3. feladat
Olvasnivaló
3. Az Országos kompetenciamérés
Magyarországon 2001-ben a kormányzat kiépített egy kompetencia alapú, több, teljes iskolai populációt átfogó mérési rendszert, melyet ma Országos Kompetenciamérésnek neveznek. Először a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelettel, később a közoktatási törvénybe rögzítve, a közoktatás meghatározó elemévé nőtte ki magát ez a 2001 novemberében kezdődött méréssorozat. A diagnosztikus mérés célja nem az iskolában elsajátított tudás szintjének vizsgálata, hanem az, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben hasznosítani, alkalmazni és a további ismeretszerzésben felhasználni. A felmérés tesztjei ezért alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítését mérik, hanem, hogy a tanulók mennyire képesek a tanultakat aktivizálni, valódi problémákat, helyzeteket megoldani. Továbbá a felmérés célja: a tanárok értékelési kultúrájának növelése; a mérési-értékelési kultúra terjesztése; az önkép és a valóságos kép összehasonlíthatóságát megteremtő adatbázis létrejötte, vagy egy olyan mérés, ami az önképet és a valóságos képet összehasonlíthatóvá teszi; a hozzáadott érték vizsgálhatóvá tétele; a tanulói teljesítmények diagnosztizálása és az erre épülő fejlesztése.
A méréseket ún. „bemeneti pontokon" (azaz egy-egy képzési szakasz és egyúttal a tanév elejére) tervezték, eredetileg azzal a céllal, hogy egy évvel később, követő jelleggel a már megmért populáción vagy annak egy részén megismétlik azt (lehetővé téve ily módon az ötödik és a hatodik, illetve a kilencedik és a tízedik évfolyam közötti előrehaladás vizsgálatát).
Kiemelkedő cél volt, hogy a pedagógusokat és az iskolákat saját maguk által is használható diagnosztikus mérőeszközökkel lássák el: az első osztályok esetében például olyan mérőeszköz-csomagot (DIFER) kaptak az intézmények, amelyet bármikor felhasználhatnak az alsó tagozatot kezdő tanulók alapképességeinek mérésére.
Noha a mérések természetesen az iskolák és az oktatási rendszer értékelésére alkalmas adatokat is eredményeznek, ezeket kezdetben nem akarták külső intézményértékelési célokra felhasználni.
A mérés fontos jellemzője, hogy általános iskolában ez az egyetlen olyan mérés, aminek segítségével szembenézhetünk az eredményeinkkel, össze tudjuk hasonlítani magunkat a hasonló adottságú iskolákkal. Olyan adatok, oksági összefüggések birtokába juthatunk, amelyek felhasználásával jobbá, eredményesebbé tehetjük az oktatásunkat.
Országos kompetenciamérés 2001 (2001. november)
Országos kompetenciamérés 2003 (2003. május)
Országos kompetenciamérés 2004 (2004. május)
Országos kompetenciamérés 2006 (2006. május)
Országos kompetenciamérés 2007 (2007. május)
A kompetenciamérés sokrétű, komplex elemzést igényel. A legfontosabb cél a tartalmi modernizáció támogatása, a tanórai gyakorlat befolyásolása, a pedagógusok mérési-értékelési kultúrájának fejlesztése. Ezért az egyszerű statisztikai eszközökön túlmutató korszerű módszereket is alkalmaznak. 2001-től 2007-ig sokat fejlődött a feldolgozás és az adatközlés. (A 2007-es mérés egyik újdonsága volt, hogy az objektivitást növelendő, a 10. évfolyamosok tesztkitöltését külső mérőbiztosok felügyelték.)
Az országos kompetenciamérés normatív értékelés, amely azt jelenti, hogy egy kiválasztott populáció átlagához viszonyítja a minta eredményeit.
Magyarországon 2001-ben a kormányzat kiépített egy kompetencia alapú, több, teljes iskolai populációt átfogó mérési rendszert, melyet ma Országos Kompetenciamérésnek neveznek. Először a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelettel, később a közoktatási törvénybe rögzítve, a közoktatás meghatározó elemévé nőtte ki magát ez a 2001 novemberében kezdődött méréssorozat. A diagnosztikus mérés célja nem az iskolában elsajátított tudás szintjének vizsgálata, hanem az, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben hasznosítani, alkalmazni és a további ismeretszerzésben felhasználni. A felmérés tesztjei ezért alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítését mérik, hanem, hogy a tanulók mennyire képesek a tanultakat aktivizálni, valódi problémákat, helyzeteket megoldani. Továbbá a felmérés célja: a tanárok értékelési kultúrájának növelése; a mérési-értékelési kultúra terjesztése; az önkép és a valóságos kép összehasonlíthatóságát megteremtő adatbázis létrejötte, vagy egy olyan mérés, ami az önképet és a valóságos képet összehasonlíthatóvá teszi; a hozzáadott érték vizsgálhatóvá tétele; a tanulói teljesítmények diagnosztizálása és az erre épülő fejlesztése.
