1. A partneri igény- és elégedettségmérés:

A partnerek azonosítása után kerülhet sor az igény- és elégedettségmérésre.

Cél: megismerni a partnerek elvárásait az intézménnyel szemben és megismerni az elégedettségüket a működés területeivel. Feltérképezni az intézmény megítélésében a pozitívumokat (erősségeket) és negatívumokat (javítandó, fejlesztendő területeket).

Az igénymérés során arra kérdezhetünk rá, mit várnak el a partnerek az adott intézménytől, az elégedettségméréskor pedig az egyes területekkel való elégedettségre kérdezünk rá.

A mérés időpontja: A mérés elvégzésére érdemes megkeresi a tanévnek azt a részét, amikor a partnerek intézményhez fűződő viszonyát nem befolyásolják erős érzelmek: bizonyítványosztás, fáradtság, szünet.

A mérés eszköze: kérdőív. A kérdőív összeállításakor szem előtt kell tartanunk, hogy:

• mit mérünk: igényt, elégedettséget, vagy mindkettőt.

Pl.:

Igénymérés: Mennyire tartja fontosnak...

Elégedettségmérés: Mennyire elégedett...

• kiknek szól; máshogyan kell fogalmazni a szülőknek, a tanulóknak, a pedagógusoknak, a fenntartónak...

Pl.:

Szülőknek: Nincs kivételezés a tanulókkal.

Tanulók: A tanáraim nem kivételeznek senkivel sem az osztályban.

Pedagógus:A pedagógusok előítélet-mentesség jellemzi.

• kísérő levél elkészítése: tájékoztatás a mérés céljáról; a figyelem felhívása arra, hogy a válaszadás önkéntes és névtelen.

• nyitott kérdések vagy zárt állítások szerepeljenek a mérőeszközön. Nyílt végű kérdések esetében szabad utat engedünk a „kalandozásnak", ezek feldolgozása nehézkesebb, mégis a kérdőív végére érdemes egy-két ilyen típusú kérdést tenni, ahova esetleg partnereink olyan dolgokat is megemlítenek, melyekre nem gondoltak az összeállítók.

Pl.: Mit tart Ön fontosnak az intézménnyel szemben?

A zárt állítások feldolgozása könnyebb. Itt egy állításról kell dönteni. El kell azonban dönteni, hogy mekkora skálát állítunk mellé. A skála értékeit pontosan meg kell határozni.

Pl.:

igen - nem

igen - részben - nem

vagy

5= Teljes mértékben igaz.

4 = Általában igaz.

3 = Részben igaz, részben nem.

2 = Általában nincs így.

1 = Egyáltalán nincs így.

X = Nem tudom megítélni./Nem akarom megítélni.

• az állítások az intézmény működésének valamennyi területét lefedjék.

Pl.:

Szakmai munka; kapcsolatok: pedagógus-szülő, pedagógus-tanuló; az intézmény külső, belső környezete; ...stb.

• megjelenjenek az intézmény sajátosságaira vonatkozó állítások is.

 

Pl.:

Óvoda, általános iskola, vagy középiskola esetében is vannak más-más területek.

Művészeti vagy sportiskolánál is megjelennek specifikumok.

• a kérdések hasonlóan jelenjenek meg minden partnernél. (A kapott eredmények összehasonlításánál nélkülözhetetlen.)

• ne legyen túl hosszú és túl rövid sem (lehetőség szerint a kísérő levéllel együtt férjen rá egy A4-es lapra, így könnyen kezelhető, nem esik szét és nem veszik el.)

Mintaválasztás: pontosan meg kell határozni, kikkel és mekkora mintán végzik el a felmérést.

A mérés elvégezendő: a pedagógusok (kiterjeszthető alkalmazotti körre), a szülők és a tanulók körében mindenképpen. Ügyelni kell arra, hogy a mintaválasztás a reprezentativitás feltételének eleget tegyen. Ne legyen túl kicsi, mert akkor nem képviseli a teljes populáció véleményét. Nem kell azonban a teljességre sem törekedni, mert esetleg kezelhetetlenné válnak az adatok.

A mérés elvégezhető a Fenntartóval is. Közvetett partnerek közül érdemes kiválasztani néhányat a legfontosabbak közül és őket megkeresni a részükre összeállított kérdőívekkel.

Eljárásrend: meg kell tervezni a mérési folyamat egyes lépéseit, meg kell határozni annak határidejét, felelőseit:

• mérés előkészítése: mintaválasztás; kérdőívek összeállítása, sokszorosítása; tantestület tájékoztatása.
• mérés lebonyolítása: kérdőívek kiosztása, kitöltése, visszajuttatása.
• a mérés eredményeinek feldolgozása, összesítése, eredmények értelmezése.
• visszacsatolás módja, ideje a partnerek felé.

Eredmények értelmezése: a kérdőívek összegyűjtése után az adatok összesítését kell elvégezni, melyhez segítséget nyújt az Excel-program vagy az SPSS. Többféle statisztikai számítás (átlag, elkülönítés mutató stb.) segítségével elemzések készíthetőek.

Az igénymérés során felállítható egy fontossági sorrend (fontossági átlagokból számolt mutató), melyet a partnerek elvárnak az intézménytől. Erre a sorrendre építhető a Pedagógiai Program célrendszere.

Az elégedettségmérés alapján felállított elégedettségi sorrendből kiderül (elégedettségi átlagokból számolt mutató), melyek az intézmény erős (amelyekkel a legelégedettebbek), illetve fejlesztendő területei (amelyekkel a legelégedetlenebbek).

Amennyiben igény- és elégedettségmérést egyszerre végzünk, különbségek is számolhatók a fontossági és elégedettségi mutatók között. Azoknál az állításoknál, ahol nagyok a különbségek, ott kell javítania az intézménynek, vagyis intézkedési, fejlesztési tervet készíteni.

A mérés gyakorisága: partneri igény- és elégedettségmérést egy, de kétévente mindenképpen érdemes végezni. Ezzel az eredmények változásának nyomon követése biztosítható. Látható a javulás vagy a várt eredményektől való elmaradás.