1. A képességszint mérésének eszközei

1.1. Intelligenciatesztek

Wechsler: intelligencia az egyénnek az az összetett vagy globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy célszerűen cselekedjék, hogy racionálisan gondolkodjék és eredményesen bánjék környezetével.

1.1.1.      Binet - Simon-féle intelligenciateszt

Az első intelligenciatesztet 1905-ben alkotta Binet Simon. Az intelligenciateszt ősmintája.

A századfordulón a francia oktatásügyi minisztérium azzal a feladattal bízta meg őket, hogy dolgozzanak ki egy olyan eljárást, amellyel a beiskolázáskor el lehet különíteni az értelmi fogyatékosokat az ép értelmű gyerekektől.

Binet a tesztet a jelenségekhez mért érvényességi igénnyel szerkesztette, a mentális tevékenység egész jelenségvilágát egységes rendszernek tekintette. Helyet kapott:

• minden mentális képesség: megértés, logika, problémamegoldás.
• minden mentális alkalmazkodási tevékenység: invenció, anticipáció, ismeret alkalmazás.
• és minden mentális szabályozó működés: visszajelentésen alapuló autóreguláció.

A teszt lényegi tulajdonságai:

Minden változat skála, azaz a kérdések és a feladatok nehézségi fok szerint vannak csoportosítva. Könnyű feladatokkal kezdődik, majd fokozatosan nehezedik. Az intelligencia szintjét az jelzi, hogy a vizsgált személy meddig jut el ezen feladatok teljesítésében. A feladatok korcsoportok szerint különbözőek. A teszt szigorúan kötött technikájú: sem a sorrend, sem az instrukció szövegén nem szabad változtatni, és kizárólag egyéni vizsgálatra alkalmazható.

Binet eredetileg „mentális korban" fejezte ki a mért intelligencia színvonalát. Ezzel kapcsolatban később két probléma is felmerült:

a mentális kor az egyén élete során nem egyenletes,
kifogásolni lehet az „abszolút nullponton" alapuló kiindulási elvet, hisz nem zárható ki, hogy az intrauterin életben is van mentális fejlődés; lehetséges, hogy a születés pillanatában különböző mentális színvonallal rendelkezünk.

A megoldás: Stern intelligenciahányadosa volt. Lényege: az elért teljesítményt a vizsgált személy életkorához viszonyítja. Ha az életkornak megfelelő teljesítményt 100 %-nak vesszük, akkor az ettől eltérő „mentális korú" teljesítményről megmondható, hogy mennyivel (hány százalékkal) több vagy kevesebb az átlagnál.

Pl.: egy 4 éves gyermek az 5 éves próbákat is teljesítette, akkor az IQ-ja = 5/4, azaz 125. Az IQ értéke azt fejezi ki, hogy a gyermek intelligenciája milyen „nagy" vagy „kicsi" - korához mérten. Az értékelésnek ez a formája nem kívánatos jelentéssel bővült.

Az IQ értékek jelentése:

140 és felette: extrém magas

120 - 139: igen magas

110 - 119: magas

90 - 109: átlagos

80 - 89: alacsony

70 - 79: igen alacsony

69 - 50: enyhe fokú értelmi fogyatékosság

35 - 49: középfokú értelmi fogyatékosság

20 - 34: súlyos értelmi fogyatékosság

19 alatt: legsúlyosabb értelmi fogyatékosság

1.1.2.      Analitikus intelligenciateszt

Az újabb intelligenciatesztek készítői már nem elsősorban az összteljesítmény, az általános intelligenciaszint megállapítását kívánják, mint inkább néhány fő intelligenciafaktor felderítését tűzték ki célul. Más szóval, azokra a tényezőkre szorítkoznak elsősorban, amelyeket valóban megbízhatóan mér a teszt. Ilyen pl. az analitikus intelligenciateszt, közismert rövidítése AIT. Hat feladattípusból épül fel.

1. Képsor

Négy kis kép egy eseménysort ábrázol, de helytelen sorrendben. Csupán az első kép van a megfelelő helyen, a többit az összefüggés felismerése alapján sorszámozással kell a megfelelő helyre tenni. A munkára öt percet kapnak a vizsgáltak, s a tesztfüzet annyi sorát oldják meg, amennyit csak tudnak ez alatt az idő alatt.

2. Számsor

Egy meghatározott szabályszerűség alapján felépített számsort kell a szabályszerűség felismerése révén két-három további számmal kiegészíteni. Pl. 16, 17, 15, 18, 19, 14, .....,  ........., ......... Itt is öt perc alatt kell a lehető legtöbb számsort megoldani.

