3. Piramisok és hieroglifák (3. modul)
A modul tartalmi elemei:
-
témakör
-
feladatleírás
-
célok
-
oktatási módszerek
-
oktatási technikák
-
az oktatás szervezési módja
-
követelmények
-
taneszközök
-
1. csoport: A Piramisok és más építmények című plakát elkészítése és prezentálása
képek – idézetek – fogalomkártyák
-
2. csoport: A Művészetek Egyiptomban című plakát elkészítése és prezentálása
képek – idézetek – fogalomkártyák
-
3. csoport: Az írás kialakulásának története című plakát elkészítése és prezentálása
képek – idézetek – fogalomkártyák
-
4. csoport: A hieroglif írás sajátosságai című plakát elkészítése és prezentálása
képek – idézetek – fogalomkártyák.
Témakör:
Az ókori egyiptomi piramisépítés Dzsószer fáraó szakkarai lépcsős piramisával vette kezdetét. A híres gízai piramisok közül Kheopsz (Ahet Hufu) fáraó 230x230 méter alapterületű sírhelye az ókori világ hét csodájának egyike. A piramisok építésével kapcsolatban számos elmélet látott napvilágot. Annyi bizonyos, hogy az alapanyagul szolgáló kőtömböket mészkőből és szürke gránitból formálták, és a Níluson szállították a kőfejtőből az építés helyszínére.
Az írás kialakulása Mezopotámia területéhez köthető, ahol a Kr.e. 3300 körülre datálható uruki táblák jelentik az első ékírásos régészeti leleteket. Az ókori Egyiptomban az írásnak két fajtája fejlődött ki: a hieroglif és a hieratikus írás.
Feladatleírás:
A tanulók – az érdeklődésüknek megfelelően – négy csoportot alakítanak ki maguk közt, a négy különböző témájú plakát elkészítéséhez. A tanulók – a pedagógus által biztosított anyagok és kútfők mellett – az általuk összegyűjtött képeket és forrásokat tetszőlegesen használhatják fel. A csoporttagok különböző színű filccel rajzolnak és írnak. A plakátok elkészítésében minden tanulónak szerepet kell vállalnia. Miután minden csoport végez a tacepao elkészítésével, sor kerül a plakátok bemutatására az egész szakköri csoport előtt.
Célok:
A harmadik modulban a plakátok elkészítésével, az előzetes tudásra építve az együttműködési képesség és az esztétikai-művészeti tudatosság fejlesztésére, a szociális készségek kialakítására, illetve a konstruktív szövegalkotás elősegítésére és gyakorlására irányulnak a pedagógiai célkitűzések.
Oktatási módszerek:
Javasolt kooperatív oktatási módszer keretei közt megtanítani a témát.
Oktatási technikák:
A galéria és a szakértői mozaik alkalmazása preferált.
Az oktatás szervezési módja:
A csoportmunkában való dolgoztatás megvalósítása ajánlott.
A négy csoport az alábbi témákat dolgozza fel:
1. csoport: Piramisok és más építmények
2. csoport: Művészetek Egyiptomban
3. csoport: Az írás kialakulásának története
4. csoport: A hieroglif írás sajátosságai
Követelmények:
A szakköri foglalkozáson résztvevő diákok – érdeklődésüknek megfelelően – alakítsanak ki maguk közt 4 csoportot 4 különböző plakát elkészítéséhez. A tanulók csoportmunkában dolgozzanak együtt társaikkal. A feladat megvalósítása közben egyéni ötleteiket és háttértudásukat mozgósítva tevékenykedjenek, de hallgassák meg és fogadják el mások véleményét is. A feladat teljesítésében minden tanuló vegyen részt. A plakátok elkészültét követően az egyes csoportok képviselői mutassák be az egész szakköri csoport előtt produktumukat.
Taneszközök:
A modul során mindenekelőtt háromdimenziós munkaeszközökkel (asztalok, székek, csomagolópapír, filctollak, olló, ragasztó és vonalzó), a tanulói segédletek közül pedig a képek, idézetek és fogalomkártyák kinyomtatott változatával dolgoznak a diákok.
