A különböző igemódok, igeidők tárgyalása során kiderült, hogy beás nyelvben az igék a főnévi igenév végződése alapján négy nagy osztályba sorolhatók:

I. osztály: hangsúlyos "-á" végű igék/
II. osztály: a a hangsúlyos "-e" végű igék
III. osztály: a hangsúlytalan "-é" végű igék
IV. osztály: a hangsúlyos "-i" és "-î" végű igék

A négy igeragozási osztálynak több alcsoportja alakítható ki.
Az I. igeragozási osztályban vannak olyan igék, melyeknek a jövő idejű igealakja:
a) sima -á: (lukră-dolgozik, învácă-tanul, mănînkă-eszik)
b) j+á=e végűek, (tájé-vág, szel)
c) -á végű, ahol a kijelentő mód egyes szám 1-2. személyében az -á -ból -ă lesz. (ádápă-itat, ákácă-akaszt, árátă-mutat)
A II. osztály hangsúlyos -e végű igéi között a múlt idejű melléknévi igenév végződése lehet:
a) -ut, (plásjé-szeret, daré-fáj, tásjé-hallgat, prisjepé-ért)
b) -(z)ut, (vegyé-lát, kágyé-esik, ságyé-ül v. lakik, szkágyé-apad, fogy)

III. osztály hangsúlytalan -é végű igéinél a múlt idejű melléknévi igenév végződése lehet:

a./ -t, (rupé-szakít, tép, ferbé-főz, szpárzsjé-hasít, frizsjé-süt (húst), kasjé-süt (süteményt). Ide tartoznak azok a rendhagyó igék, melyeknek igeneve -t -re végződik: dă-ad, sztă-áll, je-vesz, be-iszik, áré-birtokol, jestyé-van.

b./ -sz, (merzsjé-megy, dusjé-visz, szkrijé-ír, ázsunzsjé-elér, plînzsjé-sír, styerzsjé-töröl, întyizsjé-becsuk, dăstyizsjé-kinyit, árgyé-ég, rágyé-borotvál, ragyé-rág). Ide tartoznak azok a rendhagyó felszólító módú igék, melyeknek igeneve -sz-re végződik: zîsjé-mond, ádusjé-hoz, dusjé-visz

c./ -ut (styijé-tud, tresjé-telik, krestyé-nő, nástyé-szül, születik, kunastyé-ismer, fásjé-tesz, csinál, pergyé-elveszít, vingyé-elad)

A IV. osztály hangsúlyos -i és -î végű igéi között az alábbi csoportosítások tehetők:

a) sima -i végű igék ( răzmalyé-gyúr, fuzsjé-távozik )

b) sima -î végű igék ( áhugyé-hall),

c) minden -j/y + estyé végű ige (misjunyestyé-hazudik, zăbuvestyé-időz, kărpestyé-varr, szfătijestyé-beszél, izbestyé-földhöz vág)

d) az ige egyes szám 1. szem. végződése -ăszk (bălmăzestyé- összezavar, sokat beszél, burestyé-hány)

e) az ige egyes szám 2. szem. végződése -ăsty

Megjegyzés:

A IV c-d típus rapszodikusan keveredik egymással, mert sok az idegen eredetű szó.

A szenvedő igeragozás

A beás nyelvben a szenvedő igeragozást elsősorban az állapot kifejezésénél használjuk.
A szenvedő szerkezetet a fi segédige ragozott alakjaiból és a ragozandó ige melléknévi igenevéből képezzük. A segédige fejezi ki a személy, szám, idő és mód kategóriáit.
A melléknévi igenév megegyezik nemben, számban a nyelvtani alannyal.
fi tyimát /egyes szám/, fi tyimác /többes szám/ meghívottnak lenni

A személytelen igék

Egyes igéket csak egyes szám 3. személyben ragozunk. Ide tartoznak az időjárással kapcsolatos kifejezések is.

