A beás
nyelvben a következő mutató névmásokat használjuk.
a) A
közelre mutató névmás
|
Egyes szám
|
|
hímnem
|
nőnem
|
jelentés
|
A-T.
|
áhăsztá v. hăsztá
|
áhásztá v. ásztá
|
ez,
ezt
|
hăsztálánt
|
hásztálántă
|
emez,
emezt
|
B-R.
|
lu áhăsztá v. lu hăsztá
|
lu áhásztá v. lu ásztá
|
ennek
a ...
|
lu hăsztálánt
|
lu hásztálántă
|
emennek
a ...
|
|
Többes
szám
|
A-T.
|
áhéstye v. héstye
|
áhéstye v. estye
|
ezek,
ezeket
|
héstyelánc
|
héstyelántyé
|
emezek,
emezeket
|
B-R.
|
lu áhéstye v. lu héstye
|
lu áhéstye v. lu estye
|
ezeknek
a ...
|
lu héstyelánc
|
lu héstyelántyé
|
emezeknek
a ...
|
b) A távolra mutató névmás
|
Egyes szám
|
|
hímnem
|
nőnem
|
jelentés
|
A-T.
|
áhălá v. álá
|
áháje v. áje
|
az, azt
|
hălálánt
|
hálálántă v. hájálántă
|
amaz, amazt
|
B-R.
|
lu áhălá
v. lu álá
|
lu áháje
v. lu áje
|
annak a ...
|
lu hălálánt
|
lu hájálántă v. lu hálálántă
|
amannak a ...
|
|
Többes
szám
|
A-T.
|
áhéje v. héje
|
áheje v. eje
|
azok, azokat
|
héjelánc
|
héjelántyé
|
amazok, amazokat
|
B-R.
|
lu áhéje v. lu héje
|
lu áheje
v. lu eje
|
azoknak a ...
|
lu héjelánc
|
lu héjelántyé
|
amazoknak a ...
|
Megjegyzés:
- Ha a mutató
névmás a mondat tárgya, a tárgyesetet, mint általában a többi névmások
tárgyesetét a "pă"
elöljárószóval képezzük. Pl.: Pă hăsztá-l
văd. Ezt (őt) látom.
- Ha egészen
általánosan, a dolgot nem jelölve szólunk, a mutató névmás nőnemű alakjait
használjuk. Pl.: Nu-m plásjé ásztá.
Ez nem tetszik nekem.
A mutató
névmás állhat
a) önállóan
Ilyen
esetekben a helyettesített főnévvel nemben, számban, esetben megegyezik.
Pl.: Áhăsztá-j
misjunosz. Ő hazudós.
Hájálántă
máj mîndră kásză áré. Amannak szebb háza van.
b) melléknévi szerepben
A mutató
névmás melléknévi alakja, akárcsak a szoros értelemben vett melléknév,
megegyezik a mellette lévő főnévvel nemben, számban és esetben.
Pl.: Hăsztá
sjarik mîndru-j. Ez a nadrág szép.
Ásztá
kásză máré-j. Ez a ház nagy.
Áhéstye
kupij krunc ăsz. Ezek a gyerekek rosszak.
Áhéstye fetyé păr lung áré.
Ezeknek a lányoknak hosszú hajuk van.
A mutató
névmást leggyakrabban a határozott
névelős főnévhez simulószóként kapcsolódva használjuk.
Pl.:
|
Hímnem
Kupilusztá
nált ăj. Ez a fiú magas.
Kupijistye
nálc ăsz. Ezek a fiúk magasak.
Kálulá
bătîrn ăj. Az a ló öreg.
Kájije
táré-sz. Azok a lovak erősek.
|
Nőnem
Fátásztá
frumasză-j. Ez a lány csinos.
Fetyilyestye frumasjé-sz.
Ezek a lányok csinosak.
Fátáje pitulátă-j. Az a
lány alacsony.
Fetyilyeje náltyé-sz. Azok a
lányok magasak.
|
|