3. Mondatok alkotása

Meghatározott idő alatt (2 perc) három megadott szóval annyi különböző mondatot kell alkotni, amennyit csak tudnak. Az idő letelte után újabb három szót kapnak stb.

4. Hiányok pótlása

Egy-egy sorban három hiányos kép található. Pl. állat, amelynek egyik füle hiányzik. Fel kell ismerni a hiányt, s oda kell írni a kép alá a hiányzó rész nevét. (Öt perc alatt minél több képsor).

5. Rajzolás

Három megadott jel kombinációival a lehető legtöbb egymástól különböző képet kell rajzolni. Pl. ezekből a jelekből: U_L . Itt minden elemcsoporttal másfél percig lehet dolgozni.

6. Analógiák

Ez is rajzos feladat. Kis téglalapokban három alak van megadva. Az első kettő a felső sorban jól felismerhető viszonyban van egymással. Az alsó sorban az egyedül álló figurához olyan párt kell rajzolni, amellyel együtt a felső sor rajzpárjához hasonló relációt alkot. Pl. a felső sorban egy kis fekete kör mellett egy nagy üres kör áll. Az alsó sorban balról egy kis fekete négyzet található. Nyilvánvaló, hogy a fenti alakpár analógiájára emellé egy nagy üres négyzetet kell rajzolni.

A teszt részletes értékelést is tartalmaz, közli a pontszámokat, és könnyen, objektíven végezhető a mérés.

1.1.3. A Hamburg-Wechsler-intelligenciateszt gyerekeknek

A szakirodalomban HAWIK néven ismeretes, ami a német elnevezés rövidítése. 6-15 évesek vizsgálatára használják. Abban tér el a többi intelligenciateszttől, hogy az intelligenciahányadost nem a szokásos módon adja meg, hanem az adott korosztály átlagától való egyéni eltérés mértékével. Tehát nem abszolút értéket mér, hanem az egyén relatív helyzetét korosztályán belül.

Előnye, hogy az egyes részpróbákat (5+1 verbális és 5 cselekvés feladatcsoport) tetszés szerinti sorrendben exponálhatják.

10-60 éves korú személyek individuális vizsgálatára alkalmazható.

A tesztbatériák részpróbái a következők:

Verbális próbák:

• ismeretek
• helyzetek megértése
• számismétlés
• számolási feladatok
• összehasonlítás → főfogalom megnevezési próba

Cselekvéses próbák:

• rejtjelezés-próba
• képrendezés
• képkiegészítés
• mozaikpróba
• szintézispróba

Az egyes részpróbák egyre nehezednek; a könnyebb kérdések az első, a nehezebb feladatok a magasabb sorszámú helyeken találhatóak.

1.1.4. Az iskolaérettségi tesztek

Iskolaérettnek szokás nevezni azt a gyereket, aki vele azonos korúak társaságában tervszerű munkával képes magáévá tenni művelődési javakat. Ezt több tényező teszi lehetővé: megfelelő testi és értelmi fejlettség, munkaképesség és közösségi magatartás. A testi fejlettséget az orvos dönti el, a többi a pszichológus és a pedagógus dolga.

Az értelmi fejlettség legfontosabb kritériumai a következők:

Differenciálóképesség.

Megfigyelőképesség. Vagyis az, hogy a tárgyakat olyan tagoltan tudja felfogni, hogy határozott képe legyen a részletekről, ugyanakkor ne tévessze szem elől az egészet. Ez a tulajdonság az olvasás és az írás tanulásában elengedhetetlen.

Emlékezet. Nem felel meg az iskolai követelményeknek a már kisgyermekkorban is kifejlődött mechanikus emlékezet. Emellett olyan értelmes megőrzésre is szükség van, mint pl. egy rövid történet 4-5 fő mozzanatának emlékezetben tartása, egy 6-8 szóból álló mondat elismétlése, egy több mozzanatból álló tevékenység utánzása, megismétlése emlékezetből, valamint, hogy tudjon differenciálni a sok és kevés, illetve a nagy és kicsi közt.

Munkaképesség. Legyen képes akarattal koncentrálni egy dologra úgy, hogy ki tudja küszöbölni az esetleg fellépő kisebb-nagyobb elterelő ingereket. A munkaképesség jelenti azt a szándékot is, hogy a kapott feladatokat elvégezze. Vagyis, hogy ne a minden gyermeknél megtalálható természetes mozgásszükséglet vagy a hangulat befolyásolja tetteit, hanem koncentrálni tudjon az iskolai munka kívánta feladatok elvégzésére.

