8.   Művelődés és nevelés: a magyar humanizmus és reneszánsz

Már Luxemburgi Zsigmond, még inkább Hunyadi Mátyás idején figyelhető meg a reneszánsz és humanizmus magyarországi kialakulása és elterjedése. Az antik műveltséggel rendelkező Hunyadi Mátyás korának ismert és elismert reneszánsz uralkodója volt. A mai Mátyás-kép kialakítása Galeotto Marzió olasz humanistának köszönhető, aki a magasztos jellegű Mátyásról számos anekdotát örökített meg „Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről” szóló munkájában. Mátyás olasz humanistákkal vette körbe magát, Beatrix is itáliai származású volt, ahogy neves történetírója, Bonfini mester is. (Utóbbi írta meg Magyarország krónikáját a kezdetektől 1496-ig. E munka jelentette egészen a XIX. század elejéig a magyar történelem alapjait. A magyarországi humanizmus és reneszánsz megteremtésében nagy szerepet játszott Pietro Ranzano, Janus Pannonius, valamint Mátyás nevelője, Vitéz János.

A szlavóniai kisnemesi családból származó Vitéz számos egyházi tisztséget töltött be, Hunyadi János kormányzósága idején váradi püspök, később esztergomi érsek lett. Vitéz János korának igazi humanista főpapja, bár maga soha nem járt Itáliában, mégis az itáliai műveltség magyarországi megalapozójának tekinthetjük. Váradi püspökként óriási könyvtárat alapított. A könyv-és képtár a korabeli humanista műveltség szimbólumához tartozott, a hatalomhoz elengedhetetlenül fontosnak tekintett kulturális presztízst jelentette (l. pl. a Corvina gyűjteményt!) Mátyás nevelőjeként Vitéz megszerettette az uralkodóval a művészeteket és a tudományt, de azon túl óriási szerepet játszott a fiatalok nevelésében. Az 1460-as években az itáliai peregrináció kialakítása fűződött a nevéhez, számos fiatal tanulhatott a veronai Guarino iskolájában. Számos kisnemesi, sőt tehetséges mezővárosi jobbágyi származású fiatalt karolt fel, pallérozott, akik közül nem egy magas állami tisztséghez jutott (l. Váradi Péter későbbi kancellár társadalmi felemelkedését). Vitéz János szabadidejét a tudománynak, az antik műveltség megszerzésének áldozta, antik művek szövegeit javította, az antik forrásokat széljegyzetekkel látta el. Számos konfliktus alakult ki közte és Hunyadi Mátyás között.

A mélyen törökellenes Vitéz például hosszú távon nem nézte jó szemmel Mátyás nyugati, különösen cseh hadjáratait. Vitéz pozsonyi egyetemalapítási kísérlete tiszavirágéletűnek bizonyult, politikai bukása maga alá temette egyetemalapítási kísérletét. Számos reneszánsz műemlék jött létre Magyarországon, a visegrádi királyi palota, vagy a késő reneszánsz korból a nevezetes Bakócz kápolna.