A projekt típusú tervezés alkotó jövőbetekintést és vállalkozást, fejlesztési feladatok megoldását, mindazonáltal kockázatot, s egyúttal járatlan utak kiépítését, feltáratlan terület megismerését is jelenti. Ennélfogva a projekt típusú tervezés alapos, operacionalizált tervezőmunkát, folyamatos ellenőrzést, elemzést igényel, kitüntetett szerepet tulajdonít a rendszeres értékelésnek.

A projekt sok résztvevő együttműködésével megvalósuló, határozott ideig tartó, – a tervezés, szervezés, végrehajtás összehangolására, a szellemi, fizikai, anyagi eszközök mozgósítására különös hangsúlyt fektető, a projektvezetés módszereit alkalmazó – fejlesztés.

A projektvezetés módszerei:

- pontos feladatmeghatározás;

- gondos tervezés;

- szervezett kommunikáció és kooperáció;

- visszacsatolás, a végrehajtás folyamatos követése, értékelése, szükség esetén a terv módosítása.

A minőségbiztosítás korszerű felfogása és a projektmódszer abban hasonlítanak egymásra, hogy mindkettő hangsúlyozza:

- a megtervezett és rögzített, a résztvevők által elfogadott célok és követelmények, célok és sikerkritériumok fontosságát;

- ezeknek a betervezhető, illetve a rendelkezésre álló (szellemi, fizikai, anyagi) erőforrásokkal való összhangját, valamint

- az elfogadott célok elérésének, követelményekhez, sikerkritériumokhoz (teljesítési kritériumokhoz) igazodó dokumentálását.

A projekt típusú tervezés tehát alapos, operacionalizált tervezőmunkát, pontos feladatmeghatározást, az érdekeltek együttműködését, szervezett kommunikációt és kooperációt, s egyúttal folyamatos ellenőrzést, elemzést igényel, kitüntetett szerepet tulajdonít a rendszeres értékelésnek.

Több hasonló projekt számára típusterveket lehet készíteni. (Pl. bevásárlóközpont építése, benzinkútépítés, (típus)tantervek, (modell)tantervek vagy (minta)tantervek.) Ezeket a típusterveket lehet azután a helyi viszonyokhoz adaptálni, a helyi körülményeknek megfelelően módosítani, részletezni. Típusterv lehet egy adott projekt tervezői, kivitelezői számára készült előírás- és ajánlásgyűjtemény is.

 

Mi tekinthető projektnek, mi valósítható meg projekt típusú tervezéssel az oktatás, képzés rendszerén belül?

1. lehetséges válasz:

Egy gyerek/fiatal oktatása, illetve egy állampolgár/munkaerő kiképzése projektnek tekinthető, projekt típusú tervezéssel megvalósítható. Sok résztvevő (szakember, intézmény) együttműködésével megvalósuló, kockázattal járó, anyagi, szellemi, fizikai forrásokra támaszkodó, meghatározott ideig tartó fejlesztésnek tekinthető.

2. lehetséges válasz:

Egy iskolai osztály képzése az első évfolyamtól az utolsó évfolyamig, egy (szak-, át-, tovább-)képzésben részesülő csoport képzése a tanulmányok megkezdésétől a képzettség megszerzéséig projektnek tekinthető, projekt típusú tervezéssel megvalósítható.

3. lehetséges válasz:

Egy iskola egy tanéve, egy képzés adott ciklusa (éve, szemesztere) – mely felöleli valamennyi osztály, valamennyi csoport, s a velük együttműködő szakemberek intézményhez, képzéshez kötődő valamennyi tevékenységét (s a tevékenység folytatásának feltételeit) – projektnek tekinthető, projekt típusú tervezéssel megvalósítható.

4. lehetséges válasz:

Ha az oktatás/képzés projektnek tekinthető, ha projekt típusú tervezéssel megvalósítható, akkor a tanterv (a curriculum vagy folyamatterv) – mely az oktatás, képzés értékjelölő, folyamatorientáló dokumentuma – projekttervnek tekinthető, a curriculumfejlesztés projekt típusú tervezés segítségével megvalósítható.

