A modul tartalmi elemei:

• témakör

• feladatleírás

• célok

• oktatási módszerek

• tanulási technikák

• az oktatás szervezési módja

• követelmények

• taneszközök

• szöveges források

• képi források

Témakör:

Az ókori Egyiptomban érdeklődéssel tekintettek a gyermekkor sajátosságaira, ám elvárták, hogy a gyermekek a felnőtteknek engedelmeskedve mihamarabb elsajátítsák népük hagyományait és szokásait. A csecsemőgyilkosságot ellenezték, az újszülöttek bepólyázásától pedig eltekintettek. Társadalmi szerepükből adódóan az írnokok köztiszteletnek örvendtek. Az íráskészség elsajátítása folytán főként közigazgatási és adminisztratív feladatokat láttak el. A Középbirodalom idején létrejövő írnokképző iskolákban szigorú fegyelem és rend uralkodott. Az elemi oktatáson, erkölcsi nevelésen felül a gyermekek természettudományi ismereteket is elsajátítottak.

Feladatleírás:

A hatodik modul a házi feladat (a T-táblázat) megbeszélésével indul, mely kiindulási alapot biztosít egy konstruktív vita elindításához. A disputa az élmény vs. hitelesség, illetve a film vs. színház témakört boncolgatja. A vita során a pedagógus szerepe a „szócsata” vezetésére, irányítására koncentrálódik. A tanulói vélemény kinyilvánításakor új nézőpontok is felmerülhetnek, melyek értékes perspektívákat kínálhatnak egy-egy téma megbeszéléséhez. A disputa végén a pedagógus a konklúziót és a legmarkánsabb érveket felsorakoztatva összegzi és lezárja a vitát.

Ezt követően a tanulók négy-öt fős csoportokat alakítanak ki maguk között. Minden csoport a rendelkezésre álló források arányában egy-két képi és szöveges forrást kap, melyeket – előre megadott szempontok alapján – közösen értelmeznek és elemeznek. Ötleteiket, gondolataikat 15x10 cm-es kártyákra felírják. Ezt követően az egész szakköri csoport előtt sor kerül a kártyák megbeszélésére, a konzekvenciák levonására, s végül a kártyák tematikus elrendezésére egy csomagolópapíron.

Célok:

A modul során alkalmazott módszerek és tanulási technikák elsősorban az érveléstechnika, a vitakultúra, az önálló véleményalkotás, az együttműködési képesség és kritikai gondolkodás fejlesztésének kedveznek.

Oktatási módszerek:

A magyarázat, a megbeszélés, az elbeszélés, a (szöveges és képi) forráselemzés, valamint a kooperatív oktatási módszer alkalmazása sokoldalú tanítási folyamatot eredményez.

Tanulási technikák:

A konstruktív vita és a T-táblázat az aktív tanulói magatartás kialakítását segíti elő.

Az oktatás szervezési módja:

A modul csoportmunka szervezését igényli.

Követelmények:

Minden tanuló készítse el a T-táblázatot, illetve alkotó módon vegyen részt a vitában. A diákok legyenek képesek csoportmunkában, kooperatívan dolgozni. Saját ötleteiket kifejtve és háttértudásukra építve teljesíteni a feladatot, miközben társaik véleményét is meghallgatják. A feladatvégzésből mindenki vegye ki a részét.

Taneszközök:

A munkaeszközök közül az üres papírlapok, a filctollak, a 15x10 cm-es kártyák, a csomagolópapír és az olló nélkülözhetetlen a modulban rögzített feladatok és követelmények teljesítéséhez. A tanulói segédletek közül a források kinyomtatott változata kerül előtérbe.

Szöveges források:

„Szeresd a tudományt, mint egy anyát, mivel nincs más, mi a tudomány fölébe érhetne. A tudós állása fejedelmi állás, írószere és könyvtekercse gazdagságot és kellemességet hoz. […] A tudós jóllakik az ő tudományával, a király birtokából mindazt szállítják, amire szüksége van.” (Forrás: Pukánszky és Németh, 1999. 25-26. o.)

