I. Kooperatív tanulásszervezési struktúrák/modellek

iDevice ikon Tevékenység
A kooperatív tanulás során a tanár előzetes tervezése alapján a csoport magának szabja meg a tananyag elsajátítás, ütemét. Segíthetnek egymásnak, dolgozhatnak párban, csoportban, csoporton belüli párokban, egyénileg munkamegosztással, és különböző változatos módszerekkel. Mindez kihívás számukra és biztosítani tudja az elsajátítás örömének átélését. A cselekvő együttműködés, során átélt öröm fokozza az aktivitást és olyan erős belső motivációs késztetést jelent, amely következtében a tanulás igen hatékony lehet és a képességek jelentős mértékben fejlődnek. Ugyanakkor megtanulnak együttműködni, egymással. „a hatékony tanulást elsősorban az jellemzi, hogy minden pszichikus folyamat aktivitásának az eredménye: tehát nem csupán vagy nem főként a figyelemé és az emlékezeté. Ez az elméleti alap lehetővé teszi a tanítás-tanulás pszichológiailag is szakszerű megszervezését, aminek következtében aktív és produktív tanulói magatartás alakulhat ki az iskolás körülményei között." (Bárdossy 1999. 13.) A kooperatív tanulás sarkalatos pontja a tanulásszervezés,  amely „sikerességét, a szerint prognosztizálhatjuk,  hogy milyen mértékben vagyunk képesek a teljes embert,  a teljes személyiséget aktivizálni a tanítás-tanulás során." (Bárdossy 1999. 15.) Ez azt jelenti, hogy úgy kell előkészíteni, megszervezni az órákat, hogy mindenkinek legyen feladata, minden diák figyelme le legyen kötve, és alkalma legyen az együttműködésre, interakcióra, szereplésre. Ebben segítenek a változatos módszerek, amelyek igazodhatnak a tanóra különböző fázisaihoz és a különböző feladatokhoz. Utasítás és szervezés nélkül a diákok elnyomják egymást, hatalmaskodnak egymás felett, és nem fognak tudni megoldani alapvető feladatokat, problémákat, és szociális konfliktusokat. A kooperatív tanulásra tervezett tanóra modellek csoportfolyamat keretében működnek és magukba foglalják az elsajátítandó tananyagot és a tananyag feldolgozására, gyakorlására szánt módszereket.  A folyamatban érvényesülnek a kooperatív tanulás alapelvei (építő egymásrautaltság, párhuzamos interakciók, egyéni felelősség, egyenlő arányú részvétel), és alapelemei (pozitív kölcsönös függés feltételei, a tanulók közötti közvetlen interakció, egyéni beszámolási lehetőség, interperszonális és együttműködési készségek, csoportélmények feldolgozása). Az együttműködő tanulásra tervezett tanóráknak különböző felépítése lehet annak megfelelően, hogy a tanár melyik tanulásszervezési modellt alkalmazza. A modellek alkalmazásánál célszerű figyelembe venni a tanulók életkorát, képességeit, az együttműködéshez szükséges kompetenciák fejlettségét és a meglévő feltételeket. A kooperatív tanulás beilleszthetjük hagyományos tanóra keretébe, de alkalmazhatunk újszerű, kevésbé ismert formákat is. A kooperatív tanulás megszervezését a tananyagnak, céloknak, követelményeknek, tanulói közösségeknek és a környezetnek megfelelően különbözőképen alakíthatjuk, de mindig az legyen a fő szempont, hogy úgy szervezzük a tanulási folyamatot, hogy abban mind a személyes és szociális kompetenciák, mind a kognitív és tanulási kompetenciák minden egyes résztvevőnél sikerrel fejleszthetőek legyenek. Ebből eredően a tanóra felépítése, modellje más és más lehet. Azok a tanárok, akik osztályukban alkalmazni szeretnék a kooperatív tanulást, tetszés szerint, az adott helyzetnek (tantárgynak, életkornak, a tanulók képességének) megfelelően választhatnak a kooperatív tanulási modellek közül:

1. Együtt-tanulási modell;
2. Az egyéni fejlődést figyelembe vevő modell;
3. A csoportkutató munkát végez modell;
4. Munkasarok forgó modell;
5. Co-op Co-op modell;
6. RJR (Ráhangolódás - jelentésteremtés - reflektálás) magyar órákra kidolgozott modellt.

