A diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés jellemzői (Vidákovich, 1990. 22. o.)

Írja a szövegrészletek betűjelét a megfelelő helyre aszerint, hogy mely értékelési típusra tartja jellemzőnek!

A. Feltáró értékelés. A soron következő tanulási egység megkezdése előtt tájékozódni, feltárni szükséges a tanulók előzetes tudását. A helyzetfeltáró értékélés célja az előzetes tudás, a tanulói hozzáállás megállapítása. Ekkor nem célszerű osztályozni. Ez az értékelési forma a tervezésben, döntéshozatalban segít.

B. Az adott tanulási/tanítási folyamat elején, ún. bemeneti értékelésként valósul meg. A helyzetfeltárás során információk szerezhetők arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel, előzetes tudással (motivációval, ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel) kezdik a tanulás adott szakaszát. Ezek ismeretében dönthető el, hogy milyen beavatkozásokra, pótlásokra, fejlesztésekre, korrekciókra stb. van szükség.

C. Időszakos ellenőrzés egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusa, s célja a zárás minősítése, az összegezés. Ebben az értékelési formában kategóriákba soroljuk a tanulókat teljesítményük alapján. Erre sor kerülhet egy nagyobb téma, fejezet lezárásakor, a félév végi vagy az év végi értékeléskor. Ennek a műveletnek sajátos funkciója van: szelektálja, szűri a diákokat, s ezért iránymutató lehet a pályaorientáció során, megszabja a diákok továbbtanulási esélyeit. Tekintettel arra, hogy komoly következményekkel jár a diákok sorsára nézve, nem mindegy, hogyan dolgozzuk ki az értékelés eljárásait. Egyik leggyakoribb változata a vizsga. Ennek megszervezésekor pontosan ki kell jelölnünk, hogy mi az amit értékelni akarunk, és melyek azok az eszközök, amelyek leginkább biztosítják az értékelés objektivitását.

D. A fejlesztő célja a hibák, nehézségek feltárása nyomán a javítás, pótlás, differenciálás. Itt lehetségesek az osztályzatok. Ez az értékelési forma az oktatási folyamat közben fordul elő.

E. Az adott tanulási/tanítási folyamat végén történő ún. kimeneti értékelésként valósul meg. Minősítést jelent a tanulási egységek (tanulási témák, félévek) végén.

F. A minősítő értékélés célja az egész folyamatról, a tanulókról globális képet nyerni. Itt szükséges az egyértelmű minősítés (akár osztályzat). Az oktatási folyamat lezárásaként alkalmazzuk.

G. Formáló-segítő értékelés. Az eredményes tanulás elősegítése érdekében a tanulás és tanulássegítés folyamatának állandó kísérője. Célja a folyamatos visszajelzés. A tudáselemekre, résztudásokra irányulva jelenti a tanulási hibák, nehézségek, tudáshiányok differenciált feltárását, javítását, pótlását.

H. Az adott tanulási/tanítási folyamat közbeni folyamatos tanári/tanulói (ön)értékelésként valósul meg. Funkciója a tanulás/tanítás folyamatszabályozása, önszabályozása, a folyamatos visszajelzés, a fejlesztés.

I. Összegző, lezáró értékelés. Célja a minősítés a tanulási egység(ek) (tanulási témák, félévek) végén. Egy-egy hosszabb-rövidebb tanulási egység végén (témazáráskor, félév, év végén, iskola befejezésekor) képet ad arról, hogy milyen mértékben tett eleget a tanuló a követelményeknek.

J. Feltárjuk a tanulók tudás- és teljesítményszintjét egy-egy nevelő-oktató időszak kezdetén (pl. félév vagy év eleji ellenőrzés). Megállapítjuk, melyek azok a területek, amelyeken a diákok jól teljesítenek, illetve, hogy hol találunk hiányosságokat a felkészültségükben. Mindezek feltárása lehetővé teszi a csoportra vagy egyénre szabott nevelői-oktatói stratégiák kidolgozását.

K. Szerepe a fejlesztés - formálás. Ez az állandó, folyamatos ellenőrzés-értékelés. A folyamat közbeni segítséget tűzi ki célul. A tanulóknak állandó visszajelzést biztosítunk az elért sikerekről, a hibákról, hiányosságokról, nehézségekről, és ez lehetővé teszi a menet közbeni korrekciót illetve önkorrekciót. Ezáltal elkerülhető a tanulók lemaradása, biztosítani lehet a menet közbeni felzárkózást. Ugyanakkor a tanító számára is jelentős, hiszen ennek alapján állandóan javíthat a tanítási-tanulási folyamat minőségén.

L. Amennyiben a tanár a tanulók olyan tudáselemeire kíváncsi, amelyek szükségesek bizonyos új ismeretek feldolgozásához, meg akarja ismerni a gyerekek előzetes tudását, akkor ezt a módszert alkalmazza. Ez történhet írásban, szóban, de valamilyen cselekvés, tanulói aktivitás részeként is. Az előzetes tudás lehet a gyerekek esetleges naiv elképzelése az éppen feldolgozni kívánt tananyaggal kapcsolatban, a gyermektudomány elemei, pl. fizikából a mozgások leírásához a gyerekek által használt, jellegzetesen a szakirodalomban, arisztotelészinek nevezett elképzelésrendszer. De lehet az is, hogy korábbi tananyagrészek ismeretére kíváncsi a tanár, melyek szükségesek a továbbhaladáshoz. Elsősorban a tanár számára szolgál visszajelzéssel. Ez az értékelés a folyamat kezdetén áll. Amikor a gyerekek előzetes ismereteit méri fel a tanár, semmiképpen nem szabad minősítő értékelést alkalmazni, hiszen annak nem ez a funkciója.

M. Amikor egy új anyagrész feldolgozásában már teljesen elmerült a tanulócsoport, és a tanár tudni szeretné, hogy a gyerekek ténylegesen mennyit is értettek meg belőle, akkor kerül sor erre az értékelésre. Történhet szóban és írásban is. Mivel még nem fejeződött be teljesen az adott anyagrész feldolgozása, ezért a hiányosságokra vissza lehet térni, az esetleges félreértéseket, hibás tanulói konstrukciókat javítani lehet. Ebben a tanulási szakaszban az értékelés közvetlenül a tanuló, illetve a tanulás formálását, alakítását célozza. Ebben az esetben a visszajelzés címzettje a tanuló. Információt ad arról, hogy hol tart a tanuló, mit tud, és mit nem tud, hol vannak hiányosságai. Ezáltal segíti a tanuló önértékelését. Itt lehet minősíteni, de az semmiképpen se számítson véglegesnek, lehessen kijavítani, hiszen ha a diák jól megtanulta és ténylegesen meg is értette az adott tananyagot, akkor valójában megérdemli értékelést.

N. Amikor teljes mértékben befejezte a csoport az adott anyagrész feldolgozását, akkor használjuk ezt az értékelést. Ez többféleképpen is történhet. A hagyományos iskolai szituációkban úgynevezett témazáró dolgozatot írnak a gyerekek, az év végi osztályzat adása, illetve ebbe a kategóriába tartoznak a különféle külső vizsgák, mint az érettségi, a felvételi, a nyelvvizsga, a KRESZ-vizsga szervezése stb.