Prológus
Célok
Előismeret
EGY - SÍTLUSOSAN -INTERNETES MEGHATÁROZÁS SZERINT AZ E-PORTFÓLIÓ -Mi a portfólió?
Mlinarics 2005: digitális önéletrajz
A hallgatói oktatási portfólió a hallgatók adott időszak alatt létrehozott dokumentumainak szelektált vagy szelektálatlan gyűjteménye. A dokumentumok többsége a tanulási folyamatához szorosan köthető, ugyanakkor tartalmazhat objektív és szubjektív elemeket egyaránt. Kezdetben papír-alapú volt, de mára szinte kizárólagossá vált az elektronikus forma.
Az elektronikus portfólió előnyei
Az elektronikus portfólió előnyei között meg kell említenünk a médiaintegráció lehetőségét, azaz a szöveges és állóképi tartalom mellett lehetőség van mozgókép, hang és animációk megjelenítésére is. A megfelelő metaadadatokkal ellátott portfólió kereshetővé válik, jelentősen leegyszerűsítve az információ megtalálását. Míg a hagyományos, papír-alapú portfóliót csupán néhány személy láthatta, addig az elektronikus változat széles körben publikálható az Internet segítségével. Az elektronikus portfóliót felépítő fájlok tulajdonságaiból adódik, hogy a portfólió másolata megegyezik az eredetivel, aminek köszönhetően számos, különböző szempont szerint összeállított prezentációs portfólió készíthető el.
Az elektronikus portfólió típusai
A hallgatói portfólió típusai közül megemlíthetjük a gyűjteményes, a prezentációs és az értékelési portfóliót, attól függően, hogy milyen cél vezérel bennünket a portfólió megtervezésekor. Életkor tekintetében a life-long-learning előtérbe kerülésével csupán az intervallum kezdetét definiálhatjuk, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az első portfóliók már az óvodás kor végén, az iskolás kor elején elkészülhetnek. [http://eportfolio.ektf.hu/]
Olvasnivaló
A tanárihang-kutatás és a tanári beszéd pedagógiai elemzése abból az aspektusból is aggályokat vethet fel, hogy „az oktatáson belül és kívül végzett vizsgálatok sora figyelmeztet arra, hogy a szakértelem sokszor korlátozott. A tanári tudás legnagyobb részben kontextusfüggő. Az ismeretek cselekvésekhez és helyhez kötöttek. A szakértő pedagógusok tehát, mint a szakértők sok más területen, valószínűleg a saját területükön tűnnek ki, és ennek a területnek is csak bizonyos kontextusaiban." (Berliner 2004:76.) A tanári gondolkodás kontextus-függő jellegét tovább árnyalja, hogy az nem csupán pedagógiai kontextusfüggő, - a pályán eltöltött idővel és az életkor előre haladtával egyenesen arányosan - hanem „szituációfüggő" is egyben. (Nahalka-Golnhofer 2001:131.) Minthogy azonban a „kulturális (jelen esetben a pedagógiai) összefüggésektől elszakított (emberi) dolgok értelmetlenek" (Farkas 1994:147.), következésképpen a tanári tudás kontextus-függőségére nem negatív, a megértést hátráltató, akadályozó, hanem a megértést támogató, segítő vonásként szükséges tekinteni, mivel „megérteni csak kultúrán (azaz kontextuson belül) belül lehet a dolgokat." (Farkas 1994:153.) Mindezek azonban arra intenek, hogy a tanári megnyilvánulások vizsgálata egyfelől a.) a konklúziók megfogalmazása e kontextus(ok), szituációk figyelembe vételével, e függőségi viszonyok tükrében történhetnek, másfelől b.) szükséges, hogy e szöveg-összefüggés azonban ne egyféle kontextustól függést jelentsen a pedagógus számára.
Önmagában tehát nem maga a jelenség, a kontextushoz kötöttség a probléma, hanem az, ha e kötődés egysíkú vagy rugalmatlan. A tanárihang-kutatás típus gazdagítja a már eddig alkalmazott tanárkutatás-módszertani repertoárt azzal, hogy másfajta metódust kínál, és újabb megvilágításba helyezi tanári praxis vizsgálatát. Nem csupán módszertani újításról van szó, hanem ezen keresztül a tanárok számára érthetőbbé, a praxisban sikeresebben felhasználhatóvá válhatnak a végső megállapítások. A tanári beszéd vizsgálata segít az eleve fragmentált, mozaikszerű tanári tudás összerendezésében és ezzel egyidejűleg jobb hozzáférést biztosít a tanári kompetencia megismeréséhez, megértéséhez és leírásához. Mindezek mellett a tanárihang-kutatás megállapíthatja hiteles-e a tanári tevékenység, azaz a pedagógusok „hisznek-e tekintélyükben és a munkájuk eredetiségében." (Elijah 2004:266.)