2. feladat
2. Feladatírás
2.1. A tananyag elemzése, a felmérendő tudás kategorizálása
Egy-egy tesztfeladat, teszt-itemmek az elsajátított tudásnak csak
meglehetősen kis elemeit tudjuk vizsgálni. Ahhoz, hogy a tudásnak már egy ilyen
kis eleméhez is hozzáférjünk, és ugyanakkor a tudás elemenkénti
megközelítésével a vizsgálandó tudás teljes épületét is megfelelően építsük
fel, szükség van arra, hogy a tananyagot megfelelő módon elemezzük. A tanulók
által elsajátított, a tesztekkel megvizsgálandó tudást két fő szférára osztjuk
fel:
1. ismeret-jellegű tudáselemek:
pl.: képzetek, fogalmak, tények, definíciók, szabályok, leírások, törvények,
elméletek. Ezekre jellemző, hogy viszonylag rövid idő alatt elsajátíthatók,
megfelelő számú ismétlés és rögzítés után tartós tudássá válhatnak.
pl.: a vas vegyjele: Fe
2. képesség-jellegű tudás: pl.:
készségek, jártasságok és általános képességek.
pl.: készség:
íráskészség, alapműveleti számolási készség
jártasságot alakíthatunk ki: nyelvtanban
a mondatelemzésre
általános képességek: problémamegoldó
gondolkodás, intelligencia, kreativitás
Ezt a tudást az
jellemzi, hogy hosszú fejlődési folyamaton keresztül jut el a kezdetektől egy
viszonylag állandósult szintre. A tudáselemeknek az elsajátítása többnyire nem
rendelhető az oktatási folyamat egy viszonylag rövid szakaszához.
Különbségek az ismeret-jellegű és a
képesség-jellegű tudás között:
Ismeret-jellegű tudás
|
|
Képesség-jellegű tudás |
- Felmérése többnyire egy rövidebb időszak eredményeiről ad képet.
- Az ismeret-jellegű tudást, annak elemeit a maguk konkrét formájában tehetjük a tesztelés tárgyává. pl.: konkrétan rákérdezünk, mi a vas vegyjele.
|
|
- Eredményében mindig az oktatási folyamat egy hosszabb szakaszának vizsgálata van jelen. - A képesség-jellegű tudást a működés felől, a szerkezet felől közelíthetjük meg pl.: különböző szövegekkel vizsgáljuk az olvasási készséget |
A tudás e két formája meghatározza az
alkalmazható tesztszerkesztési technikát, a tesztelésre használható feladattípusokat,
tesztelési eljárásokat.