A harangok magyar hangja

 

„Traduire Babits en prose aurait été un sacrilège.” „Babitsot prózában fordítani szentségtörés lett volna.” – állítja Nicolas Abraham, A Jónás könyvének francia fordítója. – „Abban a néhány költeményben, melyet hallani fognak, megkíséreltem átplántálni a franciába a magának Babitsnak kedves fordítástechnikát, s szótagról szótagra visszaadni a nagy magyar költő hangját és szándékait”[146]

Babitsot, a „traductor doctus-t” A harangok avatják fordítóvá.[147]

„Ez az első műfordítása, mely nagyon tetszik nekem. Valósággal haragszom Önre, hogy műfordító vendég létére ily otthonos és művészi tud lenni úgy félvállról” – írja Kosztolányi Babitsnak 1904 tavaszán, köszönetként A harangokért.[148]

 

„A harangok mindenekelőtt rendkívüli formai játék – fokozza érvekkel a lelkesedést Rába György –, de Babits ebben a zenekari mutatványban nem annyira a l’art pour l’art zászlóvivője, mint inkább a részletek távolról is egymással harmonizáló szintézisének megteremtője. Mivel a poétikai, stilisztikai mozzanatok mindig fontosabbak neki a képzeteknél, A harangok tónusából a zene játékait érezte feltétlen közvetítendőnek.”[149]

Babits versben fordítja a verset. A ritmust és a rímet is fordítja, le is írja a kettő egymáshoz való viszonyát:

 

 

I


HEAR the sledges with the bells —

Silver bells !

What a world of merriment their melody foretells !

How they tinkle, tinkle, tinkle,

In the icy air of night !

While the stars that oversprinkle

All the heavens, seem to twinkle

With a crystalline delight ;

Keeping time, time, time,

In a sort of Runic rhyme,

To the tintinabulation that so musically wells

From the bells, bells, bells, bells,

Bells, bells, bells —

From the jingling and the tinkling of the bells. [150]


I

Halld, a szánon a harang,
Szép ezüst harang!
Mily világát vígságnak zengi ez a hang!
Halld, mint pendül, kondul, csendül
Át az éj jeges legén,
Míg a csillagnak, mely fent ül,
Fénye kristályfényesen dül
Keresztül a lég egén.
Ritmussá fut ám
Mintegy titkos rím után
Össze a csilingelés itt, melyre bong a sok harang
Sok harang, giling-galang,
Gingalang –
És e csengés és e bongás, melyre bong a sok harang.

 

 

Babits a szóismétléseket nem fordítja. A ritmust nem egyazon szó ismétlése adja, mint Poe versében, hanem ehelyett két másik megoldást kínál. Az egyik megoldás az, hogy szemantikailag írja le a ritmust, így a „tinkle, tinkle, tinkle“ helyett a „pendül, kondul, csendül“ hallható. Rába György igyekszik megnyugtatni bennünket, hogy „A fordítás hangutánzása semmivel sem marad alatta az eredetinek, sőt, nyaktörőbb, mikor Poe szóismétlését („tinkle, tinkle, tinkle”) hangfestő szinonimákkal adja vissza.”[151] Szegedy-Maszák Mihály nem osztja Kosztolányi és Rába lelkesedését A harangokért, e rész fordításával kapcsolatban megjegyzi: „Poe The Bells című költeménye s Babitsnak e szöveg alapján készített fordítása ugyan egyaránt sok hangutánzó elemet tartalmaz, csakhogy amikor az angol szövegben ismétlődik egy szó, a magyarban rokonértelmű szavak követik egymást. A makacs egyhangúságot így másféle modorosság váltja föl (…) Nehéz volna tagadni, hogy az angol eredeti rendkívül üres, és így óhatatlanul is föltehető a kérdés, miért akarta Babits bevenni e költeményt európai olvasókönyvébe”.[152]

 

Kulcsár Szabó Ernő pedig arra hívja fel a figyelmet[153], hogy „A műfordításra vonatkozó magyar szakirodalom máig mérvadó teljesítményei – Kardos Lászlóétól Rába Györgyéig – azonban olyan nyelvi horizontban[154] állnak, amely jellegéből adódóan nem problematizálhatta az eredeti és fordítás közt kialakuló közvetítés létmódját.”[155] Így például „Rába György könyvéből kiderül, hogy Babits fordítói gyakorlatában még akkor is inkább az átsajátítás elve érvényesült, ha kései munkáiban a tónushűség és az interferencia elve[156] uralkodott el.”[157]

 

A másik, Babits által kínált megoldás a szóismétlések helyett az, hogy akár a fentebb idézett, refrénszerűen ismétlődő sorokban, nem a harang szavát, hanem a harang hangját szólaltatja meg, így lesz a „From the bells, bells, bells, bells / Bells, bells, bells–“ fordítása ,‚Sok harang, giling-galang / Gingalang –“. Mindkét esetben a hangkombinációk, a szótagok ismétlése adja a ritmust.

