A beás nyelv hangtana
A BEÁS ABC |
||||||
a | ă | á | b | c | cs | d |
e | é | f | g | gy | h | i |
î | j | k | l | ly | m | n |
ny | o | p | r | s | sj | sz |
t | ty | u | v | z | zs | zsj |
Új
magánhangzók:
ă- az “e” és az “ö” közötti ajakkerekítés
nélküli hang
î- a “ü” hanghoz közel álló, ajakkerejkítés
nélküli hang
Megjegyzés: Ha végignézzük a beás nyelv betűsorát, talán feltűnik, hogy a magyarban oly fontos "ö", "ő" ill. "ü", "ű" ebben a nyelvben nem szerepel. Így valószínűleg érthető, miért okoz e két hang ejtése gondot főleg az idősebb beás embereknek. Ezért lesz például a magyar sütni szóból "sitni", a főzni szóból "fézni" stb.
Új mássalhangzók:
sj- sjápă DE!
lj-ly-j lingură, ljingură, jingură
zsj- zsjezsjit d-dzs-gy verdé, verdzsé, vergyé
pj-szkumpj t-
tj-ty temă-tjámă- tyámă /Picsu, pöccsös,
bj-purombj csuk,
kucsa/
rj-tárj
Összetett
magánhangzók
A beás nyelvben a magyar nyelvtől eltérően gyakran találkozhatunk kettős magánhangzókkal /diftongusok/ és hármas magánhangzókkal /triftongusok/, amelyek úgy keletkeznek, hogy két vagy három magánhangzót ejtünk egy szótagban.
Kettőshangzójú szavak Pl.: zuă nap ou tojás
Hármashangzójú szavak Pl.: plauă esik dauă kettő
Vannak olyanok, akik azonban a kettős- és hármashangzójú szavak ejtésének könnyítése miatt a magánhangzók között ún. hiátustöltő mássalhangzókat ejtenek, ezzel csökkentve a magánhangzótorlódást. Pl.: zuhă v. zuvă nap plahă v. plavă esik
A
magánhangzók
A beás nyelvben a magánhangzók időtartamának jelentés-megkülönböztető szerepe nincs, ezért e hangok hosszúságát külön nem jelöljük./A magyarban más pl.: írok-írók/
A
hangsúly
Míg a magyar nyelv hangsúlya kötött, addig a beás nyelvben a hangsúly általában magánhangzóra végződő szavak esetén az utolsó előtti szótagon, mássalhangzóra végződő szavak esetén az utolsó szótagon van. A hangsúly a jelentés szempontjából csak ritkán rendelkezik jelentés-megkülönböztető szereppel. Ez elsősorban igéknél fordulhat elő. Ennek kiküszöbölésére szolgálhat az e, é, a, á pontos használata.
Pl.: putye tudott, képes volt v.mire putyé bűzlik kásză ház kasză kasza ragyé rág rágyé borotvál
A
magánhangzók rövidülésének jelölése
A beás nyelvben ha két szó határán magánhangzók találkoznak, az egyik mindig kiesik. Ezt a jelenséget kiejtésben rövidítéssel, írásban kötőjellel jelöljük. Mindig az a magánhangzó esik ki, melynek hiánya nem okoz sem nyelvtani felismerhetetlenséget, sem jelentésváltozást.
Pl.: Jo nu ám kupij. Nincsenek gyerekeim. Jo n-ám kupij. Du tyé în iskulă! Menj az iskolába!
Du tyé-n iskulă!
A szórend
A beás nyelvben a szórend eléggé kötetlen, az értelmi és érzelmi hangsúly erősen módosíthatja. Jo misz Koká. vagy Jo Koká misz.
Megjegyzés: A beás nyelvben - több más nyelvhez hasonlóan - csak tegeződés van. |
© Dr. Orsós Anna, Déri Ildikó 2011