2. A megfigyelés módszere

Megfigyelés: a pedagógiai valóság feltárása érdekében végzett céltudatos, tervszerű, rendszeres, objektív tényeken alapuló észlelés.

A megfigyelés sajátosságai:

• céltudatosság,
• tervszerűség (jelenség, szituáció, személyek, időtartam),
• objektivitás (valósághű, előítéletmentes, tényszerű).

Megfigyelési technikák (a megfigyelés előkészítése, lebonyolítása, rögzítése, elemzési eljárások összessége):

• kötetlen (természetes környezet, sokoldalú adatgyűjtés, nagyfokú szabadság),
• strukturált (kötött, a jelenséget, rögzítést, az értelmezést előíró eljárás).

Naplók, feljegyzések

Alkalmazás: résztvevő megfigyelésben (a csoport életének sajátosságait, értékeit, normáit belülről figyeli meg).

Hátrányai:

• a leplezett jelenlét etikailag kifogásolható,
• a jelenségeknek csak egy részét látja,
• nem ismeri fel a számára értetődővé vált lényeges mozzanatokat,
• hat a csoportra,
• jelentősen érvényesül a szubjektivitása,
• nincs lehetőség az egyidejű rögzítésre,
• a pedagógusi és a megfigyelői szerep ellentmondásos.

Előnyei:

• mindenféle jelenség rögzíthető,
• nincs megkötés,
• kis fáradtsággal elkészíthető.

Teljes jegyzőkönyv

• akkor célszerű, ha nem látható előre, hogy mely események lényegesek, magyarázó értékűek,
• a megfigyelő minden verbális és nem verbális megnyilatkozást rögzít,
• az események bármikor reprodukálhatók,
• gyorsírás, magnó, képmagnó,
• nem tördeli részeire az egységes pedagógiai folyamatot.

Szelektív jegyzőkönyv:

• akkor célszerű, ha a pedagógiai folyamat valamely elemei, aspektusa fontos a megfigyelő számára,
• a kiemelt körön belül minden eseményt rögzít (szó szerint),
• lemond a kiemelt körön túli összefüggésekről,
• a megfigyelő nem törekszik a teljességre.

Becslési skála:

lyan megfigyelési technika, amellyel a megfigyelő a megfigyelt jelenség egy aspektusát értékeli, értékelését egy 3, 5 vagy 7 jegyű skálán értékeli.

• az értékelő feladatai:
  • megfigyelés,
  • ítélet,
  • jelölés a skálán,
  • összetett értékelés különböző skálák alapján.
• előnyei:
  • differenciált megfigyelés (növeli az objektivitást),
  • kezelése könnyen elsajátítható,
  • átfogó képet alakít ki,
  • a kvantitatív adatok közvetlenül értelmezhetők.
• hátrányai:
  • az értékelés impresszión alapul (szubjektív),
  • nem reprodukálható az esemény (benyomást ír le),
  • érvényesül a „halo" effektus,
  • a skála kitöltése pontatlan (az esemény megfigyelése után történik).

Jelrendszer

• a megfigyelő az adott periódusban észlelt jelenségek előfordulását egy előre elkészített űrlapon kitölti,
  • 5-10 perces intervallumok jelenségeit rögzíti,
  • minden eseményfajtát csak egyszer rögzít,
  • megfigyelési lap kitöltése,
• megfigyelési lap,

 

tanári experimentalizmus (Dewey)
tanári tevékenység	I.	II.	III.	

• hatékony tanítási gyakorlat (Borich),

 

Megfigyelési szempontok a hatékony tanítási gyakorlat kialakításához
Kulcstevékenység	A hatékonyság mutatói	Megf.	Megf.	A hatékonyság hiányának mutatói

Kategóriarendszer:

• a megfigyelő a jelenségek kódját az előfordulás sorrendjében leírja,
• a rögzítés az eseménnyel egyidejűleg történik,
• fajtái:
  • természetes egységet alkalmazó -> minden új kategória esetén új jelölés,
  • időegységet alkalmazó -> időegységenként (3~5 mp) a legjellemzőbb kategória számát leírni,
  • kevés kategóriaegység (a memorizálandó kategóriaszámok miatt),
• követelmények:
  • inkluzivitás (minden lehetséges esemény besorolásának biztosítása),
  • kölcsönös exkluzivitás (egy esemény egy és csak egy kategóriába sorolható be),
  • interakció-elemzési rendszer (Flanders):
  • a tanár és a tanulók közt végbemenő interakció leírására,
  • alapvető célja a tanuló cselekvési szabadságát növelő (indirekt) tanári aktusok megkülönböztetése,
  • verbális megnyilatkozások rögzítése,
• a rögzítés technikája:
  • 10 kategória,
  • 3 mp-ként kategorizálás,
  • mátrixba rendezés,
  • mátrix elemzése,
• egyéb kategória-rendszerek:
  • Anderson (óvónők - óvodások),
  • Withall (hétkategóriás rendszer tanórai jegyzőkönyvek kódolására),
  • Bales (első időegységes kategóriarendszer),
  • Flanders-rendszer módosítására -> Ober, Amidon, Koskenniemi,
  • Perlberg -> a tevékenység kognitív szintjének mérése,
  • Gage és mtsai -> IEA-mérés.

A megfigyelő személye:

• a megfigyelő szerepe, hatása annál nagyobb, minél kevésbé strukturált a megfigyelés,
• a megfigyelő torzító hatása a pedagógiai folyamatra,
• a megfigyelő lehetőségei és korlátai,
• a megfigyelők képzése:
  • általános elméleti tájékoztatás,
  • a kategóriák megismerése, memorizálása,
  • a kategóriák felismerése egyszerűbb, majd bonyolultabb példamondatokon,
  • a kategóriák felismerése összefüggő nyomtatott szövegen,
  • a kategóriák felismerése magnetofonon rögzített szöveg elemzésekor,
  • a kategóriák rögzítése valóságos osztályteremben, a megfigyelők közti egyetértés vizsgálata.

A megfigyelés technikai eszközei:

• fénykép, film, átlátszó üveg, zártláncú TV, magnó, videó,
• a rögzített megfigyelések előnyei:
  • az adatok raktározhatók,
  • alapos, részletes elemzést tesz lehetővé,
  • az elemzés későbbre halasztható, többször reprodukálható,
  • különböző értékelők által elvégezhető,
  • felhasználható a megfigyelők képzésére,
• a rögzített megfigyelés hátrányai:
  • időigényes az előkészítés,
  • költséges,
  • a technikai eszközök jelenléte zavaró,
  • az objektivitás csak viszonylagos,
  • rögzített megfigyelés kódolásakor kevesebb az információ, mint élő megfigyeléskor.