A méréseket ún. „bemeneti pontokon" (azaz egy-egy képzési szakasz és egyúttal a tanév elejére) tervezték, eredetileg azzal a céllal, hogy egy évvel később, követő jelleggel a már megmért populáción vagy annak egy részén megismétlik azt (lehetővé téve ily módon az ötödik és a hatodik, illetve a kilencedik és a tízedik évfolyam közötti előrehaladás vizsgálatát).
Kiemelkedő cél volt, hogy a pedagógusokat és az iskolákat saját maguk által is használható diagnosztikus mérőeszközökkel lássák el: az első osztályok esetében például olyan mérőeszköz-csomagot (DIFER) kaptak az intézmények, amelyet bármikor felhasználhatnak az alsó tagozatot kezdő tanulók alapképességeinek mérésére.
Noha a mérések természetesen az iskolák és az oktatási rendszer értékelésére alkalmas adatokat is eredményeznek, ezeket kezdetben nem akarták külső intézményértékelési célokra felhasználni.
A mérés fontos jellemzője, hogy általános iskolában ez az egyetlen olyan mérés, aminek segítségével szembenézhetünk az eredményeinkkel, össze tudjuk hasonlítani magunkat a hasonló adottságú iskolákkal. Olyan adatok, oksági összefüggések birtokába juthatunk, amelyek felhasználásával jobbá, eredményesebbé tehetjük az oktatásunkat.
Országos kompetenciamérés 2001 (2001. november)
- A vizsgált populáció: 5. és 9. évfolyam. A korcsoport egészére kiterjedő országos mérés.
- Cél: A tanulók képességeinek felmérése a tanév és egyben egy-egy iskolaszakasz elején (kimeneti tudás).
- Mindenki azonos napon írta.
- Vizsgált területek: szövegértés, matematika.
- Iskolánként, véletlenszerűen kiválasztott 20-20 tesztet kellett beküldeni. A többi feldolgozásáról az intézmények maguk dönthettek.
- Egy javítókulcs és útmutató készült.
Országos kompetenciamérés 2003 (2003. május)
- A vizsgált populáció: 6. és 10. évfolyam.
- Cél: Felmérni a tanulók tudását a tanév végén (kimenti tudás).
- Vizsgált tudásterületek: szövegértés, matematika.
- Teljes körű, de véletlenszerűen kiválasztott 20 tanuló tesztjét kellett elküldeni.
- Előrelépések:
- Képességszintek meghatározása: A tanulói teljesítményeket mind a szövegértés, mind a matematika területén nem csupán a feladatok szintjén állapították meg, hanem a tanulók adott területen kialakított képességszintjeit is meghatározták.
- Az iskolai hozzáadott érték kiszámítása: az iskola szerepét is megpróbálták meghatározni a tanulói teljesítményekben.
Országos kompetenciamérés 2004 (2004. május)
- Vizsgált populáció: 6., 8., 10. évfolyam.
- Cél: Felmérni a tanulók tudását a tanév végén (kimenti tudás).
- Vizsgált tudásterületek: szövegértés, matematika.
- A tanulói és iskolai kérdőívek azt a célt szolgálták, hogy az ezekből nyert adatok segítségével az iskolák eredményeit ne csak önmagukban, hanem a tanulók és az iskola körülményeinek, lehetőségeinek a figyelembevételével is elemezni tudják.
Országos kompetenciamérés 2006 (2006. május)
- Vizsgált populáció: 6., 8., 10. évfolyam.
- Vizsgált tudásterületek: szövegértés, matematika.
- Telephelyi kérdőív.
Országos kompetenciamérés 2007 (2007. május)
- Vizsgált populáció: 4., 6., 8., 10. évfolyam.
- Vizsgált tudásterületek: szövegértés, matematika.
A kompetenciamérés sokrétű, komplex elemzést igényel. A legfontosabb cél a tartalmi modernizáció támogatása, a tanórai gyakorlat befolyásolása, a pedagógusok mérési-értékelési kultúrájának fejlesztése. Ezért az egyszerű statisztikai eszközökön túlmutató korszerű módszereket is alkalmaznak. 2001-től 2007-ig sokat fejlődött a feldolgozás és az adatközlés. (A 2007-es mérés egyik újdonsága volt, hogy az objektivitást növelendő, a 10. évfolyamosok tesztkitöltését külső mérőbiztosok felügyelték.)
Az országos kompetenciamérés normatív értékelés, amely azt jelenti, hogy egy kiválasztott populáció átlagához viszonyítja a minta eredményeit.