Babits nemcsak fordítja Poe versét, hanem „itt-ott”, Rába György számítása szerint „a 105 soros versben hét-nyolc alkalommal”, „bele is költ a szövegbe”[158], amire „csak a három-négyszeres – és visszatérő! – rímek légtornász mutatványa készteti; ilyenkor is szinonimával egészít ki:

 

Yet the ear distinctly tells,

In the jangling,

And the wrangling,

How the danger sinks and swells,

Mégis jelzi jól a hang,

Mint sikoltás,

Lárma, oltás,

Árad a vész, vagy lappang,

 

Rába felsorakoztatja „ennek a fantasztikumba átcsapó zenének” a „poétikai hangszereit”, az alliterációkat, a belső rímeket, a hangutánzást, a hangfestést, azokat az eljárásokat is, melyek a „hangulatkeltést, a zenével sugallást a fogalmi közléssel egyenlő rangra emelik”.[159] Ám mindabból, amit Babits Poe-tól tanulhatott, a leglényegesebb a „nyelvi elemek dinamikájának” „ritmusképző volta”, „a betűrímnek tulajdonított ritmusképző jelentőség”, „a parallelizmusok különböző válfajai”, így a refrén, a szóismétlés, motívumismétlés, gondolatritmus, egészen odáig, hogy „a közölést is zenei-asszociatív syntaxis alakítójaként használja.”[160]

 

Rába kiemeli, hogy mindezen túl Poe, mint a „szimbolizmus közvetett őse”, arra is megtanítja Babitsot, a fordítót, hogy a vers nemcsak „auditív jelrendszer”, hanem „jelformájú vizuális kép”, mely az ismétlődő elemet mindig más-más szövegkörnyezethez kapcsolja, ami elsősorban térhatásra vall, és különlegesen logikai-asszociatív jelenség, s mint ilyen az intellektuális szimbolizmus (Mallarmé) poétikájától sem idegen.”[161]

Mallarmé, A harangok francia fordítója csak hallatja, de nem láttatja a különböző harangokat, holott a Poe-vers kézirata[162], a különböző változatok közötti különbség, az újrakiadások alapját képező G változat is azt mutatja, hogy Poe versbe önti a harangokat, és harangokba önti a verset. A Babits-kiadásokban megjelenő harangok formailag ugyan nem tűnnek annyira kimunkáltnak- mint Poe harangjai, de látványukban őrzik az eredeti mintázatát. A mai szövegszerkesztők segítségével Babits harangjai is egyetlen mozdulattal – középre zárás-- láthatóvá tehetők

 

I


Halld, a szánon a harang,
Szép ezüst harang!
Mily világát vígságnak zengi ez a hang!
Halld, mint pendül, kondul, csendül
Át az éj jeges legén,
Míg a csillagnak, mely fent ül,
Fénye kristályfényesen dül
Keresztül a lég egén.
Ritmussá fut ám
Mintegy titkos rím után
Össze a csilingelés itt, melyre bong a sok harang
Sok harang, giling-galang,
Gingalang –
És e csengés és e bongás, melyre bong a sok harang.

 

 

A Derrida által Fónagytól idézett szövegváltozatot olvasva, alighanem maga Babits is zavarba jönne. Ebben a változatban ugyanis ez olvasható:

„Halld, mind, pendül, kondul, csendül ... (Mihály Babits)”

A Babits-kiadásokbanpedig ez olvasható: [163]

Halld, mint pendül, kondul, csendül …

Grammatikailag mindkét megoldás helyes. A mind a többes szám fordítása, a mint a how fordítása. A harangok kiadásaiban következetesen mint szerepel, így a mind vagy Fónagy fordítása, vagy a nyomda ördögének műve.[164] A Derrida által idézett három fordítás közül a németben is található hiba, itt a sie helyett sir olvasható, ami az e és az r klaviatúrán elfoglalt helye miatt inkább tipikus elgépelésnek számít, semmint +R hatásnak vagy az angol iránti lovagias gesztusnak.[165] Ám a mint/mind alig hallható, inkább látható különbsége túlságosan is létező különbség ahhoz, hogy véletlen elírásnak minősüljön. Fónagynak az nd ismétlődésére vonatkozó kommentárja is arra utal, hogy itt nem véletlenről, sokkal inkább túlmotiváltságról lehet szó. De akár Fónagy, akár a nyomda ördögének műve, a „Halld, mind, pendül, kondul, csendül” fordítás a dekonstruktívabb.
« Előző | Következő »

A tananyag a követkkező licenc alá esik: Developing Nations 2.0

Mindent megtettünk, azért, hogy a jogvédelem alatt álló ábrák, képek, hivatkozások, források, mozgóképek és animációk közléséhez a jogtulajdonos engedélyét megszerezzük. A kiadó elnézést kér amiatt, ha mégis valami mulasztás történt, továbbá várunk minden ezzel kapcsolatos észrevételt.