Pl.:

- 1. plauă esik /az eső/ 2. /o /pluá, 3. sză plajé, 4. pluá, 5. pluát I.a

- 1. szkripestyé villámlik 2. /o/szkripi, 3. sză szkripászkă, 4. szkripe, 5. szkripit IV. c

- 1. nyinzsjé szállingózik a hó 2. /o/ nyinzsjé, 3. sză nyingă, 4. nyinzsje, 5. nyinsz III. b

- 1. durdujestyé dörög 2. /o/ durduji, 3. sză durdujászkă, 4. durduje, 5. durdujit IV.c

- 1. trébé kell 2. /o/ trébi, 3. sză trébé, 4. tribe, 5. trébit IV.a

- 1. tresjé telik, múlik 2. /o/ tresjé 3. sză trákă, 4. trisje 5. trikut II.a

A patyé ige használata

A patyé tud, képes, lehetősége van

1. pot v. posj, posj v. poc, patyé, putyény, putyéc, patyé, 2. /o/ putye, 3. sză pată, 4. putye, 5. putut III. c

Többnyire módbeli segédigeként viselkedik, de önálló igeként is szerepelhet.

Ha segédige, a mondatban a főige főnévi igenevével együtt használjuk.

Pl.: Ásztăz pot umărá. Ma tudok /lesz lehetőségem/ olvasni.

Használata:

A módbeli segédigét ragozzuk, a főige azonban főnévi igeneves alakban általában a mondat végére kerül.

Pl.:Îm putyéc áku ocără ázsutá? Tudtok most egy kicsit segíteni nekem?

N-ány putut jér vinyi. Nem tudtunk tegnap jönni.

Gyakran használjuk kötőmóddal.

Pl.: Pot sză-c szpuj sjévá? Mondhatok neked valamit?

Patyé sză vijé sjinyigogyi. Mindenki eljöhet.

Az igenevek

A beás nyelvben az alábbi igenevek találhatók:

a) főnévi igenév

b) melléknévi igenév

c) határozói igenév

a) A főnévi igenév

Lehet jelen és múlt idejű.

A jelen idejű főnévi igenév

A múlt idejű főnévi igenév
A múlt idejű főnévi igenevet a "fi" /lenni/ segédige főnévi igenevéből és a ragozott ige melléknévi igenevéből képezzük. /fi umărát/
A feltételes múlt /ás fi umărát/ és a szenvedő ragozás /o fi măruntát-fel lesz szeletelve/ képzésére szolgál.

b) A melléknévi igenév
A beás nyelvben csak múlt idejű / befejezett/ melléknévi igenév van.
Az összetett igealakok képzésére szolgál. /Pl.: Ám szkrisz. Írtam. Ás fi szkrisz. Írtam volna./
A befejezett melléknévi igenevet nemben számban egyeztetjük a hozzá tartozó főnévvel.
Pl.:
sjarik rupt szakadt nadrág
sjápă szărátă sózott hagyma
láptyé kulkát aludttej
calyé szpălátyé mosott ruhák
c) a határozói igenév
A határozói igenevet az igetőhöz járuló "-înd" vagy "-ind" képzővel képezzük. Ritkán használjuk.
Pl.:
Jévá plîngînd o mérsz ákásză. Éva sírva ment haza.
Gyurá flujrînd lukră-n gárd. Gyuri fütyürészve dolgozik a kertben.
d)A szupinum
A neolatin nyelvek közül csak a román nyelvben maradt meg, megtalálható a beás nyelvjárásban is. A melléknévi igenévvel azonos az alakja, de mindig változatlan és a legtöbbször a "dă" elöljáró áll előtte.
A szupinum ige mellett célt fejez ki, főnév mellett azt fejezi ki, hogy valami mire való, mire szolgál.
Pl.:
ápă dă but ivóvíz
lyingură dă mănkát evőkanál
trakă dă szpălát mosóteknő

A részelő birtokos eset

A beás nyelvben - ahogy több más nyelvben is - megtalálható az ú.n. részelő birtokos eset.

Elsősorban anyagnevek mennyiségének kifejezésekor használjuk. /Az anyagnevek többségének nincs többes száma./

on káp dă sjápă egy fej hagyma

on kristár dă ápă egy pohár víz

o vádră dă kărbuny egy vödör szén

o lyingură mikă dă száré egy kis kanál só

o kusáré dă urzîsj egy kosár csalán

Ugyanez a kötőszó játszik fontos szerepet, más funkcióban, de analóg úton az alábbi minőségjelzős szerkezetekben is.

Pl.:

om dă uminyijé tiszteletreméltó/ becsületes ember

fisjor dă királ királyfi

unturá dă rácă kacsazsír

kárnyé dă vákă marhahús

om dă ungur magyar ember

kupil dă băjás beás fiú

on drág dă kupilás egy gyönyörű fiúcska