1. csoport: A Piramisok és más építmények című plakát elkészítése és prezentálása:
Képek:
1. Dzsószer király piramisa
3. A belső szervek tárolására használt kanópusz-edények
4. Szfinx
5. Obeliszk
6. Az Abu Szimbel-i nagy templom
Idézetek:
„A piramisok egyszerű eszközök segítségével készülhettek, de építésük szigorú rendben zajlott. A sírrablókat megtévesztő bonyolult folyosórendszert és a kamrákat lefedő nagy kőtömeg, a piramis, egy, a Nílus fölé emelkedő sziklás fennsíkra épült, ezért áradások idején a tutajon szállított kőtömbökből való építkezés könnyebb volt.” (Forrás: Marchand, 1991. 12. o.) |
„Az Ó- és Középbirodalom közti korszakban a piramisok alakja egyre jobban hasonlít a valódi gúla formához. Méretük fokozatosan csökken, belső folyosóik rendszere mind bonyolultabbá válik”. (Forrás: Marchand, 1991. 12. o.) |
„Mivel az Újbirodalom alatt a sírok zárt, alig megközelíthető helyen voltak, a királyok az istenekéhez társították saját dicsőségüket, és minden addigit felülmúló méretű templomok emelésével akarták nevüket jól látható módon megörökíteni.” (Forrás: Kákosy, 2005. 194. o.) |
„A monumentális alkotások, az építmények, szoborkolosszusok, obeliszkek mindig egy-egy uralkodó nagyságát is hirdették, s már megszületésük idején döntő szempont volt a kortársak és az eljövendő nemzedék vélekedése.” (Forrás: Kákosy, 2005. 288. o.) |
„A templom a világmindenség kicsinyített mása: a padlózat a föld, ebből nőnek ki a növény formájú oszlopok, melyek az eget, vagyis a csillagokkal, Napbárkával díszített mennyezetet támasztják alá.” (Forrás: Kákosy, 2005. 197. o.) |
„Az obeliszkek is kapcsolatba kerültek a túlvilággal, az V. dinasztiától kezdve a magánsírok bejárata előtt állítottak fel – rendszerint párosával – kis obeliszkeket.” (Forrás: Kákosy, 2005. 101. o.) |
Fogalomkártyák:
Monumentális alkotások |
Obeliszkek |
Szoborkolosszusok |
Gúla forma |
Szfinx |
2. csoport: A Művészetek Egyiptomban című plakát elkészítése és prezentálása:
Képek:
7. Karikás kereszt amulett
8. Írnokszobor (IV-V. dinasztia)
9. Uadzset-szem, karkötő (taniszi királysírok)
10. Vázák a Nagada – II. kultúrából
11. Halszobrocska üvegből (Újbirodalom)
Idézetek:
„A falakon látható képek, feliratok nemcsak az istenek dicsőségére készültek, hanem megőrzik építőik tetteit, beszámolnak a kor nagy eseményeiről is.” (Forrás: Kákosy, 2005. 288. o.) |
„A rajzoló, vagyis „a körvonalak írnoka” a palotához vagy a templomhoz tartozó műhelyben sajátította el mestersége fortélyait, itt tanulta meg a rajz és a színezés szigorú szabályait.” (Forrás: Guidotti és Cortese, 2006. 63. o.) |
„Az Újbirodalom óta a túlvilágot ábrázoló sírképek és -feliratok eligazításul szolgáltak a halottak birodalmában.” (Forrás: Kákosy, 2005. 289. o.) |
„A művész társadalmi rangja, megbecsülése meg sem közelítette az írókét. […] a plasztikai és síkművészeti alkotások óriási többsége anonim, sőt az a kivételes eset, ha valamelyiket névhez tudjuk kötni.” (Forrás: Kákosy, 2005. 289. o.) |
„…a szobrászok és festők lenézett, rang nélküli tagjai voltak a társadalomnak.” (Forrás: Kákosy, 2005. 290. o.) |
„Az emberek tekintete elől elzárt, a sírba falazott szobrok az elhunytat helyettesítették, és ka-jának, vagyis életenergiájának nyújtottak menedéket, tehát a halotti kultusz részét képezték.” (Forrás: Guidotti és Cortese, 2006. 64. o.) |
„Az ötvösök nagy mennyiségben használták a féldrágaköveket, például a lazúrkövet (lapis lazuli), melynél a kék szín mélységét még aranyszemcsék is fokozták…” (Forrás: Kákosy, 2005. 300. o.) |
Fogalomkártyák:
Sírképek és -feliratok |
Domborművek |
Ékszerek |
Fejlett kézművesipar |
Fazekasság |
Faragóművészet |
3. csoport: Az írás kialakulásának története című plakát elkészítése és prezentálása:
Képek:
12. Primitív képírás
13. A korai minószi korban használt piktografikus szimbólumok (Kréta)
14. Vésett szimbólumokkal borított fatábla másolata (Húsvét-szigetek)
15. Zapoték felirat másolata (Monte Alba, Mexikó)
16. Uruki tábla (Kr.e. IV. évezred, Mezopotámia)
17. Ékírásos jelek a kalhui palota domborművén (i.e. 9. sz.)
