2.4. Utazó gyógypedagógiai modell

Közvetlen célcsoportja a pedagógus, akinek támogatása azért szükséges, mert a tanítási idő nagy részében ő oldja meg azokat a feladatokat, amik az „átlagos" tanulók tanításán kívül a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével kapcsolatban nap, mint nap felmerülnek. A sajátos nevelési igényű tanuló, a többi tanuló, a nevelőtestület és a szülők közvetett célcsoport, akik a többségi pedagóguson keresztül kapnak megsegítést. Az utazó gyógypedagógus célja az, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatos minden tanórai feladat elvégzésére alkalmassá tegye a többségi pedagógust, aki ezeknek az új, gyógypedagógiai kompetenciáknak a felhasználásával alkalmassá válik az inkluzív nevelés megvalósítására, és ezáltal motiválttá válhat a sérüléssel, ill. a sajátos nevelési igényű tanuló egyéni sajátosságait figyelembe vevő fejlesztésével kapcsolatos új ismeretek megszerzésére. Természetesen a gyógypedagógus ebben a modellben is végezhet szükség szerint egyéni, vagy kiscsoportos fejlesztést, megmutathatja és megtaníthatja ennek formáit és lehetőségeit, szem előtt tartva, hogy a habilitáció-rehabilitáció irányítása az ő kompetenciája marad abban az esetben is, ha a többségi pedagógus átveszi ennek bizonyos elemeit. A tanórai tudatos egyéni fejlesztés megvalósulásához és az egyéni tanulási útvonalak kiépítéséhez szükséges tanórai differenciálás megvalósítását, megszervezését is segíti, a legkülönbözőbb formákban.
A modell előnye, hogy az együttműködés konkrét, mert a pedagógussal, a munkaközösség vezetőkkel, és a munkaközösségekkel zajlik. A konzultációk, megbeszélések az érintett tanuló fejlesztésére koncentrálnak. A modell alkalmazása során bevonható a stratégiaalkotásba az intézményvezetés egy vagy több tagja is. Befolyása a közvetlen gyógypedagógus - többségi pedagógus kapcsolattartás miatt, és a konzultáción kidolgozott termékek miatt az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére nagy hatásfokú.

Termékei:
  • együttműködési terv, amiben szerepel az együttműködő felek feladatmegosztása,
  • kidolgozott feladatlapok, egyéni fejlesztési tervek,
  • egyéni tanulási tervek, értékelési rendszer, tanulói portfólió, stb.
Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja. Mivel változó pedagóguscsoportok vállalnak részt az innovációban, kisebb az „elkülönülő" fejlesztések veszélye. Az utazó gyógypedagógiai modell legfőbb előnye a rugalmassága. Az intézmények, a befogadó pedagógusok és sajátos nevelési igényű tanuló igényeihez, szükségleteihez megfelelően változtatható intézményen belül.
Az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ, de azt segíti az intézmények közötti kooperáció, az arra vonatkozó megállapodások rögzítése.