ELŐSZÓ
AZ ÓKORI GÖRÖG ÉS RÓMAI NEVELÉS ÉS A TÖRTÉNELEM
A KERESZTÉNY NEVELÉS ÉS A TÖRTÉNELEM
A PROTESTANTIZMUS HATÁSA A TÖRTÉNELEM TANÍTÁSÁRA
A TÖRTÉNELEM TANÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A 17-18. SZÁZADBAN
 Hármas Kis Tükör
 Ratio Educationis, 1777
 Történelem a felsőoktatásban a 18. században és a 19. század első felében
TÖRTÉNELEMTANÍTÁS 1790 UTÁN
 A II. Ratio Educationis, 1806 „Recta Iuventutis institutio"
 Történelem a felsőoktatásban a 19. század első felében
 Katolikus történelemoktatás a 19. század első felében
 A jezsuiták és a piaristák szerepe a 18. század végének történetírásában
 Protestáns tervezetek, tankönyvek
 Budai Ézsaiás (1766-1841)
 Péczely József
A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS 1849 UTÁN
  Az Entwurf hatása a történelemtanításra
  A dualizmus korának történetírása és annak hatása a történelemtanításra
  1885. évi kongresszus hatása
  Történelem tankönyvek a dualizmus időszakában
TÖRTÉNELEMTANÍTÁS A 20. SZÁZADBAN
  Történelemtanítás a Horthy-korszakban
  A szellemtörténeti iskola és legnagyobb hatású képviselője: Szekfű Gyula
  Klebelsberg Kunó és Kornis Gyula: neonacionalizmus és kultúrfölény
 A trianoni békével kapcsolatos érvrendszerek, irredentizmus, revizionizmus
 Az oktatás állami szabályozása, törvények és tantervek
 Az 1924. XI. tc. a középiskoláról
 Az 1934. évi XI. tc. A középiskoláról
 A tankönyvek történelemképe a Horthy-korszakban
 A tankönyvkiadás lehetőségei és szabályozása a Horthy-korszakban
TÖRTÉNELEMTANÍTÁS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
 1945-1948 az átmenet évei
 Az oktatás újjászervezése a második világháború után
 Új, demokratikus tantervek és tervezetek
 A tankönyvek 1945-1948 között
 A tanárok átképzése
 Az iskolák államosítása
A PÁRTÁLLAMI IDŐK TÖRTÉNELEMOKTATÁSA
 A történetírás új irányvonalai
 A történetírás a kemény diktatúrában
 A történetírás a puha diktatúrában
 A szocialista tantervek
 Az 1950-es tantervek
 Tantervi reformok az '50-es és '60-as években
 Tantervi reformok a '70-es évektől a rendszerváltásig
 A szocialista tankönyvek
Felhasznált irodalom