Hogyan értelmezhető a cél fogalma, miként jelenhetnek meg a célok a különböző rendszerszinteken?

 

A cél 1) egyrészt tudatosodott társadalmi-emberi szükséglet; 2) másrészt a tudatos cselekvés végpontjának, eredményének eszmei előképe a tudatban. Cél csak annyiban létezik, 1) amennyiben az emberi tudat eszmeileg előre tudja látni a jövőbeni állapotokat (folyamatokat); 2) amennyiben az emberi tevékenység az óhajtott jövőbeli állapotokat (folyamatokat) tudatos szándékával meg is tudja valósítani.

V.ö.: Jövőkutatási fogalomtár. Budapest, 1976. 37. o; Zsolnai József: Tantervfejlesztés, taneszközrendszer-tervezés, tanítási program (A nyelvi – irodalmi – kommunikációs kísérlet példája). In.: Tanulmányok a neveléstudomány köréből 1979-1984. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985. 174. o.

A tanterv hatásos működésének kiinduló mozzanata az értékrend biztonsága. Az értékrend biztonságát vagy bizonytalanságát a tanterv műfajában a célok, pontosabban a célok minősége határozza meg. Gagne szerint a célok főként a kommunikációt szolgálják, éspedig az oktatástervező és a tantervkészítő, a tantervkészítő és a tanár, a tanár és a tanuló, a tanár az igazgató és a szülő között.

Célok rendszeréről akkor beszélhetünk, ha a különböző szinten (országos, intézményi, tantárgyi, témaköri szinten) megfogalmazott célok egymásra szervesen épülnek, ha belőlük követelmények (azaz tanulási célok) bonthatók le. Ha nincs biztos cél(rendszer) követelménnyé bármi válhat vagy a követelmények közül bármi elhagyható, hiszen nincs érdek, érték, amire a követelmény értelmessége vonatkoztatható. Ha a célok nem operacionalizálhatók (ha nem bonthatók le a mindennapi gyakorlat szintjére, ha nem bonthatók olyan követelményekké, melyek a tanulásszervezést is meghatározzák, az értékelést is megalapozzák), akkor megmaradnak a vágyálmok szintjén, s így kellő hatást sem fejthetnek ki.

V.ö.: Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Könyvkiadó, Budapest, 2000. Lásd még: Kotschy Beáta: Az oktatás célrendszere. In.: Falus Iván (szerk.:) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

A célmeghatározások során választ kell adnunk olyan kérdésekre, hogy:

- mi az adott iskola, az adott képzés célja;

- miért kell az adott tantárgyakat megtanulni, az adott kurzusokat elvégezni;

- mi egy adott téma, egy adott tanulási egység célja, hova akarunk eljutni a téma, a tanulási egység tanulása során.

Az alábbiakban a célmeghatározás különböző szintjeire vonatkoztatva olvashat példákat:

Példa: A kerettantervek intézményi céljainak néhány jellemzője:

Az 1995-ös Nemzeti alaptanterv után, 2000-ben készültek el azok a kerettantervek, melyek a különböző iskolatípusokban (azaz az általános iskolában, a szakiskolában, a szakközépiskolában, a gimnáziumban) egyrészt szabályozták a tartalmi munkát, a tanulandó, tanítandó műveltségtartalmat és a képességfejlesztést, másrészt keretet adtak az iskolai helyi tantervek továbbfejlesztéséhez.

A gimnázium deklarált céljai között – a kerettantervi rendeletben – a következő olvasható. A gimnáziumi képzés pedagógiai feladata rugalmasan érvényesíteni a tantárgyi fejlesztés lehetőségét úgy, hogy a hangsúlyos akadémiai tudást felváltva előnyben részesíti a „tanulás tanulása” elvére alapozott képességfejlesztést, amely hasznos és sok szinten alkalmazható tudást alapoz meg. Érvényesül az elméleti és technikai tudás, illetve a pragmatikusabb alkalmazott tudás közötti ellentétek csökkentése. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás összekapcsolódik a jelenben való alkalmazás lehetőségeivel. Lényeges szempont az elméleti és az alkalmazott tudás egyensúlya.

A szakközépiskolák kerettantervi rendeletben megfogalmazott deklarált céljai többek között kiemelik annak fontosságát, hogy a diákok a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, hogy a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására és felelős döntésekre.

A szakiskolák deklarált céljai között hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátíttatása is szerepel annak érdekében, hogy a tanulók felkészültek legyenek szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, képessé váljanak a folyamatos fejlődésre, továbbképzésre, szükség esetén szakmaváltásra.