V.ö. Káldi Tamás: Helyi tantervek készítése számítógéppel. Új Pedagógiai Szemle, 1996. 7-8. sz.

5. lehetséges válasz:

Projektnek tekinthető, ha projekt típusú tervezéssel valósul meg egy intézményt (vagy az intézmény több alrendszerét) átfogó fejlesztés, mint például a „mentálhigiénés és komplex egészségnevelés”, a „viselkedés- és környezetkultúra” programjai, a „nyitott iskola” megteremtésének programja, a „differenciált pedagógia” érvényesítése, beépítése az iskola helyi tantervének valamennyi dokumentumába.

6. lehetséges válasz:

Projektnek tekinthető, ha projekt típusú tervezéssel valósul meg egy intézmény valamely egységét, tevékenységterületét átfogó fejlesztés, mint például „az iskolarádió” létrehozásának megtervezése „nyitott tanári és szülői klub” létrehozása, „diákvállalkozások”, „iskolaszövetkezet” létrehozása.

7. lehetséges válasz:

Projektnek tekinthető, ha projekt típusú tervezéssel valósul meg egy tanulási egység, rendszerint valamely komplex témakör, problémakör interdiszciplináris feldolgozása.

Melyek a projektorientált tanulás jellemzői?

A projektoktatás – amely a századfordulón az USA-ban és Nyugat-Európában jelent meg – elsősorban a tanulók érdeklődésére alapozva, átlépve a tantárgyi határokat, a gyakorlati feladatok megoldásának, konkrét produktumok létrehozásának fontosságát hangsúlyozva, életszerűvé tette az iskolai munkát.

A következőkben a projektorientált tanulás ismertető jegyeit vesszük sorra. E szempontok felhasználhatók a tantárgyi, képzési dokumentumok összeállításában, egy-egy tanulási, képzési egység programjának megalkotásában. E szempontok alkalmazhatók a tanulás, képzés folyamatának megszervezése során, akkor is, ha projektnapokban vagy projekthetekben gondolkodunk, akkor is, ha a projekttémák egy teljes év munkáját átfogják. Segítségükkel tervezhetünk tanórai vagy szemináriumi tevékenységet, szakköri vagy speciálkollégiumi munkát.

A döntéshozatali folyamatokban való cselekvő részvétel, az elmélet és a gyakorlat merev szétválasztásának megszüntetése, valamint az egyoldalú szaktárgyi (szaktudományi) specializáció feloldása, döntő kritériumai e tanulási formának. A célok meghatározásánál, a tartalom és a módszerek kiválasztásánál, a szervezésnél és az eredmény biztosításánál egyaránt figyelembe kell venni, hogy számtalan (szociális, kognitív és konkrét munkatevékenységekhez szükséges) képesség mozgósítására, aktivizálására, felhasználására, fejlődésére nyíljon lehetőség.

A csoportnak magának kell céljait meghatároznia, érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően a tartalmat kidolgoznia, és az egész munkát önállóan megszerveznie.

A témaválasztás alapjait a mindennapi problémák, valamint az aktuális és aktualizálható tanulói érdekek alkossák. Ezek a – tanulók érdeklődéséhez, aktuális érdekeihez kapcsolódó – problémák ugyanakkor szervesen beépülnek, beépíthetők a tervezett hatásrendszerbe (a tervezett tananyagstruktúrákhoz is kapcsolódó hatásrendszerbe, vagyis a tantervi követelmények, elvárások rendszerébe).

Ez a tanulás interdiszciplináris megközelítésmódot igényel, ez a tanulás a kutató és felfedező, a játékos és fantáziadús, a kérdezni tudó és kérdezni engedő, a kooperatív és szociális tanulás lehetőségeinek megteremtését követeli meg.