18. Kopt cserépdarab
Idézetek:
„Ma úgy látjuk, hogy a különböző írásrendszerek egymástól függetlenül, eltérő időkben alakultak ki a világ több részén – Mezopotámiában, Kínában és Közép-Amerikában és másutt. Semmi nem támasztja alá, hogy feltételezzük közös eredetüket. Természetesen léteznek hasonlóságok e rendszerek között, ez azonban korántsem meglepő, hisz egy írott kommunikációs rendszer kialakításának lehetőségei behatároltak.” (Forrás: Crystal, 2003. 248. o.) |
„Az írott szimbólumok egyezményes használatának legkorábbi példáit a Közel-Keleten és Dél-Kelet-Európában feltárt, kb. i. e. 3500-ra datálható agyagtáblákon találták meg. Jelentős mennyiségű sumer eredetű tábla került elő a mai Irak és Irán területén, a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén fekvő lelőhelyekről.” (Forrás: Crystal, 2003. 248. o.) |
„Az ékírás eredete az i. e. 4. évezredre nyúlik vissza. Elnevezése a szimbólumok írásának az i. e. 3. évezred első felére kialakult módszerére utal. Ezt megelőzően egy hegyes végű íróvesszővel, vagyis stílussal rajzolták a szimbólumokat […] és csak később alakult ki a névadó módszer, hogy a lágy agyagból gyúrt táblákba rövid, egyenes vonások sorozatát nyomják egy háromszög keresztmetszetű íróvesszővel. A stílust ferdén nyomták az agyagba […] így jött létre a jellegzetes ékalak.” (Forrás: Crystal, 2003. 251. o.) |
„A piktogramok (képírásjelek) tárgyak agyagba vésett rajzai, amelyek i. e. 3300 körül tűntek fel Mezopotámiában, Sumer vidékén. A piktogramok rendszere fokozatosan az ékíráshoz közelít”. (Forrás: Barbier, 2005. 24. o.) |
|
Az ókori Egyiptomban az „első írásos emlékek az állam megszületését szolgáló politikai kiáltványok.” (Forrás: Assmann, 1999. 167. o.) |
Fogalomkártyák:
Képírás |
Piktográfia |
Ékírás |
Jelek |
Szimbólumok |
4. csoport: A hieroglif írás sajátosságai című plakát elkészítése és prezentálása:
Képek:
19. A Rosette-i kő
20. Papirusz (British Múzeum, London)
21. Hieroglif írás részlete
22. Hieroglif írás (XIX. dinasztia, Királyok völgye)
Idézetek:
„az írásnak két fajtája bontakozott ki: a feliratok hieroglif-írása és a folyó kézírás. A szó köznapi értelmében csak az utóbbi számít írásnak, ezt tanulta az egyiptomi diák. Ezzel szemben a feliratok írása művészeti ág, amelyet csak az sajátíthatott el, aki „előrajzoló” vagy a „körvonalak megrajzolója” pályát választotta.” (Forrás: Assmann, 1999. 169. o.) |
„A hieroglifák i. e. 3150 körül jelentek meg; a hagyomány szerint nem más találta fel őket, mint Thot, az íbiszfejű holdisten. Az egyiptomiak a későbbi időkben is Thothoz, a varázsfejű istenhez könyörögtek, hogy szabadítsa fel őket a hieroglifák bűvereje alól.” (Forrás: Barbier, 2005. 24-25. o.) |
„A művészek ábrázolástípusokat tanultak meg. Tudniuk kellett, hogyan kell kifaragni a hieroglifákat, az álló, mozdulatlan és mozgó alakokat, a mozdulatok jellegzetességeit, sőt a gyakran ismétlődő ábrázolásoknál, sémabeli formakategóriáknál – mint az áldozat bemutatása – egész jelenetek kompozícióját tanulták meg.” (Forrás: Kákosy, 2005. 290. o.) |
„A Kr. e. 3200 táján keletkezett képírás egészen a Kr. u. III. századig nagyobb változás nélkül fennmaradt. […] Általában vallási és hivatalos szövegek lejegyzésére használták. A mindennapi életben azonban nehézkes lett volna a hieroglifák alkalmazása, ezért az írnokok a jelek leegyszerűsített mását, az ún. hieratikus (papi) írást használták a levelek, számlák, közigazgatási eljárások megfogalmazásakor.” (Forrás: Marchand, 1991. 49. o.) |
„Az óegyiptomi nyelv huszonnégy „betűje” a huszonnégy mássalhangzónak felelt meg, hallgatólagosan hozzájuk számították a jelöletlen kötőhangokat. Ez a rendszer megközelítőleg hétszáz hieroglifából állt. A madarakat, kígyókat, embereket, tárgyakat ábrázoló jeleknek természethűségük miatt később a tudósok hosszú ideig konkrét vagy szimbolikus jelentést tulajdonítottak.” (Forrás: Marchand, 1991. 48. o.) |
|
„Az egyiptomi hieroglifírást a 19. századig nem tudták megfejteni. Napóleon 1799-es egyiptomi expedíciójának tagjai Rosette (Rasid) helység közelében egy 114x72 cm nagyságú, fekete bazalt kőtáblát találtak. A kövön ugyanaz a felirat állt háromféle írással: hieroglifírással, az ebből kifejlődött, mindennapi célokra használt démotikus (görögül: népi) írással és görögül. A görög szöveget természetesen le tudták fordítani, és ez szolgáltatta a kulcsot a többi szöveghez. […] A szöveget végül 1822-ben Jean-François Champollion, francia egyiptológus (1790-1832) publikálta. A Rosette-i kő most a British Múzeumban található.” (Forrás: Crystal, 2003. 252. o.) |
Fogalomkártyák:
Hieroglifák |
„szent véset” |
Képszerű jelek |
24 mássalhangzós jel |
|
|
Jean-François Champollion |