Nyelvtan

Az igék múlt ideje
A folyamatos/elbeszélő múlt idő Az összetett múlt idő

A beás nyelvben két múlt idő van: a folyamatos múlt és az összetett múlt.

a) A folyamatos/elbeszélő múlt idő

Történetek, valamint a közelmúltban végbement cselekvések elbeszélésekor használjuk. A létige használata különösen gyakori, a többi folyamatos múlt idejű igealak használata ritkább.

Képzése: Az igetőhöz kapcsoljuk az "á" ill. "e" időjelet és a megfelelő személyragot. A folyamatos múlt alakjai mindig véghangsúlyosak.

cselekvő igék

visszaható igék

Pl. lukrá dolgozott

Pl. sză dusje ment

jo lukrám

noj lukrány

jo mă dusjem

noj nyé dusjeny

tu lukráj

voj lukrác

tu tyé dusjej

voj vă dusjec

jél lukrá

jéj lukrá

jél sză dusje

jéj sză dusje

A két leggyakrabban használt rendhagyó ragozású ige:

  • a létigeăjrám, ăjráj, ăjrá, ăjrány, ăjrác, ăszrá
  • a birtokolni ige – ávem, ávej, áve, áveny, ávec, áve

Megjegyzés:

  • A Beás –Magyar Szótárban az igék 4. alakja tartalmazza a folyamatos múlt idejű ige E/3. alakját.

b) Az összetett múlt idő

Ez az általánosan használt múlt idő. A "birtokolni" segédige hangsúlytalan alakjaival /ám, áj, o, ány, ác, or/ és a főige, a magyar nyelv befejezett melléknévi igenevének megfelelő alakjával képezzük.

Megjegyzés:

  • A Beás –Magyar Szótárban az igék 5. alakja tartalmazza az összetett múlt idő főigéjét.

a cselekvő igék múlt ideje

a visszaható igék múlt ideje

Pl. o lukrát dolgozott

Pl. sz-o dusz ment

jo ám lukrát

noj ány lukrát

jo m-ám dusz

noj ny-ány dusz

tu áj lukrát

voj ác lukrát

tu ty-áj dusz

voj v-ác dusz

jél o lukrát

jéj or lukrát

jél sz-o dusz

jéj sz-or dusz

Néhány gyakran használt ige egyes szám 3. személyű összetett múlt idejű alakja folyamatos múlt idejű alakja

I. Az igenév végződése: -át, -et

Ige

Összetett múlt idejű alak

Folyamatos múlt idejű alak

aludt

sz-o kulkát

sză kulká

evett

o mănkát

mănká

felkelt

sz-o szkulát

sză szkulá

játszott

sz-o zsukát

sză zsuká

kapott

o kăpătát

kăpătá

kérdezett

!!o-ntribát

întribá

mosakodott

sz-o szpălát

sză szpălá

olvasott

o umărát

umărá

öltözködött

sz-o gătát

sză gătá

segített

!azsutát

ázsutá

táncolt

o zsukát

zsuká

tanult

!!o-nvăcát

învăcá

vágott

o tijet

tije

vetkőzött

sz-o lăpădát

sză lăpădá

II. Az igenév végződése: -ut, -zut

Ige

Összetett múlt idejű alak

Folyamatos múlt idejű alak

esett

o kăzut

kăgye

fájt

o durut

dure

hallgatott

o tăkut

tăsje

lakott/ ült

o săzut

săgye

látott

o văzut

vigye

szeretett

o plăkut

plăsje

tudott, képes volt v.mire

o putut

putye

III. az igenév végződése: -t, -sz, -ut

Ige

Összetett múlt idejű alak

Folyamatos múlt idejű alak

csinált

o făkut

făsje

értett

o prisjiput

prisjipe

főzött

o fért

firbe

írt

o szkrisz

szkrije

ment

o mérsz

mirzsje

mondott

o zîsz

zîsje

nevetett

o rîsz

rîgye

sírt

o plînsz

plînzsje

tett

o pusz

punye

IV. Az igenév végződése: -it, -ît

Ige

Összetett múlt idejű alak

Folyamatos múlt idejű alak

beszélt

o szfătijit

szfătije

érzett

o szămcît

szîmce

gondolt

o gîngyit

gîngye

hallott

!ahuzît

áhugye

indult

o purnyit

purnye

jött

o vinyit

vinye

mesélt

o părît

păre

befejezett

o szfărsît

szfărse

Rendhagyó alakok

Ige

Összetett múlt idejű alak

Folyamatos múlt idejű alak

adott

o dát

dăgye

állt

o sztát

sztătye

birtokolt v. mit

!avut

áve

ivott

o but

bije

vett

o lat

la

volt

o foszt

ăjrá

Megjegyzés:

  • Az egy felkiáltójellel jelölt alakokban és más szavak határán az "o" és az "á" egy harmadik hanggá "a"-vá alakul át. A nyelvészetben ezt a jelenséget "sandhi" néven találhatjuk meg.
  • A két felkiáltójellel jelölt kifejezésekben a két magánhangzó az "o" és az "î" találkozásakor egyes szám 3. személyben az igenév "î"-je kiesik szóban és írásban egyaránt. / o-nvăcát, o-ntribát/

 

© Dr. Orsós Anna, Déri Ildikó 2011