Nyelvtan

A főnév

 

A beás nyelvben a főneveknek nemük van: hímnem, nőnem, semleges nem.

 

Minden főnév valamelyik nemhez tartozik.

A főnevek a nemük, végződésük és a bennük található hangváltozások szerint csoportosíthatók.

 


1. A hímnemű főnevek ragozatlan alakjainak végződései alanyesetben

 

a. / mássalhangzó:

Pl.: pork /disznó/, szák /zsák/, ursz /medve/, nuk /diófa/, unty /nagybácsi/, án /év/, cîgán /férj, férfi/, kál /ló/, kăcăl /kölyökkutya/, puromb /galamb/, lup /farkas/

b./ - u

Pl.: szokru /após/, lotru /tolvaj/, kumătru /koma/

c./ -u simulóhang v. félhangzó

Pl.:bou / ökör/

d./ (és -yé)

Pl.: gyintyé /fog/, zsjinutyé /térd/, frátyé /fiútestvér/, kînyé /kutya/, zsjinyiré /vő/, pestyé /hal/, sárpé /kígyó/

e./ végű hímnemű élőlényt jelentő főnevek és személynevek

Pl.: Ko /Józsi/, tá /apa/, po /pap/

A hímnemű főnevek többes száma

a./ A mássalhangzó végűek:

Ezeknél a főneveknél a következő mássalhangzó-váltakozások lépnek fel a többes szám képzése során:

k, sz --- sj pork-porsj /disznó/, szák-szásj /zsák/, ursz-ursj /medve/, nuk-nusj/ diófa/

g, z --- zsj fág-fázsj, /bükkfa/, mirg-mirzsj /méreg- mérgek/

t, ty --- c unty-unc /nagybácsi/

d, gy --- z, zsj brád-brézsj /fenyőfa/

n --- j, ny án-ány-áj /év/, cîgán-cîgány /férj, férfi/

l --- j kál-káj /ló/, kăcăl-kăcéj / kölyökkutya/

p, b, m, r ---j puromb-purombj /galamb/, lup-lupj /farkas/

Helyenként magánhangó-váltakozás is felléphet:

Pl.: păr-pérj /haj/

b./ - u végűek

szokru- szokri /após/, lotru- lotri /tolvaj/, kumătru-kumătri /koma/

c./ - u simulóhang v. félhangzó végűek

bou -boj /ökör/

d./ -é (és -yé) végű főnevek

A mássalhangzó-váltakozások azonosak az a./ csoportéval, a többes számban az "é" kiesik.

gyintyé-gyinc /fog/, zsjinutyé-zsjinuc /térd/, frátyé-frác /fiútestvér/, kînyé- kîny /kutya/, zsjinyiré-zsjinyir /vő/

Magánhangzóváltakozással: pestyé-pésty /hal/, sárpé-sărpj /kígyó/

e./ végű hímnemű élőlényt jelentő főnevek és személynevek

Pl.: Koká, tátă-tátyé /apa/, popă-po/pap/

f. / Rendhagyó az om /ember/ szó többes száma: aminy


2. A nőnemű főnevek végződései

a./ -ă

Pl.: szi /szita/, pi /kenyér/, styiklă /tükör/, puvásztă /mese/, fátă /lány/, sjá/hagyma/, szprintyá/szemöldök/, á/víz/, kîrpă /pelenka/, mî/macska/, ma /nagymama/, furnyi /hangya/, vări/gyűrű/, mî /kéz/, szăptămî/hét/, u/ajtó/, postă /posta/, gîszkă /liba/, braszkă /béka/, tra /teknő/, kásză /ház/, lákrămă /könny/, mărzsja/gyöngy/, stya/csillag/, kura /öv, szíj/ 

b./

Pl.: kutyé /fenőkő/, pînyé /kenyér/, pădu /zöld/, muje /asszony/, naptyé /éjszaka/, martyé /halál/, pla/eső/, putye/erő/, kártyé /levél/, kényvé /könyv/

c./ Egyedülálló a "nap" szó alakja: o zî vagy o zuă

A nőnemű főnevek többes száma

a./ -ă végűek

Többesjelük "-é", jellemző rájuk, hogy a tőbeli t, d, n, l, csak a ty, gy, ny, ly fokig lágyul meg.

Pl.: szită-szityé, /szita/ pită-pityé /kenyér/, cală-calyé /ruha/, styiklă-styiklyé /tükör/

Egyéb változásokkal: nyivásztă-nyivestyé /menyecske, meny/, puvásztă-puvestyé /mese/, bristă-bristyé /kés, borotva/, fátă-fetyé /lány/, pánă-penyé /toll/, sjápă-sje/hagyma/, szprintyánă-szprintyenyé /szemöldök/ 

Nincs különösebb változás pl. ezekben: ápă-á /víz/, szpumă-szpu/hab/, kîrpă-kîrpé /pelenka/, szkrafă-szkra /anyadisznó/

b./ Külön osztályt képeznek az s, zs, c, sz, z (tehát susogó és sziszegő) mássalhangzót tartalmazó főnevek, mert sok beszélőnél ezek után "" magánhangzó nem ejthető. Így egyes és többes számuk egyaránt "" végű lehet. Néhány ilyen: mî/cica/, cî /mell/, szpu/tüzes hamu/, ma/nagyanya/ stb. Ugyanilyen főnevek, de belső változással. várză-verză /káposzta/, sjirásă-sjiresjă /cseresznye/ (sokaknál: sjiresjé) 

c./ -ă egyes szám, -j többes szám

A mássalhangzó-változások a hímneműeknél láthatókkal egyeznek meg.