Közösségi magatartás. Szükséges, hogy a tanítás néhány órájára el tudja viselni a gyermek a családi környezetben megszokott személyek hiányát. Ugyanakkor ne csüngjön a tanítón, ne igyekezzen kisajátítani őt magának, hanem illeszkedjen be a csoportba, vesse alá magát a közös cselekvés szabályainak, és arra is képes legyen, hogy az egyéni csendes munkák idején önállósuljon társaitól, ne zavarja őket.

1.1.5. Cattell kultúrfüggetlen intelligenciatesztje

Már Binet és Terman is felismerte, hogy az intelligenciatesztek által mért intelligenciaszint szociális és kulturális hatásoktól is függ. A későbbi vizsgálatok ezt a feltételezést megerősítették. Törekedtek a pszichológusok a „kulturális hatásoktól mentes", „kultúrsemleges" tesztek kifejlesztésére.

Kultúrsemleges próbák: Cattell és Raven tesztjei.

A gyermek intelligenciájának mérésére legalkalmasabb intelligenciateszt Cattell kultúrfüggetlen intelligenciatesztje, mely az iskolai tudásanyagtól, valamint a szociális környezet hatásaitól függetlenül méri az értelmi funkciók működését.

Abból indult ki, hogy az intelligencia általános és speciális tényezőkből tevődik össze. Általános tényező a „g" faktor mindenfajta feladat megoldásakor megnyilvánul, míg a speciális „s" faktor összetevő feladatonként eltérő.

A kultúrfüggetlen intelligenciateszt az intelligencia általános összetevőit méri.

A Cattell-féle teszt kultúrsemleges része grafikus, a feladatokat ábrákban megadó, papír-ceruza megoldást igénylő feladatsorokat tartalmaz. Három különböző nehézségi szintű skálája van kisgyermekkortól felnőttkorig.

1.1.6.      Raven-teszt

Raven Progressive Matrices elnevezésű eljárása az általános feladatmegoldó intelligenciát tárja fel, az észlelés-, elemzés-integrálás készségének vizsgálatával.

RQ = az általános feladatmegoldó intelligencia mutatója.

Magas értéke az új feladatokhoz való biztos alkalmazkodást, tanulási képességet, mentális önszabályozást jelent.

A vizsgált személyeknek a hiányzó ábrákat kell a meglevő viszonylatok alapján kiegészítenie. A helyes megoldás azt kívánja, hogy a vizsgálati személy a két sor, illetve mintázat rendezési elvét felismerje.

A feladatok fokozatosan nehezednek, egyre bonyolultabb összefüggéseket kell felismerni ahhoz, hogy a hiányos kép kiegészíthető legyen. Alkalmazható egyénileg és csoportosan, kötött vagy kötetlen megoldási idővel. Az eredmények értékelése nagy körültekintést igényel.

1.1.7.      Klein Sándor: nem verbális tesztje

Célja a matematikai műveletek szimbolikus reprezentációinak interterpretációjára való képesség mérése.

A vizsgált személyeknek előre megadott lehetőségek közül kell választaniuk: a feladatlap alján levő nyolc ábra közül az üreges cellából hiányzót kell kikeresniük és a számát a válaszlapra leírniuk.

1.1.8.      Miffein: Kognitív képességeket vizsgáló teszt

Verbális, kvantitatív és nem verbális irányú vizsgálat.

A verbális vizsgálat altesztjei:

• mondatkiegészítés,
• osztályozás,
• analógiák.

A kvantitatív vizsgálat altesztjei:

A nem verbális vizsgálat altesztjei:

• figurák osztályozása,
• figurák analógiája,
• figurák szintézise.

1.2. Speciális képességtesztek

Speciális képességeken általában egyéni potenciákat értünk, amelyek egy-egy területen átlagon felüli tevékenységeket, teljesítményeket, tevékenységeket tesznek lehetővé. Nem egyszerűen született adottságok, hajlamok ezek, hanem az ember bizonyos tevékenységi formákban való fejlődésének termékei ( műszaki, szerkesztési, ábrázolói, zenei stb.). A gyermek tevékenységi formáit pedig elsősorban szűkebb környezete határozza meg. Ezért az ingerszegényebb környezetben felnövekvő, az alacsonyabb társadalmi réteghez tartozó gyermekek speciális képességeinek a fejlődése kevésbé biztosított.

