A dualizmus korának történetírása és annak hatása a történelemtanításra

Történetírásunkban az 1867-es év több szempontból is korszakhatárt jelentett, többek között a megyei levéltárak megnyitása, a Magyar Történelmi Társulat megalapítása, illetve a művelődésben tapasztalható enyhülés jelentős változásokat indukált. Mindezek a tanításban és a tankönyvekben is éreztették a hatásukat.

Két népiskolai törvény született a korszakban, az első 1868-ban, a második 1905-ben. Mindkettőben a földrajzzal együtt tárgyalják a történelmet, és ide illesztették be a polgári jogok és kötelességek tantárgyat.350 A hangsúly a „válogatott életrajzi képeken" van, azaz olyan személyiségeket emeltek ki, akik megfelelő mintákat nyújthattak a felnövekvő generációk számára.

Az 1868-as népiskolai törvény után aktuálissá vált a történelem tantárgy tantervének újragondolása, illetve reformja. Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi minisztersége (1871-1872) idején elkészített tantervét sokan visszalépésnek tartják, amennyiben az 1861-es helytartótanácsi rendelethez képest ismét csökkent a magyar történelem aránya az egyetemeshez képest.351 Másrészről Kármán Mór 1880-ban napvilágot látott tervezetével összevetve is egyértelműen negatív kontextusban tárgyalják.352 Ahogy arra Ballér Endre felhívta a figyelmet, Kármán tervezete a nemzeti közművelődést preferálta, melyet komplex módon tekintett, emellett kiemelte a történetiség és a fejlődés szempontjait, továbbá szervesen, organikusan tekintett az iskolai tananyagra.353

Míg az 1861-es helytartótanácsi rendelet négy éven keresztül tárgyalta a magyar és két osztályban az egyetemes történelmet, addig az 1871-es tantervben három-háromra módosult ez az arány (az alábbi táblázat Katona András munkája).354

Osztály 1861-es rendelet tananyaga Óraszám Osztály 1871-es tanterv tananyagaga Óraszám
III. Magyarok története az Árpád ház idején Heti 2 III. A magyarok története a vegyes házi királyokig (1526-ig) Heti 2
IV. Magyarok története vegyes házi királyok alatt Heti 2 IV. Magyarország története a vegyes házi és a Habsburg királyok alatt. Az egyetemes történelemből a nagyobb fordulópontok, a jelentősebb országok, nemzetek, dinasztiák története Heti 2
V. Magyarország története a Habsburg királyok alatt, az osztrák birodalom államismereti szempontból
Heti 2 V. Ókor története Heti 3
VI. Az egyetemes történelem: ókor, középkor Heti 3 VI. A középkor története Heti 3
VII. Az egyetemes történelem: új- és legújabb kor Heti 3 VII. Az újkor története Heti 3
VIII. A magyarok oknyomozó története Heti 3 VIII. A magyarok oknyomozó története Heti 4

Ezt követte az 1879-es tanterv, amely Kármán Mór nevéhez fűződik, de elkészítésében közreműködött benne Simonyi Zsigmond, Greguss Ágost, Marczali Henrik, Hunfalvy János is.355 Kármán a következőképpen foglalta össze a történelemtanítás feladatát az Utasításban: „Feladata: megérteni az erkölcsi eszméket, amelyek megvalósításában a népek a társadalmi körök küzdelme fáradozik, felvilágosítani az állami s általában a művelt életnek, a civilisatiónak érdemét és feltüntetni az irányok és érdekek harcát a kultúra céljainak megközelítésében. Nem a száraz tények és események felsorolásával, amelyek a növendék emlékezetét terhelik, a nélkül, hogy értelmét felvilágosítanák s érzelmét nemesítenék, hanem főleg az állami és a társadalmi intézmények taglaló ismeretével és azon szükségletek és indító okok megvilágításával, melyek megalapításukhoz vezettek és átalakításukra hatottak, fogja a történelemtanítás feladatát teljesíthetni."356

Kármán koncepciója az, hogy a humán tárgyak anyagát komplexen, szinkronban és egymásra épülve, a diákok életkori sajátosságait figyelembe véve tanítják. Az ismereteket nem elszigetelten, hanem egymást támogatva kívánták átadni. Tudatosan illesztették össze az irodalom és a történelem tárgyak olvasmány- és tananyagát. Úgy gondolta, hogy az irodalom tanításával inkább az érzelmi, míg a történelemtanítással az értelmi nevelést lehet elősegíteni (mindkettő szegmenset kiemelten fontosnak tartva), és a nevelés végeredményének a történeti tudatot tekintette.357 Az alábbiakban Katona András táblázatát közölve mutatjuk be az irodalom és a történelem tantervi koncepcióját:358

