3. feladat
Olvasnivaló
Olvassa el ezeket, majd saját szavaival definiálja, jellemezze a fogalmakat!
ELLENŐRZÉS
A. „Ellenőrzés: 1. Például információk szerzése a tanulókról, személyiségük fejlődéséről, ismereteik, tevékenységük, tudásuk gyarapodásáról, mert csak ezek birtokában valósítható meg a pedagógiai folyamat következő szakaszának tartalmi, módszertani tervezése. 2. Az oktatási-nevelési intézmények minőségbiztosítási rendszereire vonatkoztatva az ellenőrzés legalapvetőbb funkciója az intézmény működésének a hatályos jogszabályoknak, illetve pedagógiai dokumentumoknak - a fenntartó által elfogadott nevelési, illetve pedagógiai programnak - való megfelelés vizsgálata. A végrehajtása kiterjed(het) az intézmények fenntartóira is." (Eszik, 2001. 64. o.)
B. „Az ellenőrzés általában megelőzi az értékelést, annak szükséges, de nem elégséges előfeltétele. Az ellenőrzés az értékelés részművelete, az értékelés egyik aktusa. [...] Az értékelés egy hosszú és bonyolult folyamat részeredményét vagy végeredményét viszonyítja a célokhoz, míg az ellenőrzés jellegzetes módon rövid távú és viszonylag egyszerű „értékelés". [...] tehát az ellenőrzés, bármilyen szakszerűen is végezzék is, önmagában nem segítheti a tanítási-tanulási folyamat szabályozását, az oktatás hatékonyságának növelését. A tanári munka egyik gyakori hiányossága, hogy a tanulók ellenőrzése nem válik értékeléssé, s így az ellenőrzés öncélúvá lesz." (Báthory, 1997. 225. o.)
C. „Az ellenőrzés funkciója: a tanulókról, személyiségük fejlődéséről információk szerzése, mert csak ezeknek a fejlődési adatoknak és teljesítményeknek az ismeretében valósítható meg a pedagógiai folyamat soron következő szakaszának megalapozott, tartalmilag és módszereiben egyaránt célravezető irányítása.
Az ellenőrzés módszerei: a folyamatos információszerzés megfigyeléssel vagy e célra alkalmas eszközök (feladatlap, röpdolgozat stb.) segítségével." (Nagy, 1997. 164. o.)
Az ellenőrzés________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
ÉRTÉKELÉS
A. „Értékelés 1. Például az a folyamat, amelyben szisztematikusan vizsgálják vagy megítélik valamilyen jelenségnek, eseménynek vagy tárgynak az értékét. A pedagógiában a XX. század második felében erőteljes hatást gyakorolt Ralf Tyler értelmezése: az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának a mértékéről, szintjéről. A hetvenes évek hazai törekvéseiben az értékelés értelmezésére a rendszerszemlélettel kiegészülve hatott a tyleri modell. Az értékelést olyan folyamatnak tekintették, amelyben összefüggéseket keresnek a célok, a folyamat és a megvalósult végállapot között. Az elvárás és a valóság közötti megfelelés, illetve eltérés mértékéről, jellegéről adott visszajelentés alapján korrigálni lehet a célt és/vagy optimalizálni a folyamatot valamint az eredményt. 2. Az intézmény, a fenntartó és a központi oktatásirányítás jóváhagyott dokumentumaiban megfogalmazott szakmai célkitűzéseket veti össze a tényleges működés eredményeivel. Az értékelés szempontrendszere az érintettek bevonásával válik szakmailag legitimmé. Az értékelés szintjei: országos, regionális, önkormányzati/fenntartói, intézményi. Értékelés formái: külső, belső. Kiterjedhet a tanulóra, a pedagógusra vagy az intézményre, mint szervezetre. 3. Azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelynek célja egy bizonyos tulajdonság meghatározása." (Eszik, 2001. 69. o.)
B. „Az értékelés során közvetlenül valamely pedagógiai jelenség vagy teljesítmény „értékét" állapítjuk meg, közvetve pedig azokról a célokról és folyamatokról mondunk értékítéletet, amelyek révén a jelenség vagy a teljesítmény megvalósul. Lehet ezt az összefüggést úgy is kifejezni, hogy az értékelés lényege: viszonyítás a cél és a hatás között." (Báthory, 1997. 223. o.)
C. „Az értékelés tárgya mindig a diák (hallgató) teljesítménye és személyisége (ez nem változik), csak a mérés célja (módja, eszközei stb.) változik" (Ranschburg, 2004.).
Az értékelés_________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS
A. „A pedagógiai
értékelés olyan irányító tevékenység, amelynek tárgya a tanulói tevékenység
és fejlődésének feltételei, funkciója a pedagógiai folyamatok irányítása, a tanulók
kategorizálása és a pedagógiai rendszerek fejlesztése, szakaszai az
információ-felvétel, a viszonyítás és a diagnosztizálás, iránya szerint külső vagy
belső és formája szerint kvalitatív
vagy kvantitatív." (Nagy, 1979.)
B. „A pedagógiai
értékelésben visszajelentéseket szervezünk, azaz összefüggéseket keresünk a
tanítás-tanulás eredményéből - voltaképpen a tanulóban kialakult változásokból
kiindulva a célrendszerről, a tanítási-tanulási folyamatról, a környezetről és
a tanulóról, hogy a tanítás-tanulás egész rendszerét optimalizálhassuk,
javíthassuk. [...] A visszajelentések révén egyrészt lehetőség nyílik arra, hogy
a tanítás-tanulás normatív, célok felőli irányításának az egyoldalúságait
feloldjuk, másrészt a tanulásszervezésbe bekapcsoljuk a közvetlen tapasztalatot
(elsősorban a tanárok és a tanulók tapasztalatait. Ezzel - elméletileg - előállítottuk
a normatív és a tapasztalati irányítás egyensúlyát a tanulásszervezésben. Minél
konkrétabbak (operacionalizáltak) a tanulási célok, annál objektívebb a
viszonyítás lehetősége, és minél szakszerűbb az értékelendő pedagógiai jelenség
leírása, elvileg annál hatékonyabb beavatkozásra van módunk. A pedagógiai
értékelés minősége tehát részben célrendszeri, részben módszertani kérdés.
Az elmondottak alapján
belátható, hogy az értékelés a tanítás-tanulás olyan rendszerkomponense, mely
az egész rendszer működésére kihat. Az intézményesített nevelés pedagógiájának
a céloktól az eredményekig terjedő rendszerében az értékelés a maga szabályozó
szerepével behálózza az egész rendszert. [...] Összefoglalóan kijelenthetjük
tehát, hogy a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett
és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlata." (Báthory, 1997. 222-224. o.)
A pedagógiai értékelés________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________