Az ilyen irányú vizsgálatok alkalmasak egy adott időpontban diagnózis megállapítására, azonban nagyon helytelen dolog e tesztek alapján kontraszelekciós prognózist felállítani. Nem szabad egy gyermekről kimondanunk pl. azt, hogy nem lehet belőle zenész, mivel a tesztvizsgálaton nem érte el a kritikus alsó teljesítményhatárt. A képességek ugyanis meghatározott tevékenységekkel fejleszthetőek, az öröklött diszpozícióktól függő mértékben. Mivel méréseink a pillanatnyi fejlettség szintjének megállapítására alkalmasak, és nem a született idegrendszeri diszpozíciók mérésére, így megalapozatlanok a kizáró prognózisok. Prognózist (előrejelzést, jóslást) csak a pedagógiai tevékenységre van jogunk készíteni, nevezetesen arra, hogy a megállapított fejlettségi szint alapján milyen képességek fejlesztésére fordítson figyelmet a pedagógus.

1.2.1. A mechanikus emlékezet vizsgálatára általában olyan feladatok szolgálnak, amelyek egyszerű, logikai kapcsolatban nem álló, semmiféle rendszerességet nem mutató asszociációk megőrzését kívánják. Pl. egy lapon összefüggéstelen szavak vannak egymás alá írva, és minden szó mellett szerepel egy szám. A vizsgált személy meghatározó ideig nézheti a lapot, majd elveszik tőle azt, és a kezébe adnak egy másikat, amelyen csak az előbbi lapon látható számok vannak feltüntetve ugyanabban a sorrendben. Emlékezetből kell felidézni minél több, a számokhoz tartozó szót. Az értékelés a hibás és a hiányzó szavak számbavételével történik. Hiányossága, hogy a megőrzés tartamáról nem nyújt adatokat.

1.2.2. Az értelmes emlékezetet vizsgáló tesztnél az asszociációs szópárok között valamiféle logikai kapcsolat van. Pl. ilyenszerű szópárok szerepelnek a lapon: autó - benzin, táska - barna, ceruza - papír, haragos - kiabál, festék - ecset stb. Meghatározott ideig való szemlélés után a vizsgált személyek kézbe kapnak egy másik lapot, amelyen e szópárokból csak az egyik van feltüntetve, és fel kell idézni a hiányzó szavakat.

1.2.3. Az értelmes memória egyik komponense az arcmemória. Ezt is lehet mérni teszt segítségével. Pl. néhány személy csoportképét kell szemlélni egy ideig, majd az egyenkénti fényképeket kell azonosítani a csoportképen lévő hellyel úgy, hogy csak a körvonalak látszanak ezúttal a fejek helyén.

1.2.4. A figyelem fejlettségének a vizsgálatára is sok teszt áll rendelkezésre. Pl. a Bourdon-tesztben meghatározott terjedelmű nyomtatott szövegben alá kell húzni egy megadott betűt (pl. az n-et) mindenhol. Vagy egy ilyenszerű betű-betűkombinációkat, illetve betű-számkombinációkat tartalmazó lapon pl. alá kell húzni az egyező betűpárokat vagy betű-számpárokat.

1  CA  AC  AB  BA         1  CB Ac  BA  Ab

2  7A   B6  AA  Aa          2  A7  B6  Ad  aA

3  bA   bC  bD   DD         3  dD  Ab  bA  Dd

4  AD  8D  DD  ED          4  aD  8D  DD  Eb

5  E6   A3  CE  Ce            5  6A  Cd  A3  CC   stb.

1.2.5. Speciális gondolkodási képesség a gyors áttekintés, a gyors felfogás. Ebben is igen fejlett figyelem funkcionál. Ezt a képességet vizsgálja pl. az Army-Alpha-Test.    ■77   ▲4   ●3   ▲5A   ▪8   ■2   ●6   ▼9B   ▪3    ◄13   ▲16   ●16   □10H  Ha a „rajta „ szót hallja, húzzon vonalat minden olyan páros számon keresztül, amelyik nem négyzet mellett található és minden olyan páros számon keresztül, amelyik négyzet mellett betűvel együtt található. Az értékelés úgy történik, hogy számba veszik az elkövetett hibák számát, s ezt a helyes válaszok számához viszonyítják, s az eredményt százalékban fejezik ki.

1.3. Pályaalkalmassági tesztek

Ezek mindig kombinált vizsgálati eszközök. Mindenekelőtt a testi-fiziológiai alkalmasságot vizsgálják velük, majd általános és speciális képességvizsgálat következik a szakma kívánta képességeknek megfelelően. Bizonyos foglalkozási ágakban pl. az átlagosnál jóval fejlettebb figyelemre, emlékezetre, gyorsabb felfogóképességre, ítéletalkotásra és ezen alapuló döntésre van szükség. Márpedig ezeket pontosan mérni lehet tesztek segítségével.