Az interkulturális kommunikáció
Célok
„A kultúraközi kommunikáció (vagy közismertebb nevén interkulturális kommunikáció) alatt elsősorban a különböző kulturális, társadalmi és etnikai csoportokhoz tartozó egyének közötti kommunikációt értjük. Az interkulturális kommunikációval foglalkozó kutatások egyik legalapvetőbb tézise, hogy a valamilyen szempontból megkülönböztethető csoportokhoz tartozó emberek többé-kevésbé egy-egy azonos kultúra részesei vagy tulajdonosai.” Ahogy a kultúrakutató Niedermüller Péter megfogalmazza: „A kultúraközi kommunikáció konkrét formái, esetei tehát olyan individuumok között valósulnak meg, akik egymástól különböző kultúrákat reprezentálnak.” (Niedermüller 1999, 97)
Előismeret
Boas, Franz (1975): Népek, nyelvek, kultúrák. Budapest, Gondolat.
Bausinger, Hermann (2002): Interkulturális igények és kulturális identitás. Kultúra és közösség, (6. évf.) 3, 101-108.
Boromisza Dávid (2003): Az interkulturális félreértés kutatásának fő irányzatai. Szociológiai szemle, 4, 76-87.
Cseresnyési László (2004): Nyelvek és stratégiák avagy a nyelv antropológiája. Budapest, Tinta.
Cs. Czachesz Erzsébet (2007): A multikulturális neveléstől az interkulturális pedagógiáig. Iskolakultúra, (17. évf.) 8-10, 3-11.
Csizér Kata - Kormos Judit (2006): Az interkulturális kapcsolatok és az idegen nyelvi motiváció összefüggései. Iskolakultúra, (16. évf.) 11, 12-20.
Dankó László (2005): Személyes kommunikáció interkulturális kontextusban. Marketing & Management, (38-39. évf.) 2004/6-2005/1, 86-95.
Falkné Bánó Klára (2001): Kultúraközi kommunikáció: nemzeti és szervezeti kultúrák, interkulturális menedzsment aspektusok. Budapest, Püski.
Feketéné Silye Magdolna (2003): Globalizáció, interkulturalitás, nyelvoktatás II. Magyar felsőoktatás, 1-2-3, 40-42.
Földes Csaba (2007a): ’Interkulturális kommunikáció’: koncepciók, módszerek, kérdőjelek. Fordítástudomány 9 (1): 14–39.
http://www.vein.hu/www/tanszekek/german/InterkultKomm.pdf
Földes Csaba (2007b): Interkulturális nyelvészet: problémavázlat. Magyar Nyelv 103: 16–38.
http://www.c3.hu/~magyarnyelv/07-1/foldes.pdf
Hidasi Judit (1989): Kommunikáció idegen kultúrákban. Budapest, Külkereskedelmi Főiskola.
Hidasi Judit (szerk.) (1992): Kultúra, viselkedés, kommunikáció: Külkereskedőknek, idegenvezetőknek, diplomatáknak, utazóknak. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Hidasi Judit (szerk.) (1998): Szavak, jelek, szokások: a nemzetközi kommunikáció könyve. [h. n.]: Windsor Kiadó.
Hidasi Judit (2006): Szót értünk egymással: Az interkulturális kommunikáció helye a felnőttoktatásban. Felnőttképzés, (4. évf.) 4, 5-8.
Hidasi Judit (szerk.) (2007): Kultúrák@kontextusok.kommunikáció. [h. n.]: Perfekt.
Knipf Erzsébet - Komlósi László (2002): Egynyelvűség és többnyelvűség, interkulturalitás és multikulturalitás. Modern filológiai közlemények, (4. évf.) 1, 44-53.
Kovács Katalin (1999): Interkulturális oktatás. Educatio, (8. évf.) 2, 409-411.
Kozma Tamás (2005): Egyházi iskolák - interkulturális nevelés. Educatio, (14. évf.) 3, 465-474.
Kövecses Zoltán (2005): A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest, Typotex.
Lakatosné Török Erika - Dorner Helga (2007): Pedagógusok interkulturális kompetenciája nemzetközi partnerségben. Új Pedagógiai Szemle, (57. évf.) 10, 42-50.
Nanszákné Cserfalvi Ilona (2008): A nevelés interkulturális dimenziói. Tanító, (46. évf.) 2, 8.
Pap Mária – Szépe György (vál.) (1975): Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Budapest, Gondolat.
Pléh Csaba – Győri Miklós (szerk.) (1998): A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest, Pólya.
Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) (1997): Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest, Osiris Kiadó.
Prónai Csaba (2003): Mi a kulturális antropológia?
http://antropologia.tatk.elte.hu/?Let%F6lthet%F5_anyagok
Sapir, Edward (1971): Az ember és a nyelv. Budapest, Gondolat.
Szaszkó Rita (2007): Felnőtt nyelvtanulók motivációja és interkulturális találkozásai. Iskolakultúra, (17. évf.) 4, 138.
Szóka Bernadett (2003): Interkulturális elemek az idegen nyelvek oktatásában. Iskolakultúra, (13. évf.) 11, 77.
Szabó Szilvia - Koltai Zsuzsa (2003): Interkulturális Nevelés - az "Europilot" projekt tapasztalatai. Tudásmenedzsment, (4. évf.) 2, 90-100.
Szántó Diana - Komjáthy Zsuzsa (2002): Interkulturális kommunikáció. Kultúra és közösség, (6. évf.) 2, 87-92.