„Állj a helyedre! Társaid előtt már ki vannak nyitva a könyvek. Vedd a ruhádat és legyen gondod a szandálodra! Olvasd szorgalmasan a könyvet! Ne töltsd tétlenül az idődet, mert különben jaj a hátadnak! A magad kezével írj, magad szájával olvass, attól kérj tanácsot, aki többet tud nálad! Ne töltsd napjaidat henyélve, mert különben kikapsz! A gyermek füle a hátán van, és mindjárt hall, mihelyt ütés éri.” (Forrás: Egyiptomi írnokiskola. In: Kéri, 1995. 22. o.)

„Ne légy tolakodó, tapintatlan. Ne lépj felszólítás nélkül másnak a házába. Hallgasd el azt, amit felebarátod házában láttál és ne beszéld el künn másnak. Légy beszédedben óvatos, mert az ember nyelvén hordja romlását. Evés közben viseld magad illedelmesen, és ne tömd mohón magadat. Sohase feledkezzél meg a tiszteletről, és ne ülj le addig, amíg az, aki náladnál idősebb vagy magasabb állású, le nem ült.” (Forrás: Pukánszky és Németh, 1999. 28. o.)

„A város elöljárója és nagyvezír Ptahhotep így szólt: „Királyom, uram! Beáll az öregkor és leszáll az aggság, az aggkori gyengeség eljön és a vénség jelenti az újat. (…) De parancsoltassék meg a szolgának, hogy csináljon öregsége számára botot (nevelje fiát). Hadd mondja el neki a meghallgatni való beszédet, az elődök tanácsait, melyeket az istenektől hallottak. Ó, tétessék számodra is hasonló, hogy elháríttassék a néptől a baj, és neked szolgáljon a Két Part (a Nílus partjai).” Így szólt őfelsége, ez az isten: „Tanítsd hát őt az ősök szavaira, hogy példakép legyen a Nagyok gyermekei számára, hogy meghallgatás szálljon belé és minden szívbéli egyenesség. Mondd neki, hogy senki sem született bölcsnek.” Ne légy gőgös tudásodra, ne légy elbizakodott amiatt, hogy tudós vagy, kérj tanácsot tudatlantól éppúgy, mint tudóstól, mert nem lehet elérni a művészet határát, és egy művész sincs varázserővel felruházva.” (Forrás: Ptahhotep intelmeiből. (Fordította: Dobrovits Aladár) In: Kéri, 1995. 22. o.)

„Óh tanuló, ne légy tunya, különben megbüntetlek! Ne táplálj szívedben elérhetetlen vágyakat, különben tönkremész! Szorongasd a könyvet kezedben, olvasgass belőle, és kérj tanácsot attól, aki többet tud nálad. […] Hallgass arra, amit én mondok, ez csak javadra fog szolgálni! Ha nem tudsz valamit, ne röstelkedj kérdéseiddel másokhoz fordulni. Hadd hallja szíved szavaimat, hisz azok csak üdvöt hozhatnak neked.” (Forrás: Pukánszky és Németh, 1999. 27. o.)

„Légy írnok, hiszen karod gyenge, s kezed is könnyen fárad. A testi munkától hamar kiégnél, mint a lámpás… Szép hivatás az írnoké, az való neked. Szavadra ezrek válaszolnak, s engedelmeskednek. Szabadon járhatsz utadon, nem löknek félre, mint valami állatot.” (Forrás: Pukánszky és Németh, 1999. 26-27. o.)

Képi források:

 

26. Egy családi jeleneteket ábrázoló falfestmény részlete

 

 

27. Család az Óbirodalom idején

 

 

28. Írnok munka közben

 

 

29. Díszítőelemek faragása az Asztalosműhelyben

 

 

29. Díszítőelemek faragása az Asztalosműhelyben

 

 

31. Kis marhahajcsárt ábrázoló falfestmény