A kérdező kiválasztásának szempontjai:

• jó kapcsolatteremtő képesség,
• megbízható háttér-információval rendelkezzen

A kérdező előkészítése:

• rendelkezzen szociálpszichológiai ismeretekkel,
• ráhangolás, a beszélgetés alapjainak megteremtése,
• legyen tisztában a kutatás céljával,
• a kérdező válaszainak, vitájának befolyása,
• metakommunikációs jelzések fontossága,
• alkalmazkodás a kérdezett műveltségéhez, beszédkultúrájához,
• viselkedési
• a kérdező nemének, életkorának, külsejének befolyásoló hatása
• ismerje a rögzítés módjait (gyorsírás, magnó, kódolás, ...),

A kikérdezés fő változatai:

1. Egyéni kikérdezés:

a) strukturálatlan interjú

• köznapi beszélgetés,
• improvizáció, széles kérdezői lehetőségek,
• tartalmi rögzítés,

b) strukturált (kötött vagy standardizált) interjú

• nem önálló változat, minden interjúváltozatban megtalálható,
• ha a kérdező pontosan tudja, mit akar tudni,
• megpróbáljuk szabályozni a kikérdezési szituációt,
• behatárolt kérdezői lehetőségek,
• nézeti, életmódi adatok gyűjtése,
• kérdések sorrendje:
  • ráhangolás az elején,
  • leglényegesebbek a közepén,
  • demográfiaiak elején vagy végén,
• segédeszközök: rangsorolandó megállapítások jegyzéke, intenzitáskérdések, skálák,
• alkalmazott kérdések: zárt, nyitott,

c) Mélyinterjú:

• főleg az intimszféra feltárására alkalmas (iskolai, szakmai kudarcok, interperszonális kapcsolati zavarok háttere, ...)
• nagy szabadság mindkét fél számára,
• kevés támpont a kérdezésben,
• rögzítése alapvető feladat (ha az interjúalany nem engedélyezi beszélgetés közben, akkor utólag rögtön)

d) Narratív interjú (a kérdezett a vele megtörtént eseményekről, élményekről beszél)

• fajtái:
  • biográfiai,
  • tematikusan fókuszált biográfiai (meghatározott szempont szerint),
  • kiemelt életszakaszt bemutató
• a kérdező feladatai:
  • bizalomteli légkör megteremtése,
  • a kérdezett előadásmódjának akceptálása (sűrítési kényszer, részletezési kényszer, befejezési kényszer,
  • utókérdések feltevése (ami nem volt világos az interjúban),
  • az interjú rögzítése (magnó, videó, elbeszélés közbeni jegyzetelés)

e) Klinikai beszélgetés: a kérdés mindig a válaszra épülve fogalmazódik meg azzal a céllal, hogy a kikérdezettet gondolkodásra késztesse (soha nem élményekre, érzelmekre, tanult anyagra kérdezünk rá) ─ Piaget módszere

Alkalmazásának kritériumai:

• a beszélgetés témaköre legyen előre világos,
• legyen a kérdezőnek előzetes hipotézise,
• a kérdezésnek követni kell a gyermek gondolkodását,
• a gyermeket gondolkodásra kell késztetni,
• tartózkodni kell a sugalmazástól, korrekciótól, tanítástól.

A kikérdező feladatai:

• négyszemközti beszélgetés,
• szó szerinti rögzítés,
• ne alkosson véleményt.

Alkalmazásának lehetőségei:

• világkép kutatása,
• nem tudatosult vélemények, nézetek,
• attitűdök, viselkedésmódok mögötti magyarázó elvek,
• előitéletek magyarázata,
• tanulási eredménytelenség okairól való feltevések,
• egyes szakszavak értelmezése, ...

f) Exploráció (betegvizsgálat kikérdezéssel): a kutatás során korábban kialakult kész kérdéssorok együttesét alkalmazzuk kiegészítve az adott kutatáshoz konkrétan kapcsolódó speciális kérdésekkel.

2. Csoportos kikérdezés

• kollektív tudás megismerése,
• közvélemény, csoportvélemény megragadása.