Példa: Gimnázium általános célkitűzései:

1. Valljuk, diákjainkat segítenünk kell abban, hogy stabil, harmonikus személyiségekké váljanak, s ezért törekszünk

- egészséges életmódra,

- személyiségük megismerésére, önmaguk vállalására,

- önmaguk tudatos és következetes alakításának igényére, képességeik fejlesztésére

- érzelmi életük egyensúlyban tartására, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozására, szorongásaik oldásának képességére,

- önbecsülésre, tisztességes becsvágyra nevelni őket.

2. Fontosnak tartjuk, hogy emberi kapcsolataik egészségesen fejlődjenek, ezért arra neveljük őket, hogy

- a társadalmilag elfogadott együttélési és viselkedési normákat, civilizációs szokásokat megtartsák, törekedjenek mások megértésére, egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartására,

- igyekezzenek tartalmas és tartós emberi kapcsolatokat kialakítani, legyenek fogékonyak a bensőséges emberi viszonyok: a barátság, a szeretet megnyilvánulásai iránt,

- esetleges negatív tapasztalataik ellenére tiszteljék a család intézményét,

- törekedjenek a konfliktusaik békés eszközökkel való megoldására,

- tegyenek szert személyes felelősségtudatra és lelkiismeretességre, a magukról és másokról való gondoskodás igényére és képességére.

3. Célunk, hogy hatékony társadalmi magatartásra képessé váljanak, ezért

- problémaérzékenységre, kételkedni és kérdezni tudásra, egyúttal a tévedéshez való jog elismerésére,

- önálló, logikus és rugalmas gondolkodásra, érett ítélőképességre, a hozzáértő döntés igényére és képességére,

- alkotókészségre, szellemi igényességre és a kultúra iránti fogékonyságra,

- a hasznos és értelmes munka örömére, kötelességtudatra, kitartásra, céltudatosságra,

- a képességeiknek megfelelő optimális teljesítményre törekvésre neveljük őket.

 

V.ö.: Káldi Tamás – Kádárné Fülöp Judit: Tantervezés. Iskolaszolga. Budapest, 1996. 128-129. o.

Példa: Szakközépiskola általános célkitűzései:

- olyan korszerű általános és szakmai műveltség nyújtása (elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal), amelyeknek birtokában a fiatalok képesek lesznek a gyorsan változó termelési körülményekhez alkalmazkodva megfelelő munkakört betölteni;

- felkészítés a szakiránynak megfelelő felsőfokú továbbtanulásra;

- a permanens szakmai továbbképzés igényének kialakítása;

- felkészítés a munkahelyen kívüli társadalmi szerepekre (közélet, család, szabadidő);

 

V.ö.: Káldi Tamás – Kádárné Fülöp Judit: Tantervezés. Iskolaszolga. Budapest, 1996. 128-129. o.

Példa: A tanítási-tanulási tevékenység (mint az iskolai nevelés egyik rendszerkomponensének) célkitűzései:

1. A tanulási-tanítási tevékenység közvetlen célja, hogy

- a tanulók ne elszigetelt szaktárgyi, szaktudományi ismereteket szerezzenek, hanem az objektív valóság egésze táruljon fel előttük összefüggéseiben, ellentmondásaiban, fejlődésében, s ennek során

- önmaguk is megalkothassák a külvilág belső modelljét.

(A világkép az ember-világ kapcsolat egészének gondolati reprodukciója, melynek segítségével az egyént képessé tehetjük nemcsak arra, hogy áttekintse az egymással összefüggő valóságfolyamatokat, hanem arra is, hogy a valóság átalakításában tevékenyen részt vegyen. Másképpen fogalmazva a világkép az ember-világ kapcsolat legáltalánosabb modellje, amely orientáló, integráló szerepet tölt be a megismerésben, a gyakorlati cselekvésben.)

2. A tanulási-tanítási tevékenység további célja, hogy

- ne lezárt, hanem folyamatosan továbbépíthető alapműveltséget nyújtson,

- az egész emberi életet végigkísérő tanulásnak irányt és eljárásokat adjon.