Kooperatív tanulásszervezési struktúrák/modellek összehasonlítása táblázatos formában

Valamennyi modell előnye, hogy egy folyamat keretében működik és a tanulók nemcsak ismereteket, hanem az ismeretelsajátítás folyamatát is elsajátítják, amely eredménye, hogy jobban felkészülnek az ismeretek gyakorlatban történő alkalmazására, társas közegben történő problémamegoldásra. Bármelyik modell alkalmazása esetében elkerülhetetlen a tanár részéről az előzetes, alapos felkészülés. A tanár előkészítő feladatai: a tananyag, ismeretanyag logikai struktúrájának kidolgozása, együttműködésre alkalmas témák kiválasztása. Annak megállapítása, hogy a tanulók képesek-e együttműködő csoportokban dolgozni. Milyen az együttműködési képességük, milyen a társas helyzetük (rokonszenvi és presztízs viszonyuk), milyen a tudásuk színvonala? Mennyire aktivizálhatók és mennyire önállóak? Ezt követheti az algoritmusok meghatározása az adott tantárgyra: célok kitűzése (ismeretszerző és társas készségek), a választott tananyaghoz a szervezeti formák (foglalkozásmodellek, csoportmunka változatai, módszerek, technikák) kiválasztása, a tanulói és tanári tevékenység megtervezése, eszközök megválasztása, csoportfolyamatok, tér, idő megtervezése. A tervezetek formája különböző lehet a céloknak, a tananyag feldolgozásának és a szempontoknak megfelelően. Készülhet akár esszé vagy táblázatos formában is, de minden esetben ajánlatos a modellekre jellemző lépések betartása. A modellek gyakorlati példákon, konkrét foglalkozásterveken keresztüli bemutatása, egyetemi hallgatók tervezetei alapján: Orbán Józsefné (2000): A kooperatív tanulás: szervezés és alkalmazás című könyvben olvasható. Teljesen kooperatív tanulásszervezési modellnek az a szervezési forma tekinthető, amelyben valamennyi feladat megoldásában, módszerben érvényesül a négy alapelv. „A kooperatív paradigma megőrzi a pedagógus alkotói szabadságát, ugyanis kimondja, hogy bármely tanulásszervezési struktúra, legyen akár teljesen független fejlesztés a kooperatív műhelyektől, ha érvényesülnek benne a kooperatív alapelvek, akkor együttműködésre épülőnek, kooperatívnak tekinthető." (Arató, 2010) Akár egy módszer is struktúrának tekinthető (Arató, Varga, 2006.) Spencer Kagan (2001.) által javasolt struktúrák/ modellek közül néhány módszerként is alkalmazható (pl. telefon, mozaik II., partnerek).

A kooperatív tanulásszervezés különböző modelljei közül választhatunk annak megfelelően, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő, vagy azoktól mentes tanulók körében szeretnénk alkalmazni. A közvetlen utasítások révén, a kooperatív tanulás nagy előnyt jelenthet, hiszen lehetőséget ad minden tanulóknak a különböző feladatok és fogalmak gyakorlására, megtanítja nekik, hogyan kell problémát megoldani csoporttársaikkal, és hogy hogyan tudják felhasználni a foglalkozásokon szerzett ismereteket más tanórákon és területeken. A gondosan megtervezett foglalkozások, amelyek magukba foglalják a modellekre vonatkozó komponenseket, és a kooperatív módszereket, a tanulóknak széleskörű lehetőségeket biztosít az ismeretek megszerzésében, instrukciók megértésénél és felhasználásánál.

« Előző | Következő »