A melléknév	A mn határozatlan névelős ragozása	A mn ragozása határozott névelővel	A mn végződése	Az "is" illetve "és" használata

Pl.: szát máré nagy falu, ujágă gală üres üveg

Pl.: Bună zuă! Jó napot!

Pl.:	cîgán bătîrn	idős férj v. férfi
	pită káldă	meleg kenyér
	szkan mik	kis szék
	kupij buny	jó gyerekek
	fetyé mîndré	szép lányok

A jelzős kifejezés lehet határozatlan vagy határozott alakú, attól függően, hogy a főnév meghatározott, ismert élőlényt, tárgyat, elvont dolgot fejez ki, vagy pedig nem.

Pl.: (o)fátă mikă (egy) szép lány fátá mikă a szép lány

Megjegyzés:

• A melléknév semleges nemű ragozása egyes számban olyan, mint a hímnemben, többes számban, mint a nőnemben.

A melléknév határozatlan névelős ragozása

SZÁM	ESET	HÍMNEM	NŐNEM
Egyes szám	A-T	on cîgán bătîrn	o pită káldă
	B-R	lu on cîgán bătîrn /l-on.../	lu o pită káldă /l-o.../
Többes szám	A-T	cîgány bătîrny	pityé kálgyé
	B-R	cîgányilor bătîrny	pityilor kálgyé

A melléknév ragozása határozott névelővel

SZÁM	ESET	HÍMNEM	NŐNEM
Egyes szám	A-T	cîgánu-(hă)l bătîrn	pitá(há) káldă
	B-R	cîgánuluj (lu hăl) bătîrn	pityi (há) káldă
Többes szám	A-T	cîgányi (héj) bătîrny	pityilye(hélye) kálgyé
	B-R	cîgányilor (lu héj)bătîrny	pityilor(hélye) kálgyé

Megjegyzés:

• A határozott névelős melléknevek ragozásakor a "hăl" (hn.), "há" (nn.), "héj"(tsz. hn.), "hélye" (tsz. nn.) jelzői névmás kerül a főnév és melléknév közé. Ezek közül csak a "hăl" jelzői névmás rövid alakjának az "-l"-nek a használata kötelező, a többi zárójelben megadott névmásé nem.
  

A melléknevek végződése

A melléknév egyes szám alanyesetének végződése szerint megkülönböztetünk kettő-, három- és négyvégződésű mellékneveket.

A leggyakrabban előforduló melléknevek

Szó	Egyes szám		Többes szám
	HÍMNEM	NŐNEM	HÍMNEM	NŐNEM
Kétvégződésű melléknevek
édes	dulsjé	dulsjé	dulsj	dulsj
erős	táré	táré	tárj	tárj
hideg	resjé	resjé	résj	résj
nagy	máré	máré	márj	márj
puha	malyé	malyé	moj	moj
zöld	vergyé	vergyé	vérzsj	vérzsj
Háromvégződésű melléknevek
hosszú	lung	lungă	lunzsj	lunzsj
kicsi	mik	mikă	misj	misj
piros	rosu	rosijé	rosij	rosij
Négyvégződésű melléknevek
alacsony	pitulát	pitulátă	pitulác	pitulátyé
bő	lárg	lárgă	lárzsj	lárzsjé
bolond	bulînd	bulîndă	bulînzsj	bulîngyé
csinos	frumosz	frumasză	frumosj	frumasjé
csúnya	urît	urîtă	urîc	urîtyé
drága	szkump	szkumpă	szkumpj	szkumpjé
egész	tot	tată	toc	tatyé
fáradt	hustyunyit	hustyunyită	hustyunyic	hustyunyityé
fehér	álb	álbă	álbj	álbé
fekete	nyégru	nyágră	nyégri	nyegré
fiatal	tînăr	tînără	tînyirj	tînyiré
jó	bun	bună	buny	bunyé
kék	vînăt	vînătă	vînyic	vînyityé
magas	nált	náltă	nálc	náltyé
meleg	káld	káldă	kálzsj	kálgyé
olcsó	lyésznyik	lyésznyikă	lyésznyisj	lyésznyisjé
öreg	bătîrn	bătîrnă	bătîrny	bătîrnyé
rossz	ro	re	réj	relyé
rövid	szkurt	szkurtă	szkurc	szkurtyé
sárga	gálbîn	gálbînă	gálbiny	gálbinyé
sok	mult	multă	mulc	multyé
szép	mîndru	mîndră	mîndri	mîndré
tiszta	tyiszt	tyisztă	tyiszc	tyistyé
új	nou	nauă	noj	navé

 

Az "is" illetve az "és" használata

A beás nyelvben mindkét szó kifejezésére a "sî "szolgál.

a) Ha tagmondatokat köt össze, akkor kötőszóként "és" jelentéssel bír.

mámá sî tátá édesanyám és édesapám
jo sî tu én és te

b) Ha a "sî" felsorolásnál fordul elő és közvetlenül a főnév vagy a személyes névmás előtt áll, akkor jelentése " is".

sî mámá, sî tátá édesanyám is, édesapám is
sî jo, sî tu, sî jél én is, te is, ő is

Tagadása a "nisj"/ helyenként nyisj/ tagadószóval történik.

nisj mámá, nisj tátá édesanyám sem, édesapám sem
nisj jo, nisj tu, nisj jél én sem, te sem, ő sem