A törvényalkotás folyamatában ma már látjuk annak a nyitott szemléletmódnak a jelenlétét, mely az egész életen át tartó tanulás koncepciójára alapozva olyan stratégia megalkotását tenné lehetővé, mely nem túlzottan foglalkoztatáspolitikai „ízű” (Magyar Közlöny 2003/139), integrálva az oktatás, a foglalkoztatás, a kultúra és az ifjúság világának fejlesztését lehetővé tevő tanulási tevékenység nyitott koordináción alapuló felfogásának működését nemcsak és elsősorban a tagországok és a tagjelölt országok között, de főleg itthon, Magyarországon.

Mivel a stratégiaalkotás folyamata a kormányzati feladat része, az elindult a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az oktatási és a gyermek és ifjúsági tárca bevonásával (lásd az 1069/2004. évi kormányhatározatot!), de abba nem vonták be a kulturális tárcát, azokat szakmai műhelyeket, például a felsőoktatási kutatóműhelyeket, melyek a holisztikusabb felfogású és az Európai Unióban is mértékadó megközelítéseket minőségi kutatómunkában elemzik, nem konzultáltak a gazdasági, társadalmi és politikai szereplőkkel.