Grimm (1999:23) a következő képességek meglétét feltételezi, mint a nyelvelsajátítás előfeltételeit:

2.4.1. Beszédközpontok, - feldolgozás az agyban

„Normális beszédtanulás csak a saját hang hallása által elképzelhető. A belső tükrözés és a hangjelekkel történő asszociáció a bal temporális lebeny Wernicke-féle szenzoros beszédközpontjában történik. Itt születik meg az absztrakció és asszociáció révén a fogalom, mely az emberi gondolkodás alapját képezi. A beszéd végrehajtó, mozgató központja a Broca-féle mozgató beszédközpont. Ez a terület tartalmazza a szóképek kimondásának motorikus programját. A beszéd perifériás mechanizmusa főleg a hangszalagok működését jelenti, de a gégefő, garat, száj, nyelv, és orrüreg valamint az orgánum lévén még a homloküreg is részt vesz a mechanizmusban" (Fehér-Mészáros, 2000: 56). „A beszédpercepció idegi mechanizmusa alapvetően hallási funkció ezért ép hallóanalizátor szükségeltetik hozzá. A nyelv percepciós, feldolgozó és a produkciós központjai és a nyelvi folyamatokban részt vevő kognitív rendszerek multiplex neuronhálózatokban állnak egymással kapcsolatban" (Márkus, 2006). A lenti képen megtalálhatók a Broca, a motorikus nyelvi centrum, valamint a Wenicke-féle, szenzoros nyelvi központ, de látható a primer halló centrum (primäres Hörzentrum) és a primer látómező (primäres Sehfeld) is.

A nyelv értéséért elsősorban a talamusz az előagyban és a kisagy (cerebellum) fontosak. A talamusz a környezetből érkező szenzoros ingereket fogadja (Herrmann-Fiebach, 2007).

Friderici (2002) neurokognitív modellje az akusztikus nyelvfeldolgozásról tartalmazza a feltételezett nyelvfeldolgozási folyamatokat az adott agyi területeken:

A fonémák identifikációja, a fenti modell alapján, a szekunder hallókéregben zajlik, amit a szóforma azonosítása követ a temporális lebenyben, majd ugyanitt a szófajok beazonosítása történik, ezután aktivizálódik a mentális lexikonunk a közép-poszteriorális temporális lebenyben, amit az adott szó integrációja követ a temporális lebenyben, végül az egész folyamatot reanalizáljuk, ellenőrizzük. A beszéd központi vezérlését a beszédközpontok végzik. Ezek a központok az emberek többségénél a bal agyféltekében helyezkednek el, és szoros kapcsolatban vannak a kezességgel. Ezt a jelenséget nevezik a beszéd agykérgi lokalizációjának. Ez viszont a lateralizáció folyamatának eredménye. A beszédlateralizáció a beszédközpontok kialakulásának folyamata, az agyfélteke szakosodása a beszéd vezérlésére, ami gyermekkorban játszódik le. A beszédfunkciók dinamikus elmélete szerint az összetett lelki folyamatok nem köthetők az agykéreg pontosan körülhatárolt részeihez, mert egész kortiális zónák együttesétől függnek, és irányításukhoz összehangolt működésre van szükség (Crystal,1991:260, Göncz, 2004).