Osztály (Óraszám) Magyar irodalom Történelem
I. (6 óra) Elbeszélő próza és költői olvasmányok (népmonda, történeti monda) Fő téma: honfoglalás; Magyarország földrajza
II. (5 óra) Olvasmányok és feldolgozásuk; az ország berendezkedése Szent István százada Az ország berendezkedése; természeti földrajz
III. (4 óra) Összefüggő történeti olvasmány (Szalay, Csengery), elbeszélő költemények (Arany, Tompa) Az ország küzdelmei az idegen erők támadásaival szemben; fizikai földrajz
IV. (3 óra) Nagyobb epikus olvasmányok, balladák; ill. prózai olvasmányok, leírások, jellemrajzok, életrajzok (Plutarkhosz) Az ókor története, különösen a görög és római történelem - a császárság megalapításáig; vegy-, ásvány-, földtan
V. (3 óra) Költői olvasmány, románcok, balladák; lírikus költemények. Prózai olvasmányok. Római császárság bukása, Európa történelme Amerika felfedezéséig; növénytan
VI. (3 óra) Költői olvasmány: dráma (Coriolanus vagy Julius Caesar; retorika, a prózai műfajok elmélete, tekintettel történeti fejlődésükre, főleg a görög, a latin és a magyar irodalomban. Megfelelő szónoki művek és retorikai értelmezések Az újkor története a bécsi kongresszusig
VII. (3 óra) Poétika, a költői műfajok elmélete, tekintettel történeti fejlődésükre A legújabb kor rövid történeti jellemzése; politikai földrajz, különösen Európa és Amerika államai politikai viszonyainak általános tárgyalása
VIII. (3 óra) A magyar irodalom fejlődésének áttekintése. A korábbi magyar irodalom Bessenyeiig rövid tárgyalása után, főleg az újabb irodalom alapos ismertetése Magyarország története, tekintettel a társadalmi és állami viszonyok fejlődésére, a kútfőknek és a történetírásnak ismertetésével

Kármán rendszerének szellemisége Zillerhez köthető. Cél, hogy a tanuló intuitívan élje át az emberiség története során megtett lépéseit. A tanítás révén az adott kor gondolkodását, szellemi közegét igyekeznek felvázolni. A tanításban központi szerepet kapott a nemzeti, az egyetemes történelemben pedig az európai és az (észak) amerikai történelem. A történeti fejlődést az intézmények (hűbériség, kereszténység, pápaság, császárság, illetve kormányszervek, vármegyék) változásain mutatják be.359

A történelem tanításán keresztül részben a kor ideáljait láthatjuk, részben az új pedagógiai alapelveket. Az elsőről elmondhatjuk, hogy olyan állampolgárokat kívántak nevelni, akik nemzeti érzülettel bírnak, akik képesek folyamatában látni a magyar állam történetét, hivatalukban vagy állásukban képesek megfelelő tudás birtokában tevékenykedni. A másodikkal kapcsolatban kiemelhetjük a szellemtörténeti szemléletet, a fejlődés gondolatát, illetve az oktatásban a pszichikai elvek figyelembevételét.

Jelentős változást generált Magyarországon a tanárképzés egységesítése. 1870-től a tanárképző intézetek felállítása, illetve a középiskolai törvény (1883:30) egyfajta egységes szabályozást írt elő, és ezek a fejlemények nagyban hozzájárultak a tanári pálya bizonyos fokú professzionalizálódásához.360

350 Katona, 2006. 1.3.6.
351 Katona, 2006. 1.3.6-7.
352 Vö. Unger, 1976. 12.
353 Katona, 2006. 1.3.6-7; Ballér, 1996. 33.
354 Katona, 2006. 1.3.7.
355 Simonyi Zsigmond (1853-1919), nyelvtudós, egyetemi tanár, az összehasonlító mondattan hazai megalapítója, nagy érdeme a nyelvtudomány eredményeinek magyarországi terjesztése; Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2011. április 5.
Greguss Ágost (1825-1882), esztéta, irodalomtörténész, az MTA tagja, 1882-től igazgatója, a Kisfaludy-társaság titkára, 1879-től alelnöke. 1870-től a pesti egyetem esztétika tanára. Hunfalvy János (1820-1888) a magyar tudományos földrajz megalapítója, az MTA tagja; 1870-től a pesti egyetem földrajz tanára. Tevékenyen részt vett a Magyar Földrajzi Társaság működésében, melynek 1872-es megalapításától kezdve elnöke volt.
356 Idézi: Katona, 2006. 1.3.7-8.
357 Katona, 2006. 1.3.8-9; Unger, 1976. 17.
358 Katona, 2006. 1.3.10.
359 Katona, 2006. 1.3.10.
360 Keller, 2010. 105-107.

« Előző | Következő »