Nyelvtan

Az ige

A kijelentő mód igeidői

A cselekvés irányulása szerint megkülönböztetünk tárgyas és tárgyatlan igéket. A cselekvőnek és a cselekvésnek egymáshoz való viszonya alapján megkülönböztetünk cselekvő, visszaható és szenvedő igealakokat. Az igealakok kifejezik a cselekvés módját és idejét, valamint a cselekvő számát és személyét.

A beás nyelvben öt igemód van: kijelentő mód, feltételes mód, kötőmód, felszólító mód és tiltó mód.

A kijelentő mód igeidői

Fő idők

Mit fejez ki?

Képzése

Példák

Jelen idő

A cselekvés és a közlés ideje egybeesik

Általános érvényű megállapítás

ld. jelen idejű igeragozás

Ásztăz mă szîmc binyé.
Ma jól érzem magam.

Sjé făsjéc în iskulă?
Mit csináltok az iskolában?

Múlt idő

folyamatos múlt idő

Történetek valamint a közelmúltban végbement cselekvések elbeszélése

Az igetőhöz az "á" ill. "e" időjelet és a megfelelő személyragot kapcsoljuk.

Átunsj învăcám. Akkor (éppen) tanultam.

összetett múlt idő

A múltban befejezett cselekvés

Az "áve" "birtokolni" segédige hangsúlytalan alakjaival /ám, áj, o, ány, ác, or/ és a főige befejezett melléknévi igenevével képezzük.

Mult ám învăcát. Sokat tanultam.

Jövő idő

A beszéd pillanata után bekövetkező cselekvést jelö

Az oj, vij, o, ony, vic, or segédigével és az ige főnévi igenevével képezzük.

Mistyirică oj fi. Tanárnő leszek.

Mînyi ony merzsjé lá voj. Holnap elmegyünk hozzátok.

A jelen idejű igék

A jelen idő: egyszerű igealak.

Az egyes ill. többes szám 3. személyű igealakok hím- és nőnemben megegyeznek.

A visszaható ige ragozása abban tér el a cselekvő igék ragozásától, hogy az igealakot megelőzi / a felszólító módban követi / a visszaható névmás.

Pl.:

cselekvő ige

visszaható ige

mănînkă eszik

sză dusjé megy

jo mănînk

tu mănînsj

jél mănînkă

noj mănkăny

voj mănkăc

jéj mănînkă

jo mă duk

tu tyé dusj

jél sză dusjé

noj nyé dusjény

voj vă dusjéc

jéj sză dusjé

A leggyakrabban használt igék ragozása kijelentő mód jelen időben:

A négy ragozási csoport alapja az ige jövő idejű alakja (ld. jövő idő).
I.

alszik	mă kulk	tyé kulsj	sză kulkă	nyé kulkăny	vă kulkăc	sză kulkă
dolgozik	lukru	lukrij	lukră	lukrăny	lukrăc	lukră
él	kuszt	kuszc	kusztă	kusztăny	kusztăc	kusztă
felkel	mă szkol	tyé szkoly	sză szkală	nyé szkulăny	vă szkulăc	sză szkală
játszik	mă zsok	tyé zsosj	sză zsakă	nyé zsukăny	vă zsukăc	sză zsakă
kap	kápăt	kápic	kápătă	kăpătăny	kăpătăc	kápătă
mosakodik	mă szpăl	tyé szpély	sză szpálă	nyé szpălăny	vă szpălăc	sză szpálă
néz	mă ujt	tyé ujc	sză ujtă	nyé ujtăny	vă ujtăc	sză ujtă
olvas	umăr	umărj	umără	umărăny	umărăc	umără
segít	ázsut	ázsuc	ázsută	ázsutăny	ázsutăc	ázsută
táncol	zsok	zsosj	zsakă	zsukăny	zsukăc	zsakă
tanul	învăc	învéc	învácă	învăcăny	învăcăc	învácă
vetkőzik	má lápăd	tyé lápizsj	sză lápădă	nyé lăpădăny	vă lăpădăc	sză lápădă

II.

esik	kád	kázsj	kágyé	kăgyény	kăgyéc	kágyé
hallgat	ták	tásj	tásjé	tăsjény	tăsjéc	tásjé
lakik/ ül	săd	săz	ságyé	săgyény	săgyéc	ságyé
lát	văd	véz/vézsj	vegyé	vigyény	vigyéc	vegyé
tud/képes	pot	poc	patyé	putyény	putyéc	patyé
tölt	umplu	umplyij	umplă	umplăny	umplăc	umplă
vág	táj	táj	tájé	tijény	tijéc	tájé