Meg kell teremteni az iskola nyitottságának lehetőségét a különböző közösségek, a város, a távolabbi vidékek felé, fel kell tárni a lehetséges külső tanulási színterek körét.

Ez a szerep nagyobb valószínűséggel „kényszeríti ki”, hogy a tanár elkerülje a sztereotípiákat, hogy kritikus énfunkciókat alakítson ki, hogy folyamatosan tökéletesítse kognitív, szociális, személyes kompetenciáit.

A „nyitott curriculumszemlélet”-nek megfelelő tanulásszervezés valósítható meg. Ez a fajta tanulásszervezés elegendő teret biztosít a rugalmasságnak, az előre nem tervezett, nem tervezhető akciók beépítésének is a tanulás folyamatába.

Meg kell vizsgálni, hogy a projektorientált tanulás „termékei”, produktumai milyen értékeket hordoznak magukban. Ezek lehetnek anyagi értékek, szociális értékek, lehetnek a résztvevők életvitelét aktuálisan, de távlatokban is segítő, közvetett vagy közvetlen, az élet minőségére kiható értékek is.

V.ö. Bárdossy Ildikó.: Projektek az oktatásban. Pedagógiai Szemlélő, 1994. 1. füzet. A Projektek az oktatásban c. speciálkollégium periodikája. JPTE Pedagógia Tanszék

Példa: Egy megvalósított iskolai projekthét tervezési folyamatának lépései:

1. lépés: Tervezési gyűlés, mindazon kollégák részvételével, akik a projekthét közreműködői lesznek. A tervezési folyamat értelmezése, megvitatása, a tervezési szakasz menetének kialakítása. A tanárok által javasolt projekttémák összegyűjtése.

2. lépés: Az osztályfőnökök kritériumkatalógust készítenek az osztályoknak, mely a projektorientált tanulás kritériumait fordítja le a tanulók számára.

3. lépés: Az osztályok a kritériumkatalógus alapján megvitatják a kérdéseket: „Mi a projekttanulás?” „Hogyan akarunk egy projektet megvalósítani, egy projekthetet véghezvinni?” Egyes osztályokban az eredmény egy faliújság volt, mely diáknyelven tette közzé azt, mi jellemez egy projekthetet. Például: „A projekthéten, amilyen gyakran csak lehetséges, ki akarunk menni az iskolából.”

4. lépés: A kritériumok megvitatása után az osztályok témajavaslatokat gyűjtenek.

5. lépés: A projektkritériumok alapján az osztályok megvitatják, hogy a témajavaslatok alkalmasak-e projekttémának, hogy az egyes feladatokat meg lehet-e valósítani.

6. lépés: A tanárok és a diákok projekttéma javaslatainak egyeztetése. Áttekinthető témakatalógus létrehozása.

7. lépés: A diákok – egy faliújságra szerkesztett, rajzos, szöveges projektkínálat alapján – jelentkeznek a választott projekttémákra.

8. lépés: Egy szervezőcsoport a diákok jelentkezése alapján összeállítja a végleges projekttémákat, melyekhez igazodnak a tanárok is.

9. lépés: A projekt megkezdése előtt kerül sor az előkészületi lépések megbeszélésére, az első feladatok megtervezésére, annak érdekében, hogy a tanulók előkészülhessenek, felvehessék a szükséges iskolán kívüli kapcsolatokat stb.

V.ö.: Johannes Bastian: Die Regenbogenkampfer. Eine Woche auf den Spuren von Greenpeace. J. Bastian – H. Gudjons (Hg): Das Projektbuch. Bergmann – Helbig Verlag, Hamburg, 1991. Ford.: Gillich Mária: A szivárványharcos. Egy hét a Greenpeace nyomában. In.: Pedagógiai Szemlélő 1994. 1. füzet. A Projektek az oktatásban c. Speciálkollégium periodikája. JPTE Pedagógia Tanszék Pécs. Projektek az oktatásban. 17-32. o. Szerk.: Bárdossy Ildikó, Gocsál Ákos és Szauer Ilona

Példa: „Egészséget mindenkinek!” – Projektterv:

A projekt résztvevői: gimnáziumi 3. osztály tanulói, biológia, kémia, földrajz tanár, osztályfőnök, testnevelő.

