2.6. Az anya és a környezet szerepe az anyanyelv-elsajátítás folyamatában

iDevice ikon Olvasnivaló
2.6. Az anya és a környezet szerepe az anyanyelv-elsajátítás folyamatában

Mechthild Papousek (2001:179) véleménye szerint a csecsemők kivételes előfeltételekkel rendelkeznek a nyelvelsajátítás területén. Képesek és kellőképpen motiváltak arra, hogy a szociális környezetük releváns aspektusait multiszenzorosan érzékeljék, integrálják, továbbá hogy kapcsolatba lépjenek vele, valamint hogy tapasztalatokat szerezzenek. Az optimális fejlődés feltételei ennek alapján elsősorban a baba környezetén múlnak.

Papousek (1988:148) szerint az auditív figyelem fejlődése csecsemőknél a következő lépésekben zajlik:

1. a babák fejüket fordítják a hangforrás irányába
2. az anya hangja felé irányítják figyelmüket szelektíven
3. az anyai beszédmód melodikus kontúrjaira irányítják figyelmüket (a nem nyelviekre is)
4. fokozatosan képesek prototipikus kontúrok különbségének és hasonlóságainak megkülönböztetésére
5. a hangszekvenciák megfigyelése

Minél inkább képesek voltak az anyák gyermekükkel interakcióba lépni (pl. Nézz ide - ez a...), annál fejlettebb szókinccsel rendelkeztek a picik 21 hónapus korukra (Grimm, 1999:23).

Bruner (1980) szerint anya és gyermek ugyanolyan fontos szerepet játszanak a nyelvelsajátítás folyamatában. A gyermek nyelvelsajátítása közös problémamegoldó folyamatot igényel anya és gyermek részéről. Ebben a folyamatban az anya reagál gyermeke nyelvi szárnypróbálgatásaira, a folyamatnak megfelelően azt a gyermekre leképezve, neki megfelelően, individuális módon. A gyermek számára ez a folyamat a dialógusba való behatolás folyamatát jelenti, ami legelőször is nonverbálisan történik. Az anya arca sem statikus, hanem állandó mozgásban van, ami a hangjával egységet alkot (Grimm, 1999:22). Mindkét résztvevő egymás szándékait és közléseit interpretálja, ahogyan az anya a nyelvi elemeket használja a gyermekének mozdulataira, reakcióira szabva (Kühne, 2003).

A gyermek konfrontálódik az anyai beszéddel, és lehetőséget kap annak utánzására. A gyermek leszűkítve utánoz, tehát a gyermek utánzásai nem pontosak, hanem a szülői beszédet adja vissza leegyszerűsítve (Brown-Bellugi, 1981). Reimann (2002) az utánzás területén a gyermekek életkorának függvényében 3 fázist különböztet meg:

1. az azonnali utánzást 1 éves korban: rögtön ismétli a hallottakat
2. a késleltetett utánzást 1, 9 évesen: néhány másodpercet várva utánoz (scaffolding, avagy a támogató nyelv)
3. a kérdező utánzást (motherese/ tanító nyelv) 2,4 -3 évesen: amikor az utánzás később következik be (percek, de akár egy nap is eltelhet az ismétlésig) és saját komponensekkel egészíti ki a gyermek a hallottakat.

Zimmer (1988:12) arra hívja fel a figyelmet, hogy az utánzás az életkor előre haladtával csökken: míg 2 éves korukban a gyermeki megnyilatkozásuk 20%-a utánzás, addig 3 éves korra ez lecsökken 2 %-ra. Azért imitál, hogy az éppen megtanultat gyakorolja. Pléh (2006:775) kiegészíti ezt a megállapítást, azzal hogy elsősorban szótanulás céljából imitálnak a gyerekek, illetve az új értelmetlen szavaknak igyekeznek - azokat mondatba foglalva - számukra egyértelmű jelentést adni. Az utánzás tehát a saját rendszer kibővítésének eszköze, amelyen keresztül társas szerepeket gyakorol, ad vissza a gyermek.

A nyelvet elsajátító gyermek éppoly kevéssé ismétlőgép, mint amennyire nem egy szuverén nyelvteremtő; hanem az utánzás és a spontaneitás összjátékából alakul ki a nyelvi fejlődése (Stern, 1928).

A szülői oldal felől szemlélve az utánzás folyamatát, tehát az utánzót követő perspektívaváltás után, az utánzott irányából közelítjük meg a folyamatot. Természetesen a szülő is utánoz, de ő éppen ellenkező irányba kiterjesztve teszi ezt, kiegészíti a gyermeke által elmondottakat (Kühne, 2003, Pléh, 2006). Grimm (1999:40) szerint az anya egy implicit pedagógiát követve lehetőséget nyújt gyermekének szituációkat teremtve, saját viselkedése és az anyai reakciók között kapcsolatot teremteni. A dajkanyelv olyan nyelv, amelyhez az artikulált vagy artikulálatlan hangcsoportokat gügyögő kisgyermek bizonyos kezdetleges, de állandóan visszatérő hangjaihoz vagy hangsorozataihoz a gyermek környezetében élő felnőttek, bizonyos fogalmakat kapcsolnak. (pl.: papi, bibis) Szavainak jellemző sajátossága a szótagismétlés, (reduplikáció). Túlhajtott használata károsan befolyásolja a gyermeket a rendes beszéd megtanulásában. A dajkanyelv a világ talán összes országában létezik, jellegzetességei egyszerű mondatok, egyszerű szavak, egyszerű, tiszta, egyértelmű hangsúlyozás, magas hangfekvés, kérdő jellegű intonáció a mondatvégeken (http://www.kislexikon.hu/dajkanyelv.html).