Tamusné Molnár Viktória (2007): A nevelés interkulturális dimenziói. Módszertani közlemények, (47. évf.) 4, 156-158.
Tompos Anikó (2006): Az interkulturális kommunikáció oktatásának problémái. THL2: a magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata, (2. évf.) 1-2, 176-184.
Udvarhelyi Éva Tessza (2007): Vándorok kultúrák között. Az interkulturális tanulásról külföldre készülő fiataloknak. Budapest: [k. n.].
http://www.artemisszio.hu/downloads/vandorokkulturakkozottPDF.pdf
Vári Judit (2007): Interkulturális kommunikáció. Iskolakultúra, (17. évf.) 2, 146-147.
Szómagyarázat
Feladatok
1. Az 1. számú mellékletben lévő ábrák értelmezésével fogalmazza meg véleményét a kultúráról!
2. Értelmezze az ábrákat, és mondja meg, hogy melyik ábra milyen kultúra fogalommal operál, mit fogalmaz meg a kultúráról?
3. Hofstede hagyma-modelljének (Melléklet 1. 1. ábra) magyarázata alapján keressen példákat az egyes rétegekre több, ön által ismert kultúrát említve. (Szimbólumok: jelképek, szavak, gesztusok, szólások; Hősök: valós vagy képzelt személyek (követendő magatartásmodell); Rítusok: viselkedési formák; Értékek, normák: mi a jó, mi a rossz? mit szabad, mit nem? )
1. Országok listája, azokkal kapcsolatban a Hofsteede alkotta dimenziók vizsgálata csoportmunkában.
2. Egy ország találomszerű kiválasztása térképen, az alábbi szempontok szerinti válaszadások:
A vizsgálandó szempontok: Az adott ország kiemelkedő személyiségei, nemzeti hősök, nemzeti himnusz, nyelvhasználat, uralkodó vallás, szent könyvek ismerete, házasságkötés leggyakoribb szertartásai, házasság megítélése, üzletkötés, napi szokásos menetrend, látogatási és ajándékozási szokások, tabuk, női és férfi ruhaviselet általános megkötései, életkorral és nemmel együttjáró előnyök, hátrányok, étkezések szokásos rendje, ajándékozás rendje, szabadidős szokások, étkezéssel együtt járó szabályok, oktatás, iskolai szabályok, fegyelmezés (Boglár-Papp 2007, 130-133).
3. sztereotípiák: nemzetekkel kapcsolatos sztereotípiák gyűjtése. Pro és kontra érvek.
(A sztereotípiákhoz fényképgyűjtemény, ahol az egyes nemzeti, vallási, rasszokkal kapcsolatos sztereotípiák előhívása ellenőrizhető. A tanár egyesével bemutatja a fényképeket, és megkéri a diákokat, hogy írják le azt, ami először eszükbe jut a képen található személyről.)
4. Olvassuk el, és közösen dolgozzuk fel az alábbi – az egyik internetes portálról letöltött – cikket, amely egy közvélemény-kutatás adatait ismerteti. (Melléklet 2.)
(A feldolgozást segítő kérdések: Milyen statisztikai adatokkal szolgált a felmérés a magyar lakosság toleranciájával/intoleranciájával kapcsolatban? Milyen rétegekkel a legelutasítóbbak a megkérdezettek? A nemi arányokat tekintve milyen adatok derültek ki? Volt-e meglepő adat a lekérdezésben? Ha igen, miért volt meglepő?)
5. Az idegen – szituációs játékok (szabadon bővíthető)
Elfogadás-elutasítás
Elfogadás: A csoporttagok összegyűlnek, és sétálnak körbe-körbe a teremben. Egyetlen szabály van: minden invitálást el kell fogadni, senki nem utasítható vissza. A résztvevők valamilyen nemverbális megnyilatkozással jelzik társuknak, hogy beszélni szeretnének vele. Kilépnek a körből, pár mondatot beszélnek, majd visszatérnek a körbe. Mindenkinek mindenkit meg kell invitálni, és beszélgetni kell vele.
Elutasítás: A lebonyolítás hasonló az előző játékhoz, de a szabály a következő: Mindenki folyamatosan invitálja a többieket (nem verbálisan, mint az előző körben), de minden invitálást el kell utasítani.
A gyakorlat után meg kell beszélni az egyes gyakorlat-részek alatt keletkezett érzelmeket.
„Nem értelek”
A csoportból megkérünk egy önként jelentkezőt, hogy menjen ki, és készüljön fel arra, hogy egy történetet kell elmesélnie a csoportnak. A csoport többi tagját megkérjük, hogy úgy viselkedjen, mintha nem értené azt, amit az illető mond. Ezt lehet nem verbálisan is jelezni, mutogatni, idegen nyelven kérdezni. A cél, hogy a történetet mesélővel azt az élményt tapasztaltassuk meg, hogy milyen egy összetartozó közösségben idegenként lenni.
5. Ajánlott filmek: A misszió, 1492, Farkasokkal táncoló, Út Indiába, A kis szemtanú, A kiválasztott. a kis Buddha, Pocahontas. Mulan.
Képgaléria
1. számú kép: Aby Warburg egy pueblo indiánnal (internetes letöltés)
|
2. ábra A Goldman-féle jéghegy-modell.
|
1. ábra. A kultúra rétegei. Hofstede hagyma-modellje.
|
3. ábra A nemzetközi kultúrakutatás irányzatai
|
|