A projekt időtartama: 16 héten át heti 3-4 óra a biológia, kémia, földrajz, osztályfőnöki órák tömbösítésével.

Segédanyagok: egészséges élelmiszerek, analitikai, kémiai eszközök, barométer, fényképezőgép, sporteszközök, számítógép, magnetofon.

Pedagógiai célok: Az egészséges életmódra nevelés a projektorientált tanulással sokkal inkább megvalósítható, mint csak tanári elbeszélés alapján. A cél, hogy a gyerekek maguk fedezzék fel az egészséges élet „titkait”, hogy a projekt keretében sajátítsanak el tantárgyi ismereteket.

A projekt tervezése: A tervezési időszakban a gyerekek érdeklődésüktől, s a közösen megtervezett feladatoktól függően csoportokat alkotnak. Meghatározzuk a csoportok értékelési elveit, s a többi csoport tájékoztatását is. Ekkor döntjük el, hogyan záruljon a 16 hetes projekt. Egy lehetőség az lehetne, hogy egy hétvégét együtt töltsünk, például a Zselicben. A hétvége megszervezését a csoportok, feladataik szerint, beosztják.

Lehetséges csoportmunkák:

1. Egészséges étrend, ruházkodás

- A helyes étkezés kritériumainak összegyűjtése, összehasonlítva az egészségtelen étkezéssel és ételekkel.

- Táplálkozási szokásainkról közvéleménykutató kérdőív összeállítása, felvétele, kiértékelése.

- Előadó meghívása, szakemberek felkeresése, velük interjú készítése (pl. Natura bolt vezetője, gyógynövénybolt dolgozói).

- A helyes étkezés „tízparancsolatának” összeállítása, tabló készítése.

- Vitamintáblák és ételek összeállítása, tabló készítése.

- Reformételek készítése. Társak, meghívottak megvendégelése.

- A helyes öltözködés szabályainak összeállítása. Szakemberek felkeresése, riport készítése, például egy szövetbolt munkatársaival.

2. Drog, alkohol, AIDS

- Közvéleménykutatás: létezik-e a mai Magyarországon drog-, illetve AIDS-probléma?

- Előadó felkutatása, meghívása, fórum megszervezése a magyarországi droghelyzetről.

- Drogfajták összegyűjtése, tabló készítése.

- Tréningszervezés, szerepjátékok, döntéshelyzetek.

- Antireklámok készítése (auditív, vizuális, audiovizuális információhordozók felhasználása).

3. Sport

- A 16 héten át játékok, versenyek, mérkőzések szervezése a projekt résztvevőinek.

- Sportolásra, testedzésre, mozgásra buzdító szórólapok készítése.

- A projektzáró hétvége megszervezése (busz, kulcsosház, térkép, túrák, a projekt eredményét közzétevő programok egyeztetése az egyes csoportokkal stb.).

A csoportok a projekt lebonyolítása során rendszeresen találkoznak, beszámolnak eredményeikről, felhasználják egymás tapasztalatait, feltárt információit.

A projekttervet készítette: Jurisics Judit matematika-kémia szakos hallgató. In.:¨Pedagógiai Szemlélő 1994. 1. füzet. A Projektek az oktatásban c. Speciálkollégium periodikája. JPTE Pedagógia Tanszék Pécs. 52-54. o. Szerk.: Bárdossy Ildikó, Gocsál Ákos és Szauer Ilona.

Ha szeretne olvasni arról, miként valósulhat meg projekt, projektorientált tanulás tantárgyi kereten – például irodalom tantárgyon – belül is, ajánlom figyelmébe Pethőné Nagy Csilla könyvének vonatkozó fejezetét.