Nyelvtan

Az ige
Az idővel kapcsolatos kifejezések
Az igék jövő ideje A napszakok Az évszakok
A hét napjai

Olyan cselekvést jelöl, amely az elbeszélés pillanata után következik csak be.

A jövő idő összetett igealak. Az oj, vi/j/, o, ony, vic, or segédigei alakokkal és az ige főnévi igenevével képezzük.

Az új leckék szótárrészében a 2. pontban található igealak.

A cselekvő igék

A visszaható igék

jövő idejű ragozása

Pl. o lukrá dolgozni fog

Pl. sz-o dusjé menni fog

jo oj lukrá

noj ony lukrá

jo m-oj dusjé

noj ny-ony dusjé

tu vij lukrá

voj vic lukrá

tu ty-ij dusjé

voj v-ic dusjé

jél o lukrá

jéj or lukrá

jél sz-o dusjé

jéj sz-or dusjé

Néhány gyakran használt ige jövő idejű alakja egyes szám 3. személyben a főnévi igenév
jellemző végződései szerint csoportosítva

I. hangsúlyos

adni fog o dá

állni fog o sztá

énekelni fog o kîntá

enni fog o mănká

feledni fog o mujtá

hívni fog o tyimá

kapni fog o kăpătá

kérdezni fog o-ntribá

keresni fog o kutá

olvasni fog o umărá

segíteni fog azsutá

táncolni fog o zsuká

tanulni fog o-nvăcá

vásárolni fog o kumpărá

aludni fog sz-o kulká

játszani fog sz-o zsuká

fel fog kelni sz-o szkulá

nézni fog sz-o ujtá

öltözködni fog sz-o gătá

mosakodni fog sz-o szpălá

vetkőzni fog sz-o lăpădá

II. hangsúlyos -e

apadni fog o szkăgye

érteni fog o prisjipe

esni fog o kăgye

fájni fog o dure

hallgatni fog o tăsje

heverni fog o zăsje

képes lesz v.mire o putye

látni fog o vigye

meg fog ijedni sz-o szpărije

meg fog karmolni o zgărije

meg fog kínálni o-mbije

meg fog tölteni o umplye

szánkózni fog sz-o szănije

szeretni fog o plăsje

tudni fog/képes lesz o putye

ülni fog o săgye

vágni fog o tije

II. hangsúlytalan

csinálni fog o fásjé

el fog adni o vingyé

érteni fog o prisje

főzni fog o ferbé

hozni fog adusjé

ismerni fog o kunastyé

írni fog o szkrijé/szkri

lakni/ülni o ságyé

menni fog o merzsjé

mondani fog o zîsjé

nevetni fog o rîgyé

nőni fog o krestyé

sírni fog o plînzsjé

sütni fog (húst) o frizsjé

sütni fog (süteményt) o kasjé

szeretni fog o plásjé

törni fog o ru

vinni fog o dusjé

IV. hangsúlyos i vagy î

be fog fejezni vmit o szfărsî

beszélni fog o szfătiji

el fog fáradni o hustyunyi

el fog kapni o kăptăli

érezni fog o szămcî

fizetni fog o plătyi

hallani fog/ ahuzî

hazudni fog o misjunyi

jönni fog o vinyi

kelleni fog o trébuji/trébi

meg fog halni o muri

meg fog izzadni sz-o-nnăbusî

meg fog öregedni o-mbătărnyi

meg fog süketülni o szurzî

össze fog törni vmit o zdrubi

tapogatni fog o pipiji

távozni fog o fuzsji

varrni fog o kărpi

Megjegyzés:

  • Vannak olyan igék, melyek jövő idejű alakja a használatban ingadozik. Így a II. és III. csoportba egyaránt sorolhatóak. Pl. a plásjé/plăsje, ill. ságyé/săgye, prisjepé/prisjipe.

Kivételek:

  • birtokolni fog v.mit: ave
  • inni fog: o be
  • lesz: o fi
  • venni fog: o la

A napszakok

gyiminyá nn.

dámnyá nn.

szá nn.

naptyé nn.

reggel

délelőtt

este

éjszaka

A "mikor?" kérdésre a napszakok állhatnak alanyesetben, ill. a "dă" és "pă" elöljárószóval tárgyesetben.

Pl.: Gyiminyácá oj merzsjé lá boltă. Reggel elmegyek a boltba. Pă dámnyázá gátá o fi mănkáre. Délre kész lesz az ebéd. Dă szárá frig o foszt. Az este hideg volt.

Az évszakok

primăvánn.

tavasz

vá nn.

nyár

tamnă nn.

ősz

járnă nn.

tél

Dă járná frig o fi. Télen hideg lesz.

Pă járná m-oj la o subă. A télre veszek egy kabátot.

Dă tamná mult plauă. Ősszel sokat esik az eső.

Dă várá káld ăj. Nyáron meleg van.

Pă primăvárá gátá o fi. Tavaszra kész lesz.

A hét napjai

luny

hétfő

márc

kedd

mérkurj

szerda

zsoj

csütörtök

vinyir

péntek

szîmbătă

szombat

duminyikă

vasárnap

A "mikor?", " milyen?", " melyik" kérdésekre válaszolva a hét napjai nem kapnak sem elöljárószót, sem toldalékot.

Pl.: Kînd áj foszt în biszerikă? Mikor voltál templomban?

Duminyiká ám foszt ákulo. Vasárnap voltam ott.

Sjé fel zuă-j ásztăz? Milyen nap van ma?

Ásztăz márc ăj. Ma kedd van.

© Dr. Orsós Anna, Déri Ildikó 2011