Pl.: furnyikă-furnyisj /hangya/, furkă-fursj /villa/, nukă-nusj /dió/, vărigă-vărizsj /gyűrű/, mînă-mîny /kéz/, găjină-găjiny /tyúk/, szăptămînă-szăptămîny /hét/ stb.

- Az usă képzősök és az -s végűek többesüket az elvesztésével képezik: usă-us /ajtó/, sjinusă-sjinus /hamu/

-"Sty" van a következő főnevek többes számában: muszkă-musty /légy/, puskă-pusty /puska/, postă-posty /posta/, tyiskă-tyisty /hurka/, gîszkă-gîsty /liba/

Különféle magánhangó-váltakozások fordulhatnak elő: puvásztă-puvésty (puvestyé mellett) /mese/, gară-gorj /lyuk/, flară-florj/ virág/, rată-roc /kerék/, braszkă-brosty /béka/, trakă-trosj /teknő/, kazsă-kozsj /v.minek a héja/.  
- Igen jellemző a nőneműekre az á-ă változás kászá-kăsj /ház/, mászá-măsj /asztal/, blánă-blăny /deszka/, pipárkă-pipărsj /paprika/. Váltakozással a hangsúlytalan szótagban: kămásá- kimésj /ing/, lákrămă-lákrimj /könny/, umiré-umirj /váll/ 

d./ végűek

Az "é"-t elvesztik, többes számuk "j".

A mássalhangzó-változások a hímneműekével azonosak. Pl.: kurtyé-kurc /udvar, kastély/, kutyé-kuc /fenőkő/, pînyé-pîny /kenyér/, păduré-pădurj /erdő/, vulpé-vulpj /róka/.  

Egyéb váltakozással:

- a-o v. e-é naptyé-nopc /éjszaka/, martyé-morc /halál/, plajé-ploj /eső/, putyeré-putyérj /erő/, uretyé-uréc /fül/  
- á-ă váltakozással (ilyen a hímneműeknél nincs) kártyé-kărc /levél/, zsumătátyé-zsumătăc /v.minek a fele/. 

e./ Rendhagyó a "szoră" /lánytestvér/ többese: "szurorj"

f./az -auă hármashangzóra végződő főnevek

Többes számuk :-elyé

Pl.: mărzsjauă-mărzsjelyé határozott alakja: mărzsja /gyöngy/. Ilyen még: styauă-styelyé /csillag/, szkintyauă-szkintyelyé /szikra/, kurauă-kurelyé /öv, szíj/, măszauă-măszelyé /hátsó fog/ 

g./ A "zî" vagy zuă /nap/ szó többes számú alakja: "zîlyé".


3. A semleges nemű főnevek végződései 

a./ mássalhangzó

Pl.: kucît /kés/, klopot /harang/, kuj /szög/, páj /szalma/, pisjor /láb/, murkoj /sárgarépa/, lyémn /fa/, kîrboj /burgonya/, gunoj /trágya/, káp /fej/, osz /csont/ măr /alma/ 

b./ kettőshangzó

Pl.: ou /tojás/

c./ magánhangzó

Pl.: păro(u) /folyó/, licso(u) /lecsó/, kilo(u) /kilo/, hintyo(u) /hintó/ - köztük sok magyar jövevényszó.

d./ egyes számban végűek

Pl.: nu /név/, szpátyé /hát/

A semleges nemű főnevek többes száma

a./ egyes szám mássalhangzóra végződik, többese "-é".

Pl.: kucît-kucîtyé /kés/, klopot-klopotyé /harang/, kuj-ku/szög/, kălkîj-kălkî /lábsarok/, páj-pá/szalma/. Magánhangzó-változással: pisjor-pisja /láb/, murkoj-murka /sárgarépa/, lyémn-lyemnyé /fa/, kîrboj-kîrba /krumpli/, gunoj-guna /szemét, trágya/, puroj-pura /genny/, măr-mérj vagy me /alma/ 

b./ egyes szám mássalhangzóra végződik, többese "-urj"

szkan-szkanurj /szék/, pát-páturj /ágy/, gárd-gárdurj /kert/, kujb-kujburj /fészek/, szikrény-szikrényurj /szekrény/

c./ egyes számban "-é" végűek.

Formailag nem különböztetnek meg többes számot. Pl.: nu /név/. De belső változás történhet: szpátyé-szpetyé /hát/. 
d./ magánhangzó végűek: a legtöbbjük olyan, mint a păro(u)-păre/folyó/. Ilyen még a licso(u)-licse /lecsó/, kilo(u)-kile /kilo/, hintyo(u)-hintye /hintó/, köztük sok magyar jövevényszó. 

e. / Rendhagyók:

a "káp" /fej/ "kápity"

az "ou" /tojás/ "auă"

az "osz" /csont/ "asză"


© Dr. Orsós Anna, Déri Ildikó 2011