3. A tanulási-tanítási folyamatban legátfogóbb tevékenység az önálló tanulás, melynek energetika alapja a motiváltság, mozgatórugója az érdeklődés, legfontosabb eszközei a folyamatként megismert valóság és a benne rejlő, belőle keletkező problémák. Ennek megfelelően a tanulási-tanítási tevékenység az alábbi értékek kibontakozási lehetőségeinek megteremtését is célként foglalja magában. Ezek:

- a tudatosság (a tevékenység céljának, értelmének, a végrehajtáshoz szükséges módszereknek az ismerete

- a problémamegoldás meneteinek ismerete, tudatos alkalmazása

- az ismeretszerzés forrásainak, az alkalmazás lehetőségeinek felismerése, felhasználása és értékelése

- az új ismeretek megszerzésének igénye

- a nyitottság és rugalmasság a tanulási tevékenységekben

- az önirányítás képessége

- az önellenőrzés, az önértékelés képessége

- az egymástól való tanulás, az egymásra figyelés, az egymást tanítás, segítés, értékelés igénye és képessége

- az együttműködés képessége

 

V.ö.: A tanulás-tanítás programja. Bevezető. Szentlőrinc, 1983. Gáspár László és a kutatócsoport munkái alapján összeállította: Bárdossy Ildikó

Példa: A nyelvi-irodalmi és kommunikációs nevelés, 1-4. osztály, célok rendszere (kiemelések):

Célrendszerünk a 6-10 éves kisiskolások általunk kívánatosnak ítélt azon személyiségvonásait, személyiségjegyeit tartalmazza, amelyek fejlesztésében programunk részt vállal. A célrendszer nem egyszerűen listája a kívánatos személyiségvonásoknak, hanem azok hierarchikusan rendezett együttese. A célrendszer fő blokkjai blokkokra, részblokkokra és alblokkokra, csoportokra, részcsoportokra és alcsoportokra oszlanak.

Az alábbiakban a fő blokkokat és a blokkokat ismerheti meg, míg a többi összetevőkből csak példákat emelünk ki.

A). Szükségletek fejlesztése

1. Lelki egészségvédelem

1.1. jókedv, vidámságigény

2. Játék

2.2. alkotó játék

3. Magasabb rangú emberi szükségletek

3.1. a tanulás mint munka

3. 1. 1 szorgalom

a) rendszeresség

b) alaposság

c) kitartás

B) Képességek fejlesztése

1. Alapképességek

1.2. gondolkodási képességek

1. 2. 1. irányított gondolkodási képességek

a) feladatmegoldó: logikai-algoritmikus képességek

aa) ítéletalkotás

ab) következtetés

ac) fogalomalkotás

2. Tevékenység-specifikus képességek

2.3. tanulási - önszabályozási képességek

C) Pozitív viszonyulások megerősítése és kiépítése, negatív viszonyulások megelőzése és korrekciója.

1. Viszonyulások a tanuláshoz és a játékhoz

2. Társas viszonyulások

3. Értékekhez való viszonyulások

D) Az énkép fejlesztése

1. Énazonosság-tudat formálása

2. Önismeret fejlesztése

3. Önértékelés

E) A világkép formálása

1. A gyermeki világkép leépítendő elemei

 

V.ö.: Zsolnai József: A tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési programban Tankönyvkiadó, Budapest., 1991. 3. kiadás.

Példa: Vendéglátóipari Szakiskola matematika tantervének céljai:

A matematika oktatásának célja, hogy:

• alapfokú matematikai általános műveltséggel rendelkező, önművelésre képes,
• a szakmában is alkalmazható matematikai jártasságokkal, készségekkel és képességekkel rendelkező embereket neveljen.
• A jelölések, szabályok, tételek megtanulásával fejlessze az emlékezetet,
• a tételek bizonyításával, feladatok megoldási menetének követésével fejlessze az induktív és a deduktív gondolkodást,
• a feladatok megoldásának elemzésével, a bizonyítási igény felkeltésével fejlessze az ítélőképességet,
• a közös osztálytermi munkával, fejlessze az önálló véleményalkotás és a szabatos kifejezés képességét,
• mutassa meg a matematika szépségét és hasznosságát,
• bővítse a hasznos és alkalmazható ismeretek körét,
• alakítson ki olyan matematikai képességeket, és mutasson meg olyan alkalmazásokat, amelyekre a kezdő szakmunkásnak munkába álláskor szüksége lehet.

V.ö.: Káldi Tamás – Kádárné Fülöp Judit: Tantervezés. Iskolaszolga. Budapest, 1996. 130. o.

Példa: Téma és altéma célmeghatározásai:

(A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium tantárgyi tantervéből. Hatosztályos gimnázium, történelem, 7. évfolyam.)

V.ö.: Káldi Tamás – Kádárné Fülöp Judit: Tantervezés. Iskolaszolga. Budapest, 1996. 136. o.