4. Nem pedagógus dolgozók teljesítményértékelése

Az iskolákban, óvodákban folyó pedagógiai munkát a háttérből, szinte „láthatatlanul" segítik a nem pedagógus dolgozók. Úgy végzik feladataikat, hogy közben betartják a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásokat. Munkájuk célja az intézményi munka hátterének eredményes biztosítása.

A közös siker elérése érdekében a teljesítményértékelés célja:

• az önértékelés, önfejlesztés segítése,
• konkrét visszajelzés a teljesítményükről,
• megerősítés, bátorítás, motiválás,
• a nem pedagógusi munka hatékonyabbá tételének ösztönzése,
• a fejlesztési területek meghatározása,
• a jutalmazásban az esélyegyenlőség biztosítása.

A teljesítményértékelésnek a nem pedagógusok által elfogadott szabályzat, értékelési normarendszer alapján kell történnie. Személyre szólóan, adott munkakörre vonatkozik, minden tevékenységre kiterjedő. Hasonlóan a pedagógus teljesítményértékeléshez célszerű, ha része az önértékelés is. Az értékelés során biztosítani kell a folytonosságot, a kiszámíthatóságot. Amennyire lehet, legyen tényeken alapuló, objektív.

A teljesítményértékelés eredménye lehet a nem pedagógus dolgozók és a vezetés közötti kommunikáció, véleménycsere folyamatossá válása. Segítségével a problémás területek beazonosítása, a fejlődés irányainak kijelölése megvalósítható. A teljesítmény változása követhetővé válik.

Az értékelési rendszer jóváhagyása a nem pedagógus dolgozókkal történő megbeszélés és elfogadás után történhet. Az egyénre vonatkozó minden adat bizalmasan kezelendő, de a dolgozó számára valamennyi rá vonatkozó adatnak hozzáférhetőnek kell lenni.

Az értékelhető nem pedagógus dolgozók köre (a teljesség igénye nélkül): iskolatitkár, gazdasági ügyintéző, karbantartó, udvaros, portás, rendszergazda stb.

Az értékelés alapja a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok, a dolgozói önértékelés, illetve a vezetői ellenőrzések tapasztalatai. Az értékelés területei lehetnek:

• személyes tulajdonságok,
• szakmai feladatok ellátása,
• együttműködés, kollegialitás, munkafegyelem,
• egyéb, a munkakörhöz kapcsolódó speciális feladatok.

Az értékelés területeit, és az értékelő lapok szempontjait minden intézménynek a saját dolgozóira kell szabnia a munkaköri leírások alapján.

Az értékelés folyamatának meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy a nem pedagógus dolgozók értékelése nem biztos, hogy tanévhez kötött, vagyis nem szeptembertől júniusig tart, hiszen nyáron, az ügyeleti napokon is láthatnak el feladatot. Gondoljunk csak arra, hogy a portás nyáron is kinyitja az iskolát; a kézbesítő hordja a leveleket; a karbantartó olyan szereléseket, karbantartásokat végez, melyeket a tanév során nem tud megtenni...stb. Vagyis az értékelésnek erre az időszakra is ki kell terjednie. Célszerű lehet augusztustól augusztusig értékelni, vagy naptári évben meghatározni az értékelés időtartamát.

Az értékelés gyakoriságát, azaz, hogy mennyi idő alatt kell végigérni valamennyi nem pedagógus dolgozó értékelésén, célszerű a pedagógusok teljesítményértékeléséhez igazítani.

A nem pedagógus dolgozók teljesítményértékelését a munkaköri leírásban rögzített vezető végzi.

Az értékelés folyamata több részből állhat, hasonlóan a pedagógusok értékeléséhez:

1. szakasz: Az intézményvezető kiválasztja az értékelésre kerülő nem pedagógus dolgozók körét. Megbeszélés keretében az értékelésre kerülő dolgozóval ismertetik az értékelés célját, az értékelés területeit, az értékelő vezető személyét. A megbeszélés alkalmával pontosítják a munkaköri leírás alapján az értékelési dokumentumokat, és megtervezik az értékelés folyamatát.

