3. feladat

iDevice ikon Olvasnivaló
3. Tankönyvanalízis (Kojanitz, 2004a.; Kojanitz, 2004b.)

A módszer lényege, hogy a tankönyv szövegezését, az ismeretanyag mennyiségét, az illusztrációk ismeretközvetítésben betöltött szerepét, a különböző típusú feladatok és kérdések arányát elemezve megméri és adatszerűen rögzíti az egyes tankönyvek tulajdonságait.

Problémafelvetés - A vizsgálat célja:

Miként lehet a pedagógiai szövegek tulajdonságait mérhetővé tenni, illetve, hogy melyek azok a mérhető szövegtulajdonságok, amelyek leginkább hatással vannak a tanulók olvasásértési és tanulási teljesítményére?

Az összefüggések feltárása, s egyes bemérhető szövegtulajdonságok indikátorokként történő használata segítséget adhat annak eldöntéséhez, hogy

  • egy szöveg jól tanulható-e?
  • összhangban van-e a tanulók képességeivel?

A pedagógiai szöveg használatának elengedhetetlen feltételei:

  • Érthetőség
  • Tanulhatóság
  • Érdeklődés felkeltése és fenntartása

Pedagógiai szöveg

Az ismeretek továbbadásához, közvetítéséhez az iskolában használt szövegek pedagógiai célt szolgálnak. Pedagógiai szövegnek tekinthetők:

  • a tankönyvek és munkafüzetek,
  • az elektronikus tananyagok,
  • a videofilmek.

Vagy az eredetileg nem oktatás céljából készült:

  • az Internetről gyűjtött háttéranyagok,
  • az újságokból származó cikkek.


A szöveganalízis lehetséges módjai

  • A szavak használatának gyakorisága
  • A szavak hosszúsága és szófaja
  • A szavak jelentésének elvontsága
  • Az idegen szavak és a szakszavak
  • A mondatok hosszúsága
  • Kérdések és feladatok típusai, aránya
  • Képi elemek megjelenése
  • Az érdekesség problémája


Miért lenne fontos a tankönyvanalízis elterjesztése és hátterének kiterjesztése?

Mert konkrét segítséget tud nyújtani a tankönyvszerzőknek az új tankönyvek megtervezéséhez és a korábbiak átdolgozásához.

Mert érdemi fogódzókat és szempontokat ad a tankönyvek kiválasztásához a pedagógusoknak. Olyan értelemben is, hogy a minták alapján néhány analitikus vizsgálatot akár maguk is elvégezhetnek a döntésük meghozatala előtt.

Mert lehetőséget teremt arra, hogy a tanulói teljesítmények értékelésekor a tankönyvek is bekerüljenek a háttérváltozók közé. Objektíven mérhetővé válhat, hogy a tankönyvek egyes elemei és megoldásai milyen mértékben játszanak szerepet a tanulók pozitív vagy negatív teljesítményében.

Mert a tankönyv-jóváhagyási eljárás is egyszerűbbé, objektívebbé és a tankönyvkiadók számára kiszámíthatóbbá válhatna.