2.2 Mely készségek okoznak gondot a diszlexiás nyelvtanulóknak?
Széles körben elterjedt az a tévképzet, miszerint a diszlexiásoknak csak az olvasással és az írással van gondjuk a nyelvtanulás során, míg a beszéd és a hallás utáni szövegértés semmilyen problémát nem okoz nekik (Schneider és Crombie, 2003). Bár igaz, hogy vannak olyan diszlexiás nyelvtanulók, akiknek különösen jól megy a szóbeli kommunikáció, ez általánosságban nem jelenthető ki. A diszlexiás tanulóknak gyakran vannak nehézségeik a fonológiai feldolgozással, a rövidtávú memóriájuk sokszor gyenge, a mondatszerkesztés is nehézséget jelenthet. Ezek a problémák a nyelvtanulás bármely területén okozhatnak gondot. Itt nagyon fontos megjegyeznünk, hogy jelentős egyéni különbségek vannak a diszlexiás nyelvtanulók között arra nézve, hogy mely készségek problémásak és milyen mértékben. Például vannak olyan tanulók, akiknek egészen kiválóan megy a hallás utáni szövegértés még nem-diszlexiás társaikhoz képest is, míg ezzel szemben mások messze átlagon alul teljesítenek ezen a területen. Azok a készségek, amelyek majdnem minden diszlexiásnak gondot okoznak, a helyesírás, a szótanulás és a nyelvtan (Kormos és Mikó, 2010).