Az új szellemiséget a tankönyvek mellett nyilvánvalóan a megfelelő új tantervek bevezetésével lehetett bevinni az iskolába. Erre vonatkozóan számos elképzelés és javaslat állt már készen (akár évek óta) különféle fiókokban, többek között a háború előtti reformpedagógia tárházából (pl. Németh László, Karácsony Sándor, Kiss Árpád, Prohászka Lajos). Az 1945/46-os tanévre ha nem is új tanterv, de ún. kiegészítő utasítások jelentek meg, ami a fontosabb szemléletbeli változásokra hívta fel a tanárok figyelmét. A történelemtanítással kapcsolatban ez hangsúlyozta, hogy a történelem nagy gazdasági, társadalmi, politikai és szellemi folyamatainak ismerete a jelen értelmezéséhez nyújt segítséget. A tanár legfontosabb feladata az okok feltárása, az összefüggések megértetése.⁵¹⁸

A középiskolák új tantervére több javaslat is született az OKT részéről, ezekben a korábbi, differenciált iskolarendszer jelent meg, a VKM azonban lesöpörte a javaslatokat, s a kérdés rendezése 1950-ig váratott magára.⁵¹⁹

Viszont már 1946-ban megjelent az általános iskolák új tanterve.⁵²⁰ A tanterv céljai demokratikus, humanista, toleráns értékeket képviseletek, szerepelt közöttük a demokrácia szolgálata, a nemzeti és az európai műveltség összekapcsolása, a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése, a neveléstudomány legkorszerűbb eredményeire való építés és a realitások figyelembe vétele is (anyagi szempontból elsősorban).⁵²¹ A tanterv egy későbbi bírálata ma méltatásnak is beillik. Ebben a bíráló felrója, hogy a szerzők igyekeztek, hogy a tanterv „ne tartalmazzon határozott politikai, világnézeti utasításokat, mert ez ellentétes a személyiség fejlesztésére vonatkozó demokratikus nevelési elvekkel."⁵²²

Újdonságnak számított a magyar tantervek sorában, hogy viszonylag nagy teret (10%) hagyott a szabadon választható tárgyaknak. (Ezek közé tartozott pl. a gazdasági vagy háztartási gyakorlat, idegen nyelvek, társasének, zene.) A tanterv nagy önállóságot engedett a helyi tantervek kidolgozásában és a pedagógusok munkájában is.

A történelem tanterv célkitűzései így szóltak: „A magyar és a világtörténet főbb eseményeinek, különösen az emberi munka és művelődés jelentős állomásainak napjaink megértését segítő áttekintése. Állampolgári nevelés."⁵²³ A munka és a művelődés történetének hangsúlyozása mellett fontos volt a korábbi (1941-es nyolcosztályos népiskolai) tananyag csökkentése is. Az 5-8. osztályban a történelmet lényegében kétszer tanulták a diákok. 5-6. osztályban a magyar történelem feldolgozása történik a kezdetektől napjainkig a teljesség igénye nélkül, laza láncolatot alkotó olvasmányokon keresztül. 7-8. osztályban a magyar történelem mellett a legjelentősebb világtörténeti események is megjelennek, immár „elbeszélő" formában, ügyelve hogy az események összefüggő sora jelenjen meg.⁵²⁴

Az új tanterv csakhamar éles kritika tárgyává vált „polgári liberalizmusa," „burzsoá objektivizmusa," egyszóval reakciós volta miatt. Bírálat érte a Közoktatásügyi Minisztérium ill. annak szervei⁵²⁵ és a párt részéről is (ez utóbbi a minisztériumi fejek hullásához is vezetett).

A Magyar Dolgozók Pártja 1950. március 29-i határozata megállapította, hogy az oktatásügy terén tapasztalható számos elmaradás oka az „ellenség kártevő tevékenysége, a népi demokráciát romboló aknamunkája" ⁵²⁶ és előírta, hogy „olyan ütemben, amennyire csak gyakorlatilag megvalósítható, tankönyvek, tanterv és tananyag sugározza a marxizmus-leninizmus ideológiáját, mely nem a szakismeretek és szaktudományok elhanyagolását, hanem elmélyültebb, korszerűbb, az összefüggéseket feltáró, tehát tudományosabb oktatását jelenti."⁵²⁷

Ez alapján kezdte meg Lázár György „marxista-leninista didaktika tantervelméletének" kidolgozását, „melyben nem érvényesülnek a burzsoá didaktika szubjektív szempontjai, nem érvényesül például az ún. gyerekközpontúság elve."⁵²⁸

518 Kiegészítő utasítások az 1945/46. iskolai évre. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945. 25-32.
519 Ballér, 1996. 91.
520 75.000/1946. VKM sz. rendelet
521 Ballér, 1996. 85-86.
522 Horváth Márton bírálata 1978-ból. Idézi: Ballér, 1996. 87.
523 Katona-Szabolcs, 2006. 20.
524 Részletes útmutatások az általános iskola tantervéhez. 2. füzet. Történelem. Kiadta a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter 130.000/1946. III. ü.o.sz. rendeletével. Országos Köznevelési tanács, Budapest, 1946.
525 „A burzsoázia ideológiáját a klerikális maradványokkal keverő (...) a tantervkészítés legfontosabb alapelveit szinte teljesen mellőző (...) nacionalista, soviniszta szellemű (..) a nevelőket megoldhatatlan feladat elé állító" tantervként mutatja be Mérei Ferenc, aki akkor éppen - az OKT helyett felállított, szintén kérészéletű - Országos Neveléstudományi Intézet vezetője volt. (Idézi: Ballér, 1996. 102.)
526 Felrótták pl. a tankönyvhiányt, az ideológiai bizonytalanságokat, de az általános iskolai bukások magas számát is. Az 1949/50-es tanévben félévkor 24% bukott, ebből 19% munkás vagy paraszt származású. A VKM magyarázata erre az érintettek esetében az intelligenciahiány volt. A pártvezetés viszont úgy értelmezte mindezt, hogy a minisztérium így fedezi a munkás-parsztgyerekek módszeres kiszorítását a közoktatásból. 1950-ben a minisztériumi szakemberek 2/3-át (köztük a minisztert, Ortutayt) lecserélték. (Kardos, 2007. 62-64.)
527 Idézi: Kéri-Varga, 2004.
528 Lázár György: A magyar neveléstudomány feladatai a szocialista építésben. Budapest 1950. 121. Idézi: Ballér, 1996. 103.