Öt tényező tűnik fontosnak a beszédelsajátítás sikere szempontjából (Grimm, 1999:43):

1. a hangfekvés: az anya magas hangfekvésben beszél (400-600 Hz)
2. a mondat dallama: az anya túlzó intonációt használ. Megemeli a hangszintet a mondat végén.
3. az akcentus eltolása: az anya a fontos szavakra hangsúlyozással hívja fel a figyelmet.
4. a kontrasztképzés: bizonyos hangképzéssekkel figyelemfelkeltést végez (ba-ba-ba stb.)
5. az irányított nyelv: az anya, miközben beszél, szemkontaktusban van a gyermekkel. Új szituációkat teremt, a gyermek figyelmének felkeltése, fenntartása érdekében.

A felnőttek a természetes környezet által adott dolgokról, személyekről beszélnek, olyasmiről ami spontán módon itt és most jelen van. Butzkamm (2004) és Reimann (2002) szerint a szülők „súgóművészete" nélkül nem lenne nyelvelsajátítás: nemcsak nyelvet adnak át, hanem spontán és intuitív módon olyan környezetet alkotnak, amely fejleszti a gyermekek nyelvi elsajátításának folyamatát:

  • beszélgetnek olyan dialógusban, amikor a gyermek még nem tud beszélni, úgy hogy a gyermeki hangocskáknak értelmet tulajdonítanak, és a gyermek tevékenységét beszéddel kísérik,
  • arról beszélnek, amit a gyermek lát, megfog, amit fel akar fedezni,
  • folytatni óhajtják a beszélgetést,
  • egyszerű nyelvtani konstrukciókat használnak,
  • bevonják a gyermeket a környezetbe, ezzel is magyarázva, hogy a világ megértése a nyelv megértésével kéz a kézben fejlődik,
  • kompetens beszédpartnernek tekintik a gyermeket,
  • akkor kap új ismereteket a gyermek, ha ezt az igényét jelzi a szülő felé,
  • a gyermek nyelvi megnyilatkozásait megragadva nemcsak utánozzák azokat, hanem szabályszerűen modellezik és kiegészítik őket
  • fejlesztik a gyermek narratív kompetenciáit.


Példák a gyermeki beszéd fejlődésére:

(a baba mosolyog)

Anya: Ó, milyen aranyos kis mosoly!
Igen, ugye aranyos?
Itt.
Itt a kis mosoly.
(a kisbaba böfizik)
De pompás böfike még hozzá!
Igen, most jobb, ugye?
Igen.
Igen.
(a baba gőgicsél)
Bizony!
Aranyos hangocska!
(Snow,
1977)

Anya: Gomb?
Jancsika: Atty.(?)
Anya: Egy?
És hol a kettő?

Wanda: Pápa //apa.
(Párna//apa).
Anya: Apáé az a párna?
Apáé?

Wanda: Páha.
(Párna) (Réger, 1990)

Anya: itt is keressünk neked játékot?
Miki: gyeje.
Anya: ne keressünk játékot?
Miki: homo.
Anya: majd lemegyünk homokozni, de most nem tudunk.
Miki: apó ap ezt.
Anya: azt is visszük. felkapcsoljuk a lámpát?
Miki: én is.
Anya: te is, igen.
Miki: csücs. (Miki, 1;11)

Miki: föjébjedtek.
Anya: igen.
Miki: de ez mindig edől.
Anya: hm.
Miki: nézi a maci a a ájjatokat.
Anya: igen.
Miki: adtam neki ö ö ciflit.
Anya: kinek adtál kiflit?
Miki: annak a macinak.
Anya: jól van. hát most mit szeretnél csinálni maci?
Miki: még hamit.(Miki, 2;4)

Anya: miért nincs neki ajándéka?
Miki: mejt a Mikujás nem hoz.
Anya: miért nem hoz neki a Mikulás?
Miki: azéjt mejt mejt ezt csinálta amit én.
Anya: és te mit csináltál, Miki?
Miki: akkoj én adtam.
Anya: adtál neki ajándékot? te olyan aranyos vagy!
Miki: figyelj, én veszek neki egy ilyen könyvet.
Anya: tényleg, még egy ilyen könyvet is veszel neki?
Miki: igen. és még anyukát is.
Anya: anyukát?
Miki: én kettő anyukát szejetnék venni. azért mert hogy apunak is jegyen anyukája. (Miki,2;11) (www.cogsci.bme.hu)

Német nyelven leggyakrabban használt szavak 12 hónapos korban (Schlecker Freiburg)

                             szó                        gyakoriság

1                           Mama                    66
2                           Papa                      63
3                           nein                        23
4                           Hund                      15
5                           Ball                        14
6                          danke                     12
7                           Baby                       8
8                           Puppe                     7
9                           Auto                       7
10                         bitte                        7
11                         Bär                         6
12                         Kuh                        4
13                         Schaf                      3
14                         Ente                        3
15                         essen                       2