Az egyes népcsoportokról alkotott képet egy száz tulajdonságot jelölő listáról (Correia) való egyéni „Top10" összeállítása alapján határozták meg a 14-16 éves tanulók. A félreértelmezések elkerülése végett a válaszadás előtt minden tulajdonság közös értelmezésre került. Az eredmények összesítését követően a magyarokat, romungrókat, oláh- és beás cigányokat jelölő tíz legjellemzőbb tulajdonság a kérdezett gandhis diákok szerint az 1. táblázatban bemutatottak szerint alakul.

Feltűnő, hogy mindössze két tulajdonság (aktív, kitartó) közös a magyar és a három roma/cigány csoport jellemzői között. A kisebbségi csoportok közös jellemzője a babonás hiedelmek megléte és a vallásosság. A beások és romungrók alkalmazkodóak (ezt igazolja az ezen csoportok által átvett román illetve magyar nyelvhasználat is), az ő gyermekvállalási kedvük nagy. A romungrók és az oláh cigányok közös vonása a fenti adatok értelmében a féltékenység.

A legrészletezőbb leírásokat a diákok az oláh cigány népcsoportról adták. Ennek egyik oka lehet, hogy a kérdezettek körében kevésbé reprezentált csoportról van szó, ám arra a következtetésre is juthatunk, hogy a fent tárgyalt négy csoport közül ők rendelkeznek a legerősebb megkülönböztető jegyekkel. Ezt a következtetést támasztja alá az a tény is, hogy ez a csoport tartotta meg leginkább az indiai eredetű cigány nyelvet. A tanulói leírásokból a következő kép tárul elénk:

Az oláh cigány nőkre jellemző a hosszú kiengedett haj és hosszú, élénk színű, virágos, fodros szoknya kötelező viselete. Lehetőség szerint sok, értékes ékszert hordanak. Miután már „nagylánynak számítanak", eladósorba kerülnek, ami a jómódúaknál szó szerint értelmezendő. A lányok 14 éves koruk körül mennek férjhez. Törvényes házasságot nem feltétlenül kötnek, de nagy, látványos lakodalmat ülnek, melyet követően a nő életét a feleség és anyaszerep tölti ki. Jellemző az endogám házasság, gyakran közeli rokonok között is. A hitvesi hűség csak az asszonyon kérhető számon - erőteljes fizikai bántalmazással. A válás nem jellemző, ha mégis megtörténik, az a nő szégyene, ami a kívülállók számára azáltal válik láthatóvá, hogy az asszony levágja hosszú haját. Az oláh cigányok általában gazdagabbak, mint a beások, „megvan mindenük, vannak aranyaik, szép házuk, ruhájuk". Nagyon babonások, hisznek az álmok jelentésében és sok a halottak körüli hiedelem és szokás. Megtartják az ünnepeket, nagy lakomákat rendeznek, „ők tudnak a legjobban mulatni". Fontos, hogy lehetőleg minden nap ehessenek húst. A hozzájuk érkező vendégnek enni kell, ha étellel kínálják - akkor is, ha nem éhes. Kihívó viselkedésűek, pökhendiek, lenézik a magyarokat és a beásokat egyaránt. Míg a magyarok „nem annyira szabadok", az oláh cigányoknak szabad természetük van.

A romákra/cigányokra általában jellemző, hogy az idősebbet (csoporton belül) mindig figyelmesen végig kell hallgatni, bár életkortól függetlenül tegeződnek. A beásokat a diákok békeszerető, nyugodt, alkalmazkodó emberekként ábrázolják.