III.

csinál	fák	fásj	fásjé	făsjény	făsjéc	fásjé
elad	vînd	vînzsj	vingyé	vingyény	vingyéc	vingyé
ért	prisjép	prisjépj	prisjepé	prisjipény	prisjipéc	prisjepé
főz	férb	férbj	ferbé	firbény	firbéc	ferbé
ír	szkrju	szkrij	szkrijé	szkrijény	szkrijéc	szkrijé
iszik	bjau	bej	be	bijény	bijéc	be
megy	mă duk	tyé dusj	sză dusjé	nyé dusjény	vă dusjéc	sză dusjé
megy	mérg	mérzsj	merzsjé	mirzsjény	mirzsjéc	merzsjé
mond	zîk	zîsj	zîsjé	zîsjény	zîsjéc	zîsjé
nevet	rîd	rîzsj	rîgyé	rîgyény	rîgyéc	rîgyé
sír	plîng	plînzsj	plînzsjé	plînzsjény	plînzsjéc	plînzsjé
szeret	plák	plásj	plásjé	plăsjény	plăsjéc	plásjé
tesz	puj	puj	punyé	punyény	punyéc	punyé
üt	bát	bác	bátyé	bătyény	bătyéc	bátyé

IV.

beszél	szfătijészk	szfătijésty	szfătijestyé	szfătijény	szfătijéc	szfătijestyé
dob	zvărlyészk	zvărlyésty	zvărlyestyé	zvărlyiny	zvărlyic	zvărlyestyé
érez	szîmc	szîmc	szîmcă	szîmcăny	szîmcăc	szîmcă
forráz	upărészk	upărésty	upărestyé	upăriny	upăric	upărestyé
gondol	gîngyészk	gîngyésty	gîngyestyé	gîngyiny	gîngyic	gîngyestyé
hall	áhud	áhuz	áhugyé	áhuzîny	áhuzîc	áhugyé
indul	purnyészk	purnyésty	purnyestyé	purnyiny	purnyic	purnyestyé
jön	vju	vij	vinyé	vinyiny	vinyic	vinyé
szór	răszăp	răszépj	răszepé	răszăpiny	răszăpic	răszepé
unatkozik	mă urăszk	tyé urésty	sză urestyé	nyé urîny	vă urîc	sză urestyé

Rendhagyó ragozású igék:

ad	dau	dáj	dă	dăgyény	dăgyéc	dă
áll	sztau	sztáj	sztă	sztătyény	sztătyéc	sztă
birtokol v.mit	ám	áj	áré	ávény	ávéc	áré
iszik	bjau	bej	be	bijény	bijéc	be
van	misz	jésty	ăj/jestyé	nyisz	vic	ăsz/jestyé
vesz	jau	jej	je	lony	loc	je

Megjegyzés:

Az igék többes szám 3. személyű alakja nem minden beás nyelvterületen -ăny, -ény, -îny, helyenként ăm, -ém, -îm. Ugyanígy eltérő a "beszélni" ige használata is. Lehet: szfătijészk ill. szfătészk.

A "menni" igét a beás nyelvben két igével is ki tudjuk fejezni. A köznyelvben e két ige használata /"sză dusjé", "merzsjé"/ keveredik. A legáltalánosabb használata: jo mă duk, tu tyé dusj, jél merzsjé, noj mirzsjény, voj mirzsjéc, jéj merzsjé.

A szótár részben a továbbiakban a következő alakokat adom meg:

1. az ige kijelentő módú jelen idejű ragozása dolgozik /1. lukru, lukrij, lukră, lukrăny, lukrăc, lukră/

2. az ige kijelentő mód jövő idejű egyes szám 3. személyű alakja /főnévi igenév/ /2. /o/ lukrá/ dolgozni fog - zárójelben a jövő idő egyes szám 3. személyű segédigéje

3. az ige kötőmód egyes szám 3. személyű alakja /3. sză lukré/ hogy dolgozzon

4. az ige folyamatos múlt idejű egyes szám 3. személyű alakja /4. lukrá/ /akkor éppen/ dolgozott

5. a befejezett melléknévi igenév /összetett múlt idő /5. lukrát/ dolgozott

A zárójel végén található római szám az ige igeragozási csoportját jelöli.

« Előző | Következő »