése

A képzési programot összeállította: Beregszászi Marianna

„Társadalomismeret és tömegkommunikáció középiskolák számára” (Részletek)

A képzés céljai és feladatai

A program arra az alapelvre épül, amely egységbe kívánja hozni a jelenlegi és a kívánatos társadalmi gyakorlatot az ahhoz kapcsolódó elmélettel, és mindezt úgy szeretné elérni, hogy a tanulók aktív részvételével, példaértékű szituációk elemzésével és lehetséges általánosításával történjen meg.

A program céljai

- a jelen pontosabb megismerése révén általános eligazodási készség kifejlesztése a jövő lokális, nemzeti és globális viszonyrendszerében,

- alapvető társadalmi, gazdasági, politikai állampolgári ismeretek elsajátítása

- konfliktuskezelés és problémamegoldás gyakorlása, (...)

Általános követelmények

A/ Tanulói ismeretek:

A tanuló ...

1. ... rendelkezzen ismeretekkel a társadalmi struktúráról, rétegződésről, ismerje a különböző - történelmileg is meghatározott - társadalmi csoportképző folyamatokat és az így kialakuló státus-csoportokat, a mobilitás fogalmát és annak lehetséges csatornáit és irányait. (...)

11. ... rendelkezzen elemi ismeretekkel a jogi intézményekről, működésükről, a jogügyek intézéséről. (...)

B/ Tanulói képességek:

A tanuló legyen képes ...

1. ... a problémák azonosítására és meghatározására (...)

6. ... az írott és elektronikus sajtó, valamint más információforrások tudatos (és kritikus) felhasználására a vizsgált probléma elemzésében.

A képzés időkerete

A javasolt témakörökhöz javasolt időkeretek kapcsolódnak.

Javasolt tanulói tevékenységek

1. Konkrét példák, szituációk gyűjtése a környezetből

2. A sajtó folyamatos figyelése, releváns információk gyűjtése

3. Interjúkészítés

4. Filmezés

5. Környezettanulmányok

6. Statisztikák, közvéleménykutatások elemzése, illetve készítése (...)

9. Döntésjátékok

10. Jogszabályok figyelemmel kísérése és értelmezése (...)

Témakörök: - (ajánlás)

Az egyes témaköröknél meghatározásra kerülnek

- a fogalmak

- a javasolt témák, illetve

- feldolgozásuk szempontjai

Pl. Témakör: Politikai jellegű problémák

Fogalmak: - állam, államforma, államtípus, állampolgár,

- alternatíva, kompromisszum,

- bürokrácia, technokrácia

- demokrácia (közvetlen és képviseleti (...)

Javasolt témák és feldolgozásmódok:

Az állampolgári engedetlenség (...) vagy

Érdekmegjelenítés az országos politikában (...)vagy

Munkavállalói konfliktus (munkahelyi színtereken)

- Fogalmak ...

- Konkrét szituáció kiválasztása egy televíziós érdekvédelmi műsorból. - Az ellenérdekek és képviselőik megjelenítése.

- Az érdekvédelmi szervezetek feladatai a munkahelyeken.

Függelék: tartalmazza többek között az értékelésre vonatkozó információkat, a tanári felkészülésre vonatkozó javaslatokat.

A képzési programot összeállította: Barna Viktor