2. szakasz: Az elvégzett feladatok, munkák végrehajtásának ellenőrzése, értékelése, dokumentálása: feljegyzések készítésével. Az ellenőrzés lehet:

• folyamatos,
• azonnali,
• időponthoz kötött: napi, heti, havi,
• időszaki: őszi, téli, tavaszi, nyári szünetek,
• tanév kezdete előtti,
• tanév befejezése utáni.

Az ellenőrzést a munkaköri leírásban megjelölt vezető(k) végzi(k). Az ellenőrzésről Feljegyzés készül, mely tartalmazza:

• az értékelt nevét,
• munkakörét,
• az ellenőrzés dátumát,
• az ellenőrzött feladat meghatározását,
• az ellenőrzés tapasztalatait.

Minden ellenőrzést megbeszélés követ, az ellenőrzést követő rövid határidőn belül, pl.: két munkanapon belül.

3. szakasz: Az ellenőrzési dokumentumok áttekintése: Feljegyzési lapok.

A nem pedagógus dolgozó teljesítményértékeléséhez használt értékelő és önértékelő lap kitöltése egyrészt az értékelt, másrészt az értékelő részéről. A teljesítményértékelő beszélgetés előtt egy héttel az értékelt elolvashatja az értékelők véleményét, illetve az értékelők az értékelt nem pedagógus dolgozó önértékelését. Így megismerhetik egymás értékítéleteit, és felkészülhetnek az értékelő beszélgetésre.

Ezután sor kerül a munkaértékelő interjú, majd egy Összesítő értékelés elkészítésére.

Az összes adat birtokában az értékelt és az értékelők áttekintik, megvitatják, és közös véleményt alakítanak ki:

• az egyéni célok megvalósulásáról;
• a Teljesítményértékelő/önértékelő lapokon, valamint a Feljegyzési lapokon született eredményekről, figyelve a jó, illetve a fejlesztendő területek tekintetében bekövetkezett változásokra;
• megegyeznek az új egyéni célokról, és megfogalmazzák azokat.
• meghatározzák a fejlesztésre szoruló területekkel kapcsolatos tennivalókat.

Mindezeket rögzítik egy Összesítő értékelésen, melyet mind az értékelt nem pedagógus dolgozó, mind az értékelt vezetők aláírnak.

Az értékeléshez használható dokumentumok:

• Feljegyzési lapok: az ellenőrzött és elvégzett munkáról,
• Teljesítményértékelő/önértékelő lap,
• Összesítő értékelés.

Az adatok bizalmas és biztonságos kezelésére külön gondot kell fordítani, pontosan szabályozni kell:

• az értékelés dokumentumainak elhelyezését,
• a biztonságos tárolást,
• az értékelés dokumentumaihoz való hozzáférést: ki férhet hozzá az anyagokhoz,
• a selejtezés időpontját: meddig kell megőrizni azokat, mi történik akkor, ha a dolgozó elhagyja az intézményt,
• az adatok felhasználhatóságát: mire lehet, és mire nem lehet használni az adatokat, információkat.

Az értékelések alkalmával (hasonlóan a pedagógus teljesítményértékeléshez) meg kell határozni az értékelés módját: skálával vagy kategóriák állításával értékeljük a szempontokat:

Példa skála használatára: Takarító értékelésénél

5 = kiváló/átlagon felüli
4 = maradéktalanul jó, de nem rendkívüli
3 = közepes/nem rossz, de lehetne jobb
2 = gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan
1 = nagyon gyenge, elfogadhatatlan.

Folyosók, lépcsők tisztán tartása.

5

4

3

2

1

Példa kategóriák használatára: Kézbesítő értékelésénél

Más intézményekbe levelek, kisebb küldemények kézbesítése.

példaértékű

jó

megfelelő

nem megfelelő