2.2.3. Mimika

Az arckifejezések útján történő kommunikáció, a mimika leginkább érzelmek tükröztetésére szolgál. Darwin nyolc érzelmet vett számba, amelyekhez külön izommozgás tartozik. A mai felfogás szerint hét alapvető érzelemfajta tükröződik arcunkon: öröm, szomorúság, meglepetés, érdeklődés, félelem, harag, undor. Az érzelemnyilvánítás viszonyulást kifejező kommunikáció, amelynek használata többnyire nem tudatos. Egy számunkra kedves emberre rámosolygunk ösztönösen, míg ellenfelünk láttán megkeményednek vonásaink. S legfeljebb ha barátságot színlelünk, akkor erőltetünk mosolyt az arcunkra. Ez tehát azt is jelenti, hogy a mimikai jelzések egy kisebb része értékelhető csak tudatos kommunikatív megnyilvánulásnak. Az összevont szemöldök, a szigorú tekintet a bírálat, a nemtetszés kifejezésére szolgál.

Az arcjáték a szem és száj körüli izmok finom beidegződésének köszönhető. Egy kutatócsoport 136 arckifejezést és testmozdulatot tárt fel, ebből 80 az arckifejezés és fejmozdulat. Kilenc különböző mosolyt vettek számba, amelyből három igen gyakori. Az egyszerű mosoly zárt szájjal, a szájzugbeli izmok enyhe feszülésével jelzi a beszélő kívülálló pozícióját. A felső mosolynál a felső metszőfogak kivillannak, gyakran az üdvözléshez kapcsolódva. A széles mosoly az öröm legláthatóbb jele, többnyire hangos nevetéssel párosulva. Ugyanakkor a mosoly nem feltétlen az öröm kifejezése. Udvariasan mosolygunk, ha először találkozunk valakivel, vagy kényszeredett társalgást folytatunk. Erőltetett szájmozgás ez, nincs mögötte valódi érzés, mímeljük az örömöt. A mimika tehát manipulálható, szerepekhez, kommunikációs stratégiákhoz igazítható – természetesen alapos felkészültség eredményeként.

Az összevont szemöldök morcos, mogorva nézést eredményez, gyakran szorosan összezárt ajkak által megerősítve. Az arc kifejezhet meglepetést, ahogy a „leesik az álla” mondás is találóan leírja. Ilyenkor a meglepett személynek „tátva marad a szája”. Persze a nyitva felejtett száj tanúskodhat a nagyfokú koncentrálástól is, amit a kinyújtott nyelv is erősít. Általános szabály azonban, hogy a szánkat zárva tartjuk.

A mimika leplezésére, illetve az arc elrejtésére szolgál a különböző kultúrákban kialakított álarc viselése. Az antik görög színházban az eltúlzott, felnagyított mimikai vonások a szereplő által megformált típus személyiségjegyeit tudatosították a nézővel. A különböző rituális szokásokban vagy a középkori comedia dell art-játékokban egy-egy tulajdonság jelzésére szolgált az álarc. A mindennapok során, ha valaki leplezni akarja érzéseit, gondolatait, rezzenéstelen un. pókerarccal néz a kommunikációban résztvevőkre.