Olyan cselekvést jelöl, amely az elbeszélés pillanata után következik csak be.

A jövő idő összetett igealak. Az oj, vi/j/, o, ony, vic, or segédigei alakokkal és az ige főnévi igenevével képezzük.

Az új leckék szótárrészében a 2. pontban található igealak.

A cselekvő igék		A visszaható igék
jövő idejű ragozása
Pl. o lukrá dolgozni fog		Pl. sz-o dusjé menni fog
jo oj lukrá	noj ony lukrá	jo m-oj dusjé	noj ny-ony dusjé
tu vij lukrá	voj vic lukrá	tu ty-ij dusjé	voj v-ic dusjé
jél o lukrá	jéj or lukrá	jél sz-o dusjé	jéj sz-or dusjé

Néhány gyakran használt ige jövő idejű alakja egyes szám 3. személyben a főnévi igenév

I. hangsúlyos -á adni fog o dá állni fog o sztá énekelni fog o kîntá enni fog o mănká feledni fog o mujtá hívni fog o tyimá kapni fog o kăpătá kérdezni fog o-ntribá keresni fog o kutá olvasni fog o umărá segíteni fog azsutá táncolni fog o zsuká tanulni fog o-nvăcá vásárolni fog o kumpărá aludni fog sz-o kulká játszani fog sz-o zsuká fel fog kelni sz-o szkulá nézni fog sz-o ujtá öltözködni fog sz-o gătá mosakodni fog sz-o szpălá vetkőzni fog sz-o lăpădá

II. hangsúlyos -e apadni fog o szkăgye érteni fog o prisjipe esni fog o kăgye fájni fog o dure hallgatni fog o tăsje heverni fog o zăsje képes lesz v.mire o putye látni fog o vigye meg fog ijedni sz-o szpărije meg fog karmolni o zgărije meg fog kínálni o-mbije meg fog tölteni o umplye szánkózni fog sz-o szănije szeretni fog o plăsje tudni fog/képes lesz o putye ülni fog o săgye vágni fog o tije

II. hangsúlytalan -é csinálni fog o fásjé el fog adni o vingyé érteni fog o prisjepé főzni fog o ferbé hozni fog adusjé ismerni fog o kunastyé írni fog o szkrijé/szkri lakni/ülni o ságyé menni fog o merzsjé mondani fog o zîsjé nevetni fog o rîgyé nőni fog o krestyé sírni fog o plînzsjé sütni fog (húst) o frizsjé sütni fog (süteményt) o kasjé szeretni fog o plásjé törni fog o rupé vinni fog o dusjé

IV. hangsúlyos i vagy î be fog fejezni vmit o szfărsî beszélni fog o szfătiji el fog fáradni o hustyunyi el fog kapni o kăptăli érezni fog o szămcî fizetni fog o plătyi hallani fog/ ahuzî hazudni fog o misjunyi jönni fog o vinyi kelleni fog o trébuji/trébi meg fog halni o muri meg fog izzadni sz-o-nnăbusî meg fog öregedni o-mbătărnyi meg fog süketülni o szurzî össze fog törni vmit o zdrubi tapogatni fog o pipiji távozni fog o fuzsji varrni fog o kărpi

Megjegyzés:

• Vannak olyan igék, melyek jövő idejű alakja a használatban ingadozik. Így a II. és III. csoportba egyaránt sorolhatóak. Pl. a plásjé/plăsje, ill. ságyé/săgye, prisjepé/prisjipe.

Kivételek:

• birtokolni fog v.mit: ave
• inni fog: o be
• lesz: o fi
• venni fog: o la

A napszakok

gyiminyácă nn. dámnyáză nn. száră nn. naptyé nn.

reggel délelőtt este éjszaka

A "mikor?" kérdésre a napszakok állhatnak alanyesetben, ill. a "dă" és "pă" elöljárószóval tárgyesetben.

Pl.: Gyiminyácá oj merzsjé lá boltă. Reggel elmegyek a boltba. Pă dámnyázá gátá o fi mănkáre. Délre kész lesz az ebéd. Dă szárá frig o foszt. Az este hideg volt.

Az évszakok

primăváră nn.	tavasz
váră nn.	nyár
tamnă nn.	ősz
járnă nn.	tél

Dă járná frig o fi. Télen hideg lesz.

Pă járná m-oj la o subă. A télre veszek egy kabátot.

Dă tamná mult plauă. Ősszel sokat esik az eső.

Dă várá káld ăj. Nyáron meleg van.

Pă primăvárá gátá o fi. Tavaszra kész lesz.

A hét napjai

luny	hétfő
márc	kedd
mérkurj	szerda
zsoj	csütörtök
vinyir	péntek
szîmbătă	szombat
duminyikă	vasárnap

A "mikor?", " milyen?", " melyik" kérdésekre válaszolva a hét napjai nem kapnak sem elöljárószót, sem toldalékot.

Pl.: Kînd áj foszt în biszerikă? Mikor voltál templomban?

Duminyiká ám foszt ákulo. Vasárnap voltam ott.

Sjé fel zuă-j ásztăz? Milyen nap van ma?

Ásztăz